1993. évi LXXVI. törvény

a szakképzésről[1]

A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)[3] E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely[4]

a)[5] a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,

b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére,

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére,

d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére,

e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására,

f) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre,

g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá

h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre

irányul.

(2)[6] E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre.

(3)[7] E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében.

(4)[8] E törvény hatálya kiterjed a szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervező intézményre.

(5)[9] A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre.

A szakképzés intézményei

2. §[10] (1) A szakképzés intézményei:

a) a szakközépiskola;

b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola];

c) a felsőoktatási intézmény;

d)[11] az állami felnőttképzési intézmény;

e) a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény;

f) a központi képzőhely.

(2)[12] A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[13] Az e törvény 15. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező - természetes és jogi személyek, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.]

(4)[14]

(5)[15] A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképző központ lehet:

a) a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság,

b) a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző iskola,

c) a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény - székhely vagy telephely - keretében történő fenntartása,

d) a (6) bekezdésben meghatározott társaság.

(6)[16] A közoktatási törvény 89/B. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként - szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre. A szakképzés-szervezési társaság tekintetében a közoktatási törvény 89/B. §-ában foglaltakat - a (6)-(9) bekezdésében foglaltak kivételével - alkalmazni kell.

(7)[17] A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság megszűnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel együtt kell visszaadni.

Az Országos Képzési Jegyzék

3. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza.

(2) Az OKJ-ben kell meghatározni

a)[18] a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő maximális időtartamát (szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

b) a szakképesítések körét és szakmacsoportját,

c) a jegyzékbe kerülés évét,

d) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket,

e) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

f)[19]

g)[20] a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt minisztert, -ha a szakmai és vizsgakövetelmények az ő feladatkörébe tartoznak - a Központi Statisztikai Hivatal elnökét vagy a Közbeszerzések Tanácsának elnökét (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter).

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakképzés folytatható más, a szakképzést folytató intézmény által megjelölt, az állam által nem elismert szakképesítés megszerzésére is.

(4)[21] A Központi Statisztikai Hivatal elnöke feladatkörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.

(5)[22] A Közbeszerzések Tanácsának elnöke feladatkörébe tartozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.

MÁSODIK RÉSZ

A szakképzés irányítási rendszere

4. §[23] (1)[24] A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2)[25] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg

a) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem érintő -adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,

b) a tanulókat a 48. § alapján megillető juttatások részletes szabályait,

c) az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) elkészítését és kiadását,

d) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat,

e) a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének szabályait.

(3)[26] A miniszter

a) ellátja a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészével kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, továbbá

b)[27] létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselőinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az OKJ módosítására,

c) összeállíttatja a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép), és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról.

d)[28] létrehozza a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködő regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő - a külön törvényben szabályozott - bizottságokat, és az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról.

(4)[29] A miniszter az ágazatába tartozó, valamint az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter 5. §-ban meghatározott feladatait.

(5)[30] A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(6)[31] A miniszter a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelős miniszterrel, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(7)[32]

(8)[33] A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve látja el.

4/A. §[34] (1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát

a) a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt (a továbbiakban: Engedély) kapott intézmény,

b) a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, vagy

c) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott Engedély hiányában a 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény a vele a felnőttképzési törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában

(a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet.

(2) Az Engedély - az abban meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében - visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően szakmai vizsgák szervezésére.

(3) Az engedélyezési eljárásért a szakmai vizsgát szervező intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontban megjelölt intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük a (7) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános, továbbá - az adott szakmai vizsga szervezésének és az adott szakmai vizsgának az időtartama alatt - a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében az 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek.

(5) A Hivatal a szakmai vizsga szervezésére Engedéllyel rendelkező intézményekről, az intézmény megnevezését, székhelyét, az Engedélyben szereplő szakképesítések azonosító számát, megnevezését és az Engedély kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást vezet, továbbá ellenőrzi a szakmai vizsga szervezésére jogosultsággal rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét. Az ellenőrzéshez szükséges forrást a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: MPA) kell biztosítani.

(6)[35] Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a Hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A Hivatal az Engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az Engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait és kijelölje a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt,

b) az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános szakmai, tárgyi és személyi feltételeit,

c) a szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervező tevékenysége ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a szakmai vizsgát szervező intézményre a szakmai ellenőrzés során, valamint a vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.

(8) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések szakmai vizsgáit csak az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt - a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel rendelkező - intézmény szervezheti.

4/B. §[36] (1) A szakmai vizsgát szervező intézmény és a 13. § (1) bekezdés alapján vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról - külön jogszabály alapján - a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait, a szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait, a szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét, a szakmai vizsgabizottság határozatát, a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, a vizsgázó tanulói azonosító számát, továbbá a természetes személyazonosító adatait tartalmazó törzslapot kiállítani, és ennek egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák 30 napon belüli kijavítására.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet háromhavonta tájékoztatást küld az érintett szakképesítésért felelős miniszternek a beérkezett törzslapokkal összefüggő szakmai vizsgák adatairól, megjelölve a szakmai vizsgát szervező intézményt, a szakképesítés azonosító számát és megnevezését, a lebonyolított szakmai vizsga helyszínét, a vizsgaelnök nevét, továbbá a vizsgaidőpontokat. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési intézettől kapott adatok alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény (1) bekezdésben foglalt, a törzslapok megküldésére, illetve kijavítására vonatkozó kötelezettségének elmulasztását észleli, tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(3) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga szakmai ellenőrzése során - a (2) bekezdés szerinti mulasztás kivételével - a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértést észlel, végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős miniszter a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.

(4) Ha a Hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt észleli, hogy a szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, a Hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségnek a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a Hivatal a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.

(5) Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény

a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,

b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,

c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy

d) a már lebonyolított szakmai vizsga eredményének megsemmisítését eredményező jogszabálysértést követett el, a Hivatal - a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból -az intézmény Engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést megállapító határozatban a szakmai vizsgát szervező intézményt tájékoztatni kell. A Hivatal az Engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

(7) Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a Hivatal a vizsgát felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a szervezővel szemben bírságot szab ki.

(8) Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, a vizsgát szervezővel szemben bírságot szab ki.

(9)[37] A Hivatal a (7)-(8) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a szakképesítésért felelős minisztert, aki az 5. § (4) bekezdés szerint jár el. A szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga felfüggesztésétől, a vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül maradéktalanul visszatéríteni.

(10) A Hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (9) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a szakmai vizsga eredménye megsemmisítésének jogkövetkezményéről és a szakmai vizsga letételének további lehetőségeiről.

5. §[38] (1)[39] Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg

a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével,

b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 7. § (3) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit,

d) az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit és

e) a szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt.

(2) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében

a) javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre,

b)[40] meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit), felsőfokú szakképzés esetében az ajánlott szakképzési programot (a továbbiakban: ajánlott szakképzési program) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,

c)[41] elkészítteti és megküldi a miniszter részére az ágazatába tartozó szakképesítések modultérképét,

d)[42] kidolgoztatja a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,

e)[43] közvetlenül - vagy az általa, illetve más szakképesítésért felelős miniszter által működtetett költségvetési szerv vezetője útján - megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,

f)[44] gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről,

g)[45] közvetlenül - vagy az általa működtetett költségvetési szerv vezetője útján - évente három alkalommal dönt a vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételről, valamint elkészíti és kiadja a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá

h)[46] gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről,

i)[47] kidolgoztatja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános rendelkezéseit, közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól,

j)[48] közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében.

(3) A szakképesítésért felelős miniszter az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatai ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet.

(4)[49] A szakképesítésért felelős miniszter - a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közigazgatási hatósági eljárás keretében - megvonhatja az általa feljogosított intézménytől a szakmai vizsga szervezésének jogát, megsemmisítheti a szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a szakmai vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. A szakképesítésért felelős miniszter az e bekezdésben szabályozott határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

(5)[50]

(6)[51] A felsőfokú szakképzés tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a központi program kidolgozásának kivételével, f) és g) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(7)[52] A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a szakmai vizsgát szervező vagy a 13. § (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény tevékenységének ellenőrzését. A szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a Hivatal köteles lefolytatni.

5/A. §[53]

6. §[54] (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet

a) közreműködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában,

b) működteti a nemzeti referencia- és tájékoztatási központot, valamint a szakképzési információs központot,

c)[55] kezeli a szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást, valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes személyazonosító adatokat,

d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat,

e) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület

ea) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,

eb) titkársági feladatait;

f) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról, valamint

g) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet feladatainak ellátása során együttműködik az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel.

(3)[56] Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdésben szereplő törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, 50 évig más által nem hozzáférhető módon őrzi.

(4)[57] Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az általa őrzött törzslapokat 50 év után átadja az illetékes levéltárnak és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait törli.

(5)[58] A nyilvántartás alapján az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre az állami szakképzési és felnőttképzési intézet.

6/A. §[59] (1)[60]

(2)[61] A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani, az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a közoktatási törvény, az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés vonatkozásában pedig a felnőttképzési törvény rendelkezései szerint. A szakképesítésért felelős miniszter évente egyszer javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek a szakmai ellenőrzés témaköreire. Az ellenőrzés költségeit az érintett minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

(3)[62] A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági feladatai ellátása során kizárólag az Országos közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő, a szakképesítésért felelős miniszter által javasolt szakértőket vehet igénybe. Az ellenőrzésben az érintett szakképesítésért felelős miniszter képviselője is részt vehet. A szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal évente összegezést készít, amelyet az oktatásért felelős miniszter megküld a szakképesítésért felelős szervnek és miniszternek.

6/B. §[63]

7. § (1)[64] Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák és gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint gyakorolják az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek megállapodását a 14. § (2) bekezdés szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.

(2) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatát bármilyen bekövetkezett ok miatt nem tudja ellátni, a szakképesítésért felelős miniszter köteles intézkedni a feladat visszavételéről.

(3)[65] A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben ad ki.

(4)[66] A mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeiről a gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve gondoskodik.

(5)[67] A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, területi szervezetei közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.

(6)[68] A felsőfokú szakképzés megszervezésével kapcsolatos gazdasági kamarai jogköröket a felsőoktatási törvény határozza meg.

8. §[69] (1)[70] Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretei között valósul meg.

(2)[71]

(3)[72]

(4)[73]

(5)[74]

(6)[75]

(7)[76]

(8)[77]

(9)[78]

9. §[79]

HARMADIK RÉSZ

Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga[80]

10. §[81] (1)[82] Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám,

b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat,

c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon szakképesítések felsorolása,

d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége,

e) a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés szakmai követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék,

f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények:

fa) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket,

fb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai,

fc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei,

fd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok,

fe) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai,

g) a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap,

h) az iskolai rendszerű szakképzés esetében az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,

i) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,

j) a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága,

k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara.

(2)[83] A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakképesítés központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.

(3) A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is.

(4)[84] A felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény képzési programjának részeként szakképzési programként kell megszervezni.

11. §[85] (1)[86] A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője határozattal dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(2)[87] A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg.

(3)[88] A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)[89] A közoktatási törvényben szabályozott

a) szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint

b) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt.

(5)[90] A (4) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt.

(6)[91] A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez.

12. §[92] (1)[93] Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével részszakképesítés szerezhető. A részszakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)[94] A szakmai vizsga állami vizsga. A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.

(3) A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.

13. § (1)[95] Az iskolai rendszerű szakképzésben - a (6) és (7) bekezdésekben foglaltakat is figyelembe véve - a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény és a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény

a) a vele tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában,

b) a vele ugyanazon - a 2. § (5) bekezdésében meghatározott - térségi integrált szakképző központ részét képező másik szakképzést folytató intézménnyel, vagy felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általuk oktatott szakképesítések vonatkozásában

külön engedély nélkül szervezhet szakmai vizsgát.

(2)[96] A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.

(3)[97] A szakmai vizsga helyét és időpontját - iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

(4)[98]

(5)[99]

(6)[100] Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve a felsőfokú szakképzés esetén a hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga javító- vagy pótlóvizsgáját az a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.

(7)[101] Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő felkészítése tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszonyban történt és a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni a szakmai vizsgát az a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.

14. § (1)[102] Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2)[103] A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a 7. § (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselője vesz részt.

(3) A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetőleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik.

(4)[104] A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szakmai vizsgát szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg.

(5) A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik.

(6)[105] A vizsgabizottság döntése, intézkedése (a továbbiakban együtt: döntés), vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

NEGYEDIK RÉSZ

Iskolai rendszerű szakképzés

I. Fejezet

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés

15. §[106] (1)[107] Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik.

(2)[108] Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A központi program (tanterv), illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.

(3)[109] Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat, illetve felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is.

(4)[110] A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző vállalkozás által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a vállalkozás a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében - a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján - a központi képzőhely is részt vehet.

(5)[111] A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképző iskola (a továbbiakban: illetékes szakképző iskola) képviselőjével együttműködve vesz részt.

(6)[112] Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a 7. § (1) bekezdése szerint kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve - az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével - szervezi.

(7)[113] A szakképző iskola a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint lefolytatott elismerési eljárást követően vehet részt olyan nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó szakképzési programban, amelynek megvalósítása következtében a tanulók külföldi bizonyítványt szerezhetnek.

16. §[114] (1)[115] A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenes.

(2)[116] A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulótól az (1) bekezdés alapján a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetve költségtérítést. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

17. § (1) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést a közoktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok, illetőleg szakemberek láthatják el.

(2)[117] A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkező személyeket.

(4)[118] Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzés és felügyelet folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

17/A. §[119] (1) A gyakorlati oktató az oktatói tevékenység megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A gyakorlati oktató oktatói tevékenységének gyakorlása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati oktatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati oktatót annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati oktató igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati oktató részére megtéríti.

(4) A gyakorlati oktató jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a gyakorlati oktató a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati oktató büntetett előéletű, vagy a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján.

(5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati oktatóval.

(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója

a) a gyakorlati oktató foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,

b) a gyakorlati oktató foglalkoztatásának megszűnéséig kezeli.

17/B. §[120] (1) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy e tevékenységének megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy részére megtéríti.

(4) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti,ha

a) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy büntetett előéletű, vagy a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján.

(5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személlyel.

(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója

a) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,

b) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás megszűnéséig

kezeli.

18. § (1) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést (iskolai rendszerű gyakorlati képzés) a közoktatási törvény szerint, a gyakorlati képzés tekintetében e törvény 15-26. §-ait is figyelembe véve kell megszervezni.

(2) A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében - a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában - lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni.

(3)[121] A szakiskolai képzés 9. évfolyamán megkezdett szakképző évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában kell megszervezni.

19. §[122] (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,

b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,

c)[123] a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél,

d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben,

e)[124] a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben,

f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb.

(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodást a szakképző iskola fenntartója hagyja jóvá. Az együttműködési megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a teljesítéséhez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet a szakképző iskola igazgatójának egyetértésével tanuló-előszerződést köthet az iskolai tanműhelyben gyakorlati szakmai alapképzésben részesülő tanulóval. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a tanuló-előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek.

(4) A gazdálkodó szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be a szakképző iskola igazgatójának és a területi gazdasági kamarának.

(5) A tanuló-előszerződésre e törvény 27. § (2)-(3) bekezdésének, 30. § (2)-(4) bekezdésének, valamint 31. §-ának a tanulószerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e §-ok tanulószerződésről rendelkeznek, azon tanuló-előszerződést is kell érteni.

(6)[125] Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya meghaladja a gyakorlati képzési idő ötven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. E rendelkezést nem kell alkalmazni a művészeti szakképesítések tekintetében.

19/A. §[126] (1)[127] Azoknál a szakképesítéseknél, amelyekben a 7. § (1) bekezdése szerint a gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban kiadta, a területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja az alkalmazási feltételekre, a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzését a közoktatási törvény 107. §-ában meghatározott eljárási rend szerint kell végezni, az ellenőrzésben kizárólag az Országos közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő szakértők működhetnek közre.

(2) A 19. §-ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara - a feltételek biztosítása mellett - a szakképző iskola közreműködésével látja el.

(3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.

20. § A gyakorlati képzést szervező - eltérő megállapodás hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani.

II. Fejezet

A tanuló gyakorlati foglalkoztatása

21. § (1) A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

(2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.

(3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőnek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

22. § (1) Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

(2) A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

(3) Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

23. § (1) A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

a) az elméleti képzési napokon;

b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;

c)[128] a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá

d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani.

24. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

(2) A tanuló részvételét, illetőleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni.

(3) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.

(4) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

25. § (1) A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

(2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

(3) A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

26. §[129] Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell.

26/A. §[130] A felsőfokú szakképzés elméleti és gyakorlati képzését a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét alkotó szakképzési program szerint kell megszervezni.

III. Fejezet

A tanulószerződés

27. §[131] (1)[132] Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél - a 19. §-ban foglaltak kivételével - a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben - a szakmai és vizsgakövetelményben és a szakképzési programban meghatározott gyakorlati képzési követelmények szerint - a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél - a 19. §-ban foglaltak kivételével - a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat. A tanulószerződésre vonatkozó szabályokat a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra értelemszerűen alkalmazni kell. Ahol e törvény tanulói szerződéssel összefüggésben tanulót említ, azon hallgatót is érteni kell.

(2) A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni.

(3) A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

(4) A tanulószerződés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére - az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével - gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel.

28. § (1)[133] A tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról.

(2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt.

29. § (1)[134] A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.

(2)[135] A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni az (1) bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel.

(3) A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult.

(4) A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap.

30. § (1) Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud.

(2)[136] A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.

(3)[137] A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.

(4)[138] A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.

31. §[139] (1)[140] Az illetékes területi gazdasági kamara a 16. § (2) bekezdésében, valamint a 30. § (2)-(3) bekezdéseiben említett esetben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.

(2)[141] Az illetékes területi gazdasági kamara döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. A döntés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni.

32. § (1)[142] Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki

a) betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a közoktatási törvény 27. § (4) bekezdése szerint megszervezett szakiskolai nevelés és oktatás esetén betöltötte a tizenötödik életévét és - a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás kivételével - a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá

b) a szakképesítésre jogszabályban előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.

(2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki.

(3)[143] A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.

(4)[144] A tizenhat éven aluli tanuló tanulószerződésének megkötéséhez törvényes képviselőjének a hozzájárulása is szükséges.

33. § (1) A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

(2) A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy

a) a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja;

b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja;

c) a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja;

d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

(3) A tanulószerződésnek tartalmaznia kell

a) a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait;

b) az OKJ-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt;

c) a gyakorlati képzés helyét;

d)[145] a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét;

e) a gazdálkodó szervezet által - a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.

34. § (1) A tanulószerződés megszűnik

a) a szakmai vizsga sikeres leteltével;

b) a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni;

c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével;

d) a tanuló halálával;

e)[146] a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől.

(2)[147] Az (1) bekezdés e) pontja alapján a tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg.

(3)[148] Ha a tanulószerződés az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján szűnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképző iskola köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését.

35. § A tanulószerződés megszüntethető

a) közös megegyezéssel és

b) felmondással.

36. § A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja.

37. § (1) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha

a) a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére;

b) a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget;

c) a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel

a) a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig;

b) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt;

c) a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

(3)[149] A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági kamarával együttműködve - a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15. § (5) és (6) bekezdése szerinti szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett.

38. §[150] A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja.

39. § (1) A felmondást írásban kell közölni.

(2) A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania.

(3) Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg.

(4) A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.

(5) A keresetnek a felmondás végrehajtására - a 37. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak kivételével - halasztó hatálya van.

40. § (1)[151] A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.

(2) A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére - kérelmére - köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

40/A. §[152] Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is.

IV. Fejezet

A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények

Oktatási szünet, pihenőidő

41. § (1) A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót

a) tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet;

b) a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában biztosított felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik.

(3) Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni.

(4) Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt.

(5) A felkészülési idő - függetlenül a szakmai vizsga sikerétől - egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni.

42. § (1)[153] A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

(2) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár.

(3)[154] Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

43. § A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.

A tanuló pénzbeli juttatása

44. § (1) A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

(2)[155] A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.

(3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.

(4)[156]

45. § (1)[157] A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a 29. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve - az oktatási szünet időtartama alatt is - megilleti.

(2) Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

(3) A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

46. § (1) A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.

47. § Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.

Egyéb juttatások

48. §[158] (1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - a külön jogszabály rendelkezései szerint - kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.

