2003. évi LI. törvény

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. §-ának (3) bekezdése az alábbi d)-g) pontokkal egészül ki:

[A (2) bekezdés alkalmazásában:]

"d) a láp olyan földterület, amely tartósan, vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és

da) amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy

db) talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik;

e) a szikes tó olyan természetes, vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan, vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók;

f) a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak;

g) a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas, vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel."

(2) A Tvt. 24. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

[A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza]

"b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. §-ban és a 38-39. §-ban nem szabályozott - tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a 36. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított rendelkezéseket (természetvédelmi kezelési terv), továbbá;

c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét."

(3)[2]

(4) A Tvt. 26. §-a az alábbi (3), (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 23. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó védett természeti terület kiterjedését az igazgatóság ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.

(4) Az igazgatóság a (3) bekezdésben meghatározott határozatot az érintett ingatlan tulajdonosának és vagyonkezelőjének, valamint a feladat- és hatáskör szempontjából külön törvény alapján érintett hatóságnak kézbesíti.

(5) Nem kell hatósági határozatban megállapítani a (3) bekezdésben meghatározott védett természeti terület kiterjedését abban az esetben, ha a terület természetvédelmi oltalma a 24. § (1) bekezdésében meghatározott külön jogszabály alapján is fennáll."

(5) A Tvt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak."

(6) A Tvt. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében rendeletben szabályozza az ökológiai hálózat és az ennek részét képező ökológiai (zöld) folyosó létesítésére, fenntartására vonatkozó részletes előírásokat. Az érzékeny természeti területek létesítésére és fenntartására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben határozza meg."

(7) A Tvt. 85. § a) pontjában a "7. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe "7. § (4) bekezdésében" szövegrész lép.

2. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke