16/2001. (V. 25.) OM rendelet
az ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
Az ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
2. §
Az ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 16/2001. (V. 25.) OM rendelethez
Az ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők felkészítése arra, hogy emelt szintű, átfogó, komplex, elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek az ember-, társadalom-, erkölcs- és vallásismeret témaköreiben. A pedagógus-munkakörben alkalmazottak az ismeretek jellegének, az életkori sajátosságoknak és az iskolai körülményeknek megfelelő nevelési és tanulási eljárások alkalmazásával képesek és kompetensek legyenek a tanulók önismeretének, gondolkodásmódjának, beállítódásainak és motivációinak a felismerésére, illetve fejlesztésére, az ember-, társadalom- és erkölcsismerethez kapcsolódó értékek közvetítésére; az erkölcsi nevelés keretében értelmezni tudják a felvállalt értékek befogadtatásával kapcsolatos problémákat, s kezelni a tanulók által elfogadott eszmények, értékek és a megvalósulásuk közötti távolság eredményezte konfliktusokat; képesek legyenek a kerettantervekben vagy a NAT alapján a helyi tantervekben szereplő etika, ember- és társadalomismeret, illetve hasonló tárgyak oktatására, valamint az iskola légkörének, nevelési programjának az e területen történő fejlesztésére.
2. Az oklevélben szereplő szákképzettség megnevezése
Alapképzésben szerzett szakképzettségtől függően: ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú szakos pedagógus vagy hittanár vagy hitoktató vagy teológus.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, valamely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, szakoktató, pedagógia, nevelőtanár, szociálpedagógus) vagy hittanár, hitoktató, teológia szakon szerzett szakképzettség.
4. A képzési idő
4.1. Legalább 4 félév, 120 kredit, 400 tanóra.
4.2. E rendelet alkalmazásában a tanóra: a tananyag elsajátításához, gyakorlati feladatok megoldásához és azok ellenőrzéséhez főiskolai, illetve egyetemi oktató közreműködését igénylő idő.
4.3. Az elméleti és a gyakorlati jellegű foglalkozásokra fordított idő a képzési időnek mintegy 50-50%-a.
4.4. A szakirányú továbbképzés
A tanulmányi területi követelményei részben teljesíthetők a pszichológia, szociológia, filozófia, teológia, hittanár, vallástudomány alapképzési szakon elvégzett tanulmányok beindításával.
A korábbi tanulmányok beszámítása alapján legfeljebb fél évvel csökkenhet a képzési idő. A csökkentés azonban nem haladhatja meg a szakirányú továbbképzés tanóráinak 25%-át.
4.5. Az erkölcsismeret és etika témakörben akkreditált pedagógus-továbbképzési program követelményét teljesítő és a témakörben legalább kétéves iskolai gyakorlattal rendelkező pedagógus képzésére a 6.1. pontban meghatározott iskolai gyakorlat a felsőoktatási intézmény által meghatározott módon a szakirányú továbbképzési szákon végzett tanulmányokba beszámítható.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) Pszichológiai, szociálpszichológiai és kommunikációs tantárgycsoport
A személyiség- és fejlődéslélektan, a szociálpszichológia, illetve ezek határtudományai köréből az ember testi, lelki, szociális, szellemi fejlődésének erkölcsi vonatkozásai; az egészség, az ösztönök, az érzések és az érzelmek, a motiváció, a gondolkodás, az akarat és a cselekvés összefüggései; a kommunikáció, a nyelv és a gondolkodás kapcsolata; a szocializáció, az ember társas kapcsolatai.
E terület a képzési idő mintegy 20-25%-át alkotja.
b) Filozófiai és etikai tantárgycsoport
Az erkölcs ontológiai, ismeretelméleti, társadalomfilozófiai, filozófiai antropológiai vonatkozásai; a lelkiismeret, az intuíció és a szellemi lét kapcsolatai; az időbeliség, a történetiség, az állandóság, a változás és fejlődés; a rend és a szabadság, a bizalom; a remény, a boldogság, az öröm, a siker, a játék, a humor, a szórakozás, az ünnep; az élet és halál, a szépség és a művészet, a hit és a vallás értékei, a hit és erkölcs kapcsolata.
E terület a képzési idő mintegy 25-30%-át alkotja.
c) Szociológiai, kultúra- és vallástudományi tantárgycsoport
A társadalmak szerkezete és működése; a kultúra, a művelődés, az életmód; a vallások szerepe a mai társadalomban; az ember mint társadalmi, kultúrateremtő és kultúrafogyasztó, hitre, erkölcsi meggyőződésre, értékrend, világnézet, életcél kialakítására képes lény; az emberi kapcsolatok, magatartás, illem; a barátság, a szex, a szerelem, a házasság, a család; az `alkotás, a munka, a gazdaság, a vállalkozás; az emberi jogok, szabadságjogok, az erkölcsi és vallási nevelés hazai jogforrásai; az egyenlőség, a hatalom, az érdekérvényesítés, a politika erkölcsi vonatkozásai; vallástudományi alapismeretek: vallástörténet, világvallások, hazai egyházak, vallási mozgalmak és vallásgyakorlat.
E terület a képzési idő mintegy 20-25%-át alkotja.
d) Természetkép és ökológia tantárgycsoport
Az ember helye és szerepe a kozmoszban; az ember felelőssége a jövő nemzedék iránt; a természet- és környezetvédelem mint érték és magatartás.
E terület a képzési idő mintegy 5-10%-át alkotja.
e) Szakmódszertan, képességfejlesztési és pedagógiai gyakorlat
Az ember- és erkölcsismeret tanításának szakmódszertana és iskolai tanítási gyakorlata; képességfejlesztés az önismeret, emberismeret, kapcsolatkultúra, erkölcsi érzékenység; társadalmi érzékenység, vita- és konfliktus-megoldási kultúra, a kulturált viselkedés és illem területén; pedagógiai gyakorlat, tapasztaltszerzés az erkölcsi nevelés iskolai feltételeiről, alkalmazásáról.
E terület a képzési idő mintegy 20-25%-át alkotja.
A fenti képzési területek, tantárgycsoportok egymással integráltan, egymást kiegészítve és egymásra reflektálva jelennek meg. Az etika mint nézőpont minden tárgyban szerepel, különösképpen a gyakorlati foglalkozásokon. A képzés során a terület sajátosságai megkövetelik a hallgatók nagyfokú önállóságát az ismeretszerzésben, a módszerekben, illetve a kreativitás és az egyéni vélemény, meggyőződés érvényesítését.
6 Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzése a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
6.1. A kötelező vizsgák és gyakorlatok:
- legalább 12 kollokvium,
- legalább 15 gyakorlati jegy vagy minősítés, amelyben a képességfejlesztési gyakorlatok három fokozatú (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) minősítéssel értékelendők,
- iskolai gyakorlatok, mely során legalább 10 önállóan vezetett, szakvezető tanár által kontrollált tanítási óra kötelező, amely zárótanítással fejeződik be. A tanítási és egyéb iskolai gyakorlat ötfokozatú jeggyel zárul;
- két komplex szigorlat letétele kötelező: az első az 5. pont a) és b), a második a c) és d) alpontjaiban szereplő tanulmányi terület témaköreiből.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a képzés területének valamely témaköréből választott olyan elméleti megközelítésű, empirikus, pedagógiai gyakorlati tapasztalatokat is tartalmazó írásos elemzés, amely bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására, valamint, hogy szakterületén képes további önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom feldolgozására, értelmezésére, önálló elemzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az intézményi tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség, beleértve az iskolai gyakorlat teljesítését is,
- bírálók által elfogadott szakdolgozat benyújtása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, mely tartalmazza a tantárgy-pedagógiai, iskolai gyakorlati alkalmazás szempontjait is.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye az alábbi érdemjegyek egészre kerekített átlaga, öt fokozatú jeggyel kifejezve:
- az iskolai gyakorlatokat záró érdemjegy,
- a szakdolgozat és -védés együttes eredménye,
- a záróvizsga szóbeli vizsgájának érdemjegye.