(2) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként - havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).

(3)[159] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében tegye közzé.

V. Fejezet

Kártérítési felelősség

49. § (1) A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.

(2) A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

50. § (1) A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén - a (2) bekezdés kivételével - a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók.

(2) A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

51. § A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik.

ÖTÖDIK RÉSZ

Iskolarendszeren kívüli szakképzés

52. § (1)[160] Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.

(2)[161] Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.

(3)[162]

(4)[163]

(5)[164]

(6)[165] Az illetékes területi gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében.

53. §[166]

HATODIK RÉSZ

A szakképzés finanszírozása

54. § (1) A szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit - a helyi önkormányzatok által fenntartott szakképző iskola tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai figyelembevételével - az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit a 19-20. és a 28. §-okban, valamint a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyakorlati képzést szervező biztosítja.

(2)[167] A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés finanszírozásának részletes szabályait a közoktatási törvény és a költségvetési törvény tartalmazza.

(3)[168] A gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályozza.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál szervezett gyakorlati képzés költségeit a szakképző iskola költségvetésében kell biztosítani.

(5)[169]

A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok[170]

54/A. §[171] (1) A szakképző iskolákban az alkalmazottak, illetőleg a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a közoktatási törvény 2. számú melléklete, a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak kezelt adatairól a felsőoktatási törvény 2. számú melléklete, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzési törvény melléklete intézkedik.

(2)[172] A szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, a miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók.

HETEDIK RÉSZ[173]

Értelmező rendelkezések[174]

54/B. §[175] E törvény alkalmazásában:

1. állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés;

2. előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

3. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit biztosító, a gyakorlati képzést megszervező és folytató szakképző iskola vagy gazdálkodó szervezet;

4. gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

5. hátrányos helyzetű: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható;

6. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;

7. iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak;

8.[176] iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, melynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor;

9.[177] kredit: a tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhető időt, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges;

10.[178] központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez;

11.[179] mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket - a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával - mestervizsgára készítenek fel;

12.[180] mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban meghatározott dokumentum, amely a mestervizsgának a gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza;

13.[181] modultérkép: az egyes szakképesítések- szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;

14.[182] országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § e) pontjában meghatározott szervezet;

15.[183] rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, illetőleg azt fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja;

16.[184] szakképesítések köre: az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lévő szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemzőkkel rendelkezik;

17.[185] szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul;

18.[186] szakmai ellenőrzés: a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg;

19.[187] szakmai előképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

20.[188] szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum;

21.[189]

22.[190] szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy;

23.[191] szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott állam által elismert szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatcsoport, feladatprofil szerinti munkakörök ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, külön jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;

24.[192] tanműhely: tanműhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem;

25.[193] vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada;

26.[194] vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket megillető díjazás.

27.[195] egészségügyi alkalmasság: orvosi vizsgálat alapján annak megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi állapota alapján képes a választott tevékenység, foglalkozás ellátására, felkészülése során nem kerül veszélybe;

28.[196] eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma;

29.[197] feladatcsoport: a szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egysége, a munkatevékenység során végzendő feladatok célszerűen csoportosított halmaza;

30.[198] feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája;

31.[199] modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével;

32.[200] munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat;

33.[201] pályaalkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3) bekezdése szerint;

34.[202] szakmai alkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3) bekezdése szerint;

35.[203] szakmai követelmény: a szakmai követelmény a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkábalépéshez, illetve a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét;

36.[204] szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját;

37.[205] vizsgafeladat: tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli] vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni;

38.[206] vizsgarész: a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok) ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhető.

NYOLCADIK RÉSZ[207]

Záró rendelkezések

55. § (1) E törvény 1993. szeptember 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésekben, valamint az 56. §-ban foglalt kivételekkel - első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.

(2) A szakképző iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a közoktatási törvénnyel összhangban kell bevezetni.

(3) A szakképzési törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket még a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni, illetőleg befejezni.

(4)[208] A törvény előírásait a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.

(5)[209] A törvény 28-47. §-ainak a rendelkezéseit - a felsőfokú szakképzés sajátosságainak figyelembevételével - alkalmazni kell a 27. § (1) bekezdése alapján hallgatói szerződést kötött felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra is.

56. § (1)[210] A törvénynek a gazdasági kamarákra, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági kamarák megalakulását követően kell alkalmazni.

(2)[211] A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre első ízben a gazdasági kamarák megalakulását követő tanévben kerülhet sor.

57. §[212] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési intézetet vagy intézeteket rendeletben jelölje ki.

(2)[213]

(3)[214] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,

b) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,

c) a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit.

58. §[215] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (9-11. cikk).

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 12-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2003.06.07.

[3] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.06.07.

[4] Módosította a 2005. évi CXXXIX. törvény 167. § a) pontja. Hatályos 2006.03.01.

[5] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 3. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[6] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 1. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[7] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 1. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[8] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 1. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[9] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 1. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[10] Megállapította a 2005. évi CXXXIX. törvény 167. § b) pontja. Hatályos 2006.03.01.

[11] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés a) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[12] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[13] Módosította a 2007. évi CII. törvény 42. § (9) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[15] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[16] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[17] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[18] Megállapította a 2009. évi XLIX. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.07.

[19] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LXXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.11.14.

[20] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[21] Beiktatta a 2009. évi LVI. törvény 71. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[22] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 49. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[23] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 5. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[24] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[25] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[26] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés b) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[27] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[28] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[29] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés b) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[30] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[31] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[32] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[33] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[34] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 2. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[35] Módosította a 2010. évi CLII. törvény 2. § (13) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[36] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 2. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[37] Módosította a 2010. évi CLII. törvény 2. § (13) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[38] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 6. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[39] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[40] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[41] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés b) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[42] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése, továbbá megállapította a 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[43] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[44] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[45] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 73. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[46] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[47] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[48] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[49] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. és 73. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 73. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[51] Beiktatta a 2005. évi CXXXIX. törvény 167. § c) pontja. Hatályos 2006.03.01.

[52] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[53] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 73. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[54] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 6. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[55] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[56] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[57] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[58] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[59] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 8. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[60] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 73. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[61] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés e) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[62] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[63] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXV. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.29.

[64] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[65] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[66] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.06.07.

[67] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.06.07.

[68] Beiktatta a 2005. évi CXXXIX. törvény 167. § d) pontja. Hatályos 2006.03.01.

[69] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 6. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[70] Megállapította a 2011. évi XCIII. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.07.22.

[71] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XCIII. törvény 13. § g) pontja. Hatálytalan 2011.07.22. (Ugyancsak hatályon kívül helyezni rendelte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdés c) pontja 2011.08.01. napjával.)

[72] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[73] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[74] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[75] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[76] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[77] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[78] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[79] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[80] A címet megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 8. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[81] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 10. §-a. Hatályos 2003.06.07.

[82] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 6. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[83] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 6. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[84] Beiktatta a 2005. évi CXXXIX. törvény 167. § e) pontja. Hatályos 2006.03.01.

[85] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 11. §-a. Hatályos 2003.06.07.

[86] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[87] Módosította a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése d) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[88] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 7. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[89] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 7. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[90] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 7. § - a, szövegét módosította a 42. § (9) bekezdés e) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[91] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 7. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[92] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 10. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[93] Módosította a 2007. évi CII. törvény 42. § (9) bekezdése f) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[94] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 5. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[95] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[96] Megállapította a 2005. évi CXLVIII. törvény 8. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[97] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.11.04.

[98] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXV. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.29.

[99] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXV. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.29.

[100] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[101] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[102] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.06.07.

[103] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[104] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.11.04.

[105] Módosította a 2010. évi CLII. törvény 2. § (13) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[106] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 14. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[107] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 9. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[108] Számozását módosította, valamint szövegét megállapította a 2007. évi CII. törvény 9. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[109] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 7. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[110] Megállapította a 2010. évi XXXIX. törvény 35. §-a. Hatályos 2010.03.31.

[111] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 9. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[112] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 9. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[113] Számozását módosította a 2007. évi CII. törvény 9. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[114] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 15. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[115] Megállapította a 2005. évi CXLVIII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[116] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 73. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[117] Megállapította a 2009. évi CXLIX. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[118] Megállapította a 2009. évi CXLIX. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[119] Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[120] Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[121] Beiktatta a 2009. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.07.

[122] Megállapította a 2005. évi CXLVIII. törvény 11. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[123] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[124] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés a) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[125] Beiktatta a 2006. évi CXIV. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[126] Beiktatta az 1995. évi LXXXIV. törvény 15. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[127] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[128] Módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[129] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 113. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[130] Beiktatta a 2005. évi CXXXIX. törvény 167. § g) pontja. Hatályos 2006.03.01.

[131] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 18. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[132] Megállapította a 2007. évi CII. törvény 10. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[133] Módosította a 2003. évi LXXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2003.11.14.

[134] Módosította a 2003. évi LXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.11.14.

[135] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 16. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[136] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 19. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[137] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 19. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[138] Beiktatta az 1995. évi LXXXIV. törvény 17. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[139] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 18. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[140] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[141] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[142] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 8. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[143] Beiktatta az 1995. évi LXXXIV. törvény 19. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[144] Beiktatta a 2009. évi XLIX. törvény 8. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.07.07.

[145] Módosította a 2004. évi LX. törvény 7. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2004.09.01.

[146] Jelölését módosította a 2003. évi XXIX. törvény 26. § (3) bekezdés a) pontja. Hatályos 2003.06.07.

[147] Módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[148] Módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[149] Módosította a 2007. évi CII. törvény 42. § (9) bekezdése g) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[150] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 21. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[151] Megállapította az 1995. évi LXXXIV. törvény 22. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[152] Beiktatta az 1995. évi LXXXIV. törvény 23. §-a. Hatályos 1995.11.04.

[153] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.06.07.

[154] Megállapította a 2003. évi XXIX. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.06.07.

[155] Módosította a 2009. évi LXXVII. törvény 180. § - a. Hatályos 2009.07.09.

[156] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XXIX. törvény 26. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.06.07.

[157] Megállapította a 2005. évi CXLVIII. törvény 15. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[158] Szerkezetét módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 16. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[159] Megállapította a 2009. évi XLIV. törvény 17. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.

[160] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 16. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[161] Megállapította a 2006. évi CXIV. törvény 16. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[162] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[163] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[164] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[165] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 11. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[166] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[167] Módosította a 2007. évi CII. törvény 42. § (9) bekezdése h) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[168] Módosította a 2007. évi CII. törvény 42. § (9) bekezdése i) pontja. Hatályos 2007.09.01.

[169] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (9) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[170] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 24. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[171] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 24. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[172] Módosította a 2006. évi CXIV. törvény 50. § (12) bekezdés b) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[173] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 25. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[174] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 25. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[175] Beiktatta a 2003. évi XXIX. törvény 25. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[176] Megállapította a 2009. évi XLIV. törvény 17. § (8) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.

[177] Beiktatta a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[178] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[179] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[180] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[181] Beiktatta a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[182] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[183] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[184] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[185] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[186] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[187] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[188] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[189] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CII. törvény 42. § (6) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2007.09.01.

[190] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[191] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 9. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[192] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[193] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[194] Számozását módosította a 2005. évi CXLVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[195] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[196] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[197] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[198] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[199] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[200] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[201] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[202] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[203] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[204] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[205] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[206] Beiktatta a 2007. évi CII. törvény 12. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[207] Jelölését módosította a 2003. évi XXIX. törvény 25. § -a. Hatályos 2003.06.07.

[208] Módosította a 2009. évi CXXXV. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.01.29.

[209] Beiktatta a 2004. évi LX. törvény 2. § (3) bekezdése, majd ugyanezzel a hatállyal beiktatta a 2005. évi CXLVIII. törvény 19. § -a is. Hatályos 2006.01.01.

[210] Megállapította az 1994. évi XVI. törvény 84. § (2) bekezdése k) pontja. Hatályos 1994.04.06.

[211] Megállapította az 1994. évi XVI. törvény 84. § (2) bekezdése l) pontja. Hatályos 1994.04.06.

[212] Szerkezetét módosította a 2007. évi CII. törvény 13. § - a. Hatályos 2007.09.01.

[213] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXV. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.29.

[214] Beiktatta a 2009. évi CXXXV. törvény 10. § - a. Hatályos 2010.01.29.

[215] Megállapította a 2009. évi CXXXV. törvény 11. § - a. Hatályos 2010.01.29.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére