159/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet

az iskolaszövetkezetekről

A Kormány az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

(Az Szt. 1-3. §-ához)

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartótól függetlenül

- a gimnáziumra, szakközépiskolára, szakmunkásképző iskolára, szakiskolára, alapfokú művészetoktatási intézményre (a továbbiakban együtt: iskola), a diákotthonra és kollégiumra (a továbbiakban a diákotthon és kollégium együtt: kollégium; a kollégium és az iskola együtt: közoktatási intézmény);

- a főiskolára és egyetemre (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény; a közoktatási intézmény és a felsőoktatási intézmény együtt: oktatási intézmény),

b) az oktatási intézmény fenntartójára,

c) a közoktatási intézmény tanulóira és a felsőoktatási intézmény hallgatóira,

d) az oktatási intézményben foglalkoztatottakra,

e) az iskolaszövetkezetre és az iskolaszövetkezetben foglalkoztatottakra.

2. §

(1) Az iskolaszövetkezet tevékenységének és döntésének összhangban kell állnia az oktatási intézmény pedagógiai célkitűzéseivel, nem veszélyeztetheti annak működését, az oktatási intézményben folytatott tanulmányokat.

(2) Az iskolaszövetkezet hozzájárul az oktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek javításához.

(3) Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez.

(4) Ha az iskolaszövetkezet szakiskolában vagy szakközépiskolában jön létre, a gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet is elláthatja, feltéve, hogy rendelkezik a gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel.

(Az Szt. 5-6. §-ához)

3. §

(1) Az iskolaszövetkezet alapítója az lehet, aki az adott oktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, illetve hallgatói jogviszonyban áll, illetve az adott oktatási intézménnyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesített, továbbá az, akinek a gyermeke - beleértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket (a továbbiakban együtt: gyermek) - az adott közoktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyban áll.

(2) Az iskolaszövetkezet természetes személy tagja az lehet, aki betöltötte a tizennegyedik életévét és nem cselekvőképtelen.

(3) Az iskolaszövetkezet létrejöttéhez az szükséges, hogy alapításában és működésében az oktatási intézmény részt vegyen. E rendelet alkalmazásában az oktatási intézmény részvétele megvalósulhat tagsági jogviszony létesítésével vagy iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony nélkül az iskolaszövetkezet működéséhez szükséges eszközök - megállapodással történő - rendelkezésre bocsátásával. A megállapodás tartalmában a felek szabadon állapodnak meg, azzal a megkötéssel, hogy tartalmaznia kell az azonnali felmondás jogát arra az esetre, ha az iskolaszövetkezet közgyűlésének döntése veszélyezteti az oktatási intézmény által rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve az oktatási intézmény működését.

(4) Több oktatási intézményben tanulók és hallgatók egy közös iskolaszövetkezetet is létrehozhatnak, ha valamennyi oktatási intézmény részt vesz az iskolaszövetkezet alapításában. Ha az iskolaszövetkezetet több oktatási intézmény részvételével hozzák létre, az iskolaszövetkezet működésével kapcsolatos, azt oktatási intézményt, annak vezetőjét vagy érdekképviseleti szervezetét megillető jogosítványokat közösen gyakorolhatják az érdekeltek által kialakított eljárási rendben meghatározottak szerint.

(5) Az oktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha erre az alapító okirata felhatalmazza.

(Az Szt. 7-8. §-ához)

4. §

(1) Az alakuló közgyűlésre meg kell hívni a kiskorú törvényes képviselőjét.

(2) Kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez - a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése, a tagsági megállapodás megkötése, a tag személyes közreműködése, a tag vagyoni hozzájárulása kérdéseiben - a törvényes képviselője beleegyezésére vagy utólagos jóváhagyására van szükség.

(3) Az oktatási intézmény vezetője az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyását abban az esetben tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, vagy ellentétes az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az oktatási intézmény működését, feltéve, hogy e körülményre - az okok és a kért változtatás megjelölésével - a közgyűlés figyelmét felhívta, és azok megszüntetésére legalább harmincnapos határidőt biztosított, azonban a felhívása eredménytelen maradt.

(Az Szt. 9-10. §-ához)

5. §

(1) Az iskolaszövetkezet székhelye az oktatási intézmény, több oktatási intézmény részvételével működő iskolaszövetkezet esetén az alapszabályban megjelölt oktatási intézmény.

(2) Az oktatási intézmény és az iskolaszövetkezet kapcsolatának szabályozása keretében meg kell határozni az oktatási intézmény részére végzett munka és az e tevékenységből származó nyereség felosztása ellenőrzésének rendjét. E szabályozásnál közoktatási intézményben az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot és az iskolai, kollégiumi szülői szervezetet, felsőoktatási intézményben a hallgatói önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

(Az Szt. 18-19. §-ához)

6. §

(1) Az oktatási intézmény azt a vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetve azt a vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkezet rendelkezésére, amellyel az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.

(2) Ha az oktatási intézmény a szakképzési hozzájárulás teljesítése keretében fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon az e rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy az iskolaszövetkezet alapító okirata szerint részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásban rögzítik.

(3) Az oktatási intézmény által az e rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon nem minősíthető a iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává.

(4) Ha az iskolaszövetkezet megszűnik - az e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel az a vagyon, amelyet az oktatási intézmény az e rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján bocsátott az iskolaszövetkezetbe rendelkezésére - az oktatási intézményt illeti meg.

(Az Szt. 22-45. §-ához)

7. §

(1) A közgyűlésre meg kell hívni a kiskorú tag törvényes képviselőjét. A törvényes képviselő távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.

