4/1999. (II. 1.) OM rendelet
a rehabilitációs úszásoktatás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a rehabilitációs úszásoktatás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) A rehabilitációs úszóoktató szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 4/1999. (II. 1.) OM rendelethez
A rehabilitációs úszásoktatás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzési szak célja a fogyatékos, képességeiben károsodott, beteg gyermekekkel vagy felnőttekkel foglalkozó gyógypedagógusokat és gyógytornászokat olyan speciális szaktudáshoz juttatni, melynek birtokában - az orvosi diagnózisra és javaslatra is építve - képesek a károsodottak, rokkantak, fogyatékosok komplex rehabilitációját vízben végzett mozgásfejlesztéssel (subaquális torna), mozgásneveléssel, az úszás oktatásával, az úszósportban való részvételük megalapozásával hatékonyabbá tenni; akik képesek a rehabilitációs úszóoktatói tevékenységet a komplex rehabilitáció részeként, a többi szakemberrel együttműködésben végezni.
A rehabilitációs úszóoktató gyógypedagógus e szakképzettsége révén elsősorban a gyógypedagógia különböző, az alapképzettségének megfelelő fogyatékosságspecifikus intézményeiben és szakszolgáltatási színterein, illetve az integrált oktatásban-nevelésben pedagógusként vagy speciális utazótanári minőségében a közoktatási intézményekben, a korai fejlesztés különböző színterein folytathatja a vízben végzett mozgásnevelés, vízi terápiás tevékenység, úszás oktatása, illetve fejlesztése, az úszósportra való előkészítés feladatait; a rehabilitációs úszóoktató gyógytornász pedig - felhasználva a fizioterápia eszközrendszerét is - az alapképzettségének megfelelő színtereken teheti eredményesebbé a betegségek, károsodások, maradandó állapotváltozások rehabilitációját az úszás oktatásával, a vízben végzett mozgásneveléssel.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Rehabilitációs úszóoktató.
3. A képzésben résztvevők köre
Valamely gyógypedagógusi vagy gyógytornász alapképzési szakon szerzett végzettség és szakképzettség, valamint az alapdiplomának megfelelő területen szerzett 2 éves szakmai gyakorlat és egy úszásnem 100 méteres vízbiztos úszása.
4. A képzési idő
3 félév, legalább 270 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)
Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés részaránya mintegy 60-40%.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) Alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek
Biológiai, pszichológiai, sportélettani, sportpedagógiai alapismeretek, valamint az úszásnemek bővítése, az úszás technikai színvonalának javítása.
E terület a képzési idő mintegy 20-30%-a.
b) Általános úszás-módszertani elméleti és gyakorlati ismeretek
Egészséges csecsemők, gyermekek és felnőttek úszásoktatásának elméleti, módszertani ismeretei és gyakorlata; az egészséges gyermekek és fiatalok edzéselméleti alapjai; a speciális úszásoktatáshoz szükséges jártasságok, készségek, képességek kialakítása és gyakorlása egészséges csecsemőkkel, gyermekekkel és felnőttekkel.
E terület a képzési idő mintegy 30-40%-a.
c) Speciális úszásoktatási és rehabilitációs szakismeretek
A vízben történő mozgásfejlesztés, mozgásnevelés, úszásoktatás, valamint az úszósport megalapozásának sérülésspecifikus sajátosságai, módszertani alapelvei és gyakorlata; egyéni vízi mozgásnevelési rehabilitációs fejlesztési terv készítésével és az állapotváltozással kapcsolatos ismeretek és készségek; az uszodai nevelés, úszásoktatás kapcsolódása a komplex rehabilitációs folyamathoz, ezek pedagógiai és orvosi vonatkozásai; a sportszakemberekkel való együttműködés, kompetenciahatárok a fogyatékos személyek úszósportra való előkészítésében.
E terület a képzési idő legalább 40, legfeljebb 50%-át teszi ki.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A minősítésben a kollokvium, a szigorlat, a szakdolgozat és a zárógyakorlat ötfokozatú, a gyakorlatok minősítése háromfokozatú.
6.1. Kötelező szigorlat
Két komplex szigorlat letétele kötelező:
- úszásoktatási alapismeretek, egészségesek úszásoktatása,
- úszásoktatás és vízi mozgásnevelés sérülésspecifikus sajátosságai.
6.2. A szakdolgozat
Olyan írásbeli dolgozat, amely a rehabilitációs úszásoktatás elméleti vagy gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- bírálattal elfogadott szakdolgozat,
- zárógyakorlat, melynek keretében a hallgató egy sérült gyermek vagy felnőtt életkorának és speciális szükségleteinek megfelelő esettanulmányban mutatja be az úszásoktatási vagy vízinevelési rehabilitációs folyamat gyakorlati tennivalóit, illetve válaszol a feltett elméleti kérdésekre.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazására.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A zárófoglalkozás érdemjegye, a szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.