2005. évi LXXXIX. törvény

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról[1]

1. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 2. §-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

"b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 3-5., 13-14. és 26. pontjában, a 46-62. §-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a 88-89. §-aiban, a 91. §-ban, a 93. §-ban, a 95-96. §-aiban és a 100. §-ban foglaltak kivételével."

2. § A Kötv. az 5. §-a után az alábbi 5/A-5/C. §-okkal egészül ki:

"5/A. § (1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint -természeti védelem alatt állnak.

(2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.

(3) A világörökségi helyszínek megóvására, fenntartható használatára, a változások nyilvántartására kezelő szervezetet kell létrehozni, amely a kezelési terv alapján végzi tevékenységét.

5/B. § A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket az Országgyűlés határozattal történeti emlékhellyé nyilváníthatja.

5/C. § (1) Kizárólag törvény nyilváníthatja nemzeti emlékhellyé azokat a történeti emlékhelyeket, amelyek állami megemlékezés rögzített helyszínei, meghatározva egyúttal az azokkal kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) A történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, helyszíni megjelölésükről, állapotuk figyelemmel kíséréséről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondoskodik."

3. § A Kötv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § E törvény alkalmazásában:

1. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.

2. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.

3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Egyházi kérelemre ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum) .

4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

5. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak.

6. Megelőző feltárás: a Hivatal által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.

7. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.

8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, folyamatos jó karbantartással vagy felújítással.

10. Műemléki érték: minden olyan, építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

11. Műemléki helyreállítás: a jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.

12. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a fold- és víz alatti objektumok geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

13. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és szolgáltatási tevékenységgel történő elősegítése.

14. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan költségei, amelyeket a Hivatal írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.

15. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység.

16. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.

17. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.

18. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

19. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt -jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.

20. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.

21. Régészeti megfigyelés: a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása.

22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.

23. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

24. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.

25. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem.

26. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem."

4. § A Kötv. 8. §-át megelőzően, az "Általános rendelkezések" alcímet követően az alábbi 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed:

a) a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására;

b) a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására;

c) a régészeti örökség megőrzésére."

5. § A Kötv. 15. §-ának (2) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

(A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:)

"g) az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést."

6. § A Kötv. 19. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is -(a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.

(2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.

(3) A régészeti feltárások költségeit- a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel - a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált."

7. § A Kötv. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása."

8. § A Kötv. 22. §-ának (l)-(2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás) .

(2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában - próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a Hivatal régészeti megfigyelést írhat elő."

9. § A Kötv. 23. §-a után a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető."

10. § A Kötv. 27. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A régészeti emlékek megőrzéséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet."

11. § A Kötv. 31. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"31. § (1) A Hivatal:

a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,

soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.

(2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.

(3) Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és a 67. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.

(5) Ha a Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (2) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell."

12. § A Kötv. 32. §-ának f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A rendeletnek tartalmaznia kell:)

"f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal."

13. § A Kötv. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36. § (1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park.

(2) A kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható.

(3) A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni."

14. § A Kötv. 37. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Műemléki védelemben részesíthető:)

"d) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme."

15. § A Kötv. 39. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"39. § (1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját.

(2) Ha a települési önkormányzat rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzattal vagy szabályozási tervvel (a főváros esetében szabályozási kerettervvel) érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben (a főváros esetében