(2) Kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását a következő esetekben:

a) az alapszabály megállapítása, módosítása a 4. § (2) bekezdésében meghatározott körben,

b) az igazgatóság tagjai és az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság tagjai, könyvvizsgáló választása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

c) a iskolaszövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítése,

d) az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés,

e) a pótbefizetés elrendelése,

f) a iskolaszövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindítása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés,

g) az iskolaszövetkezet más iskolaszövetkezettel történő összeolvadásának, illetőleg beolvadásának, valamint a iskolaszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának, kiválásnak és az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása,

h) a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, valamint a csődegyezség jóváhagyása,

i) a iskolaszövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.

8. §

(1) Az iskolaszövetkezet csak más iskolaszövetkezettel olvadhat össze, vagy más iskolaszövetkezetbe olvadhat be. Szétválás és kiválás esetén a létrejövő szövetkezetek akkor működhetnek tovább iskolaszövetkezetként, ha megfelelnek az e rendeletben foglaltaknak. Szétválás és kiválás esetén is alkalmazni kell az e rendelet 6. §-ában foglaltakat. Ha az iskolaszövetkezet gazdasági társasággá kíván átalakulni, a közoktatási intézmény által bevitt, illetve átengedett vagyon tekintetében be kell szerezni a fenntartó egyetértését.

(2) Vezető tisztségviselő csak nagykorú személy lehet.

(3) A felügyelő bizottságnak tagja az oktatási intézmény, továbbá a fenntartó egy-egy képviselője. A felügyelő bizottság egy tagját közoktatási intézményben az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), felsőoktatási intézményben a hallgatói önkormányzat jelölése alapján kell megbízni.

(4) Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt vehet közoktatási intézmény esetén az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat és a fenntartó, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói önkormányzat és a fenntartó egy-egy képviselője.

(Az Szt. 46-48. §-ához)

9. §

(1) Az iskolaszövetkezet tagja az lehet, aki megfelel az e rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározottaknak, továbbá - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az adott oktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyban áll, vagy az adott oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyt létesített, illetve akinek a gyermeke az adott oktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyban áll.

(2) Az iskolaszövetkezet alapszabálya megengedheti a tagsági jogviszony létesítését azoknak is, akik nem az adott oktatási intézménnyel állnak tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyban. E kérdés szabályozásához be kell szerezni az oktatási intézmény fenntartójának egyetértését.

(3) Ha a szövetkezetet tanulók, hallgatók hozták létre és az oktatási intézmény a szövetkezet megalakulása után kéri felvételét, illetve köt megállapodást a vagyon rendelkezésre bocsátása tárgyában, az oktatási intézmény tagsági jogviszonyának létrejöttével vagy a vagyon rendelkezésre bocsátásával a szövetkezet iskolaszövetkezetté alakulhat át.

(Az Szt 51-52. §-ához)

10. §

(1) Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizenhatodik életévét még nem töltötte be - e rendelet 12. §-ában meghatározott kivétellel - az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködéssel csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet az oktatási intézmény pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, illetve, amely kapcsolódik az oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez. E kérdésnek az alapszabályban történő meghatározásához be kell szerezni az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) egyetértését.

(2) Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködéssel, a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok megtartásával vehet részt.

(Az Szt. 57. §-ához)

11. §

Ha a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése keretében meg kell határozni a gyakorlati képzés során előállított termékek értékesítésével és az ebből származó nyereség szétosztásával kapcsolatos kérdéseket.

(Az Szt. 59. §-ához)

12. §

(1) A tizenhatodik életév elérése előtt munkavégzési kötelezettség a Munka Törvénykönyve 72. §-ában meghatározott szerint, a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével írható elő.

(2) Ha az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet tagjaival - a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint - tanulószerződést is köthet.

(Az Szt. 60-67. §-ához)

13. §

(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik a tanulói, a kollégiumi tagsági jogviszony, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésével.

(2) Ha az alapszabály megengedi, a tanulói jogviszony megszűnése után is fenntartható az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony, amennyiben az iskolaszövetkezet tagja felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, és ehhez az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködés keretében segítséget nyújt.

(3) Megszűnik a szülő tagsági jogviszonya gyermeke tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyának megszűnésével.

(4) Ha a tagsági jogviszony alapja a foglalkoztatási jogviszony, megszűnik annak a tagsági jogviszonya, akinek az adott oktatási intézményben megszűnik a foglalkoztatási jogviszonya.

(Az Szt. 68-75. §-ához)

14. §

Az oktatási intézmény vezetője az iskolaszövetkezet szervezeti változásához akkor járulhat hozzá, ha a változás következtében az iskolaszövetkezetbe bevitt, illetve átengedett vagyon feletti rendelkezési jog továbbra is iskolaszövetkezetet illet meg, vagy az visszakerül az eredeti jogosulthoz, továbbá beszerzi a fenntartó egyetértését.

(Az Szt. 82-85. §-ához)

15. §

Az iskolaszövetkezet megszűnik, illetve az alapszabály rendelkezései szerint szövetkezetté alakul át, ha az oktatási intézmény megszűnik, vagy az oktatási intézmény kilép a iskolaszövetkezetből, továbbá, ha a nem tanuló, hallgató tagok száma tartósan, legalább egy tanítási évig a taglétszám tizenöt százaléka fölé emelkedik.

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendeletben foglaltakat alkalmazni kell a hatálybalépésekor már működő bejegyzett iskolaszövetkezetekre is, ha megfelel e rendeletben foglaltaknak, és a közgyűlés az alapszabályt az e rendeletnek megfelelően módosítja.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő, bejegyzett iskolaszövetkezet 2006. január 1-jéig akkor is tovább működhet, ha nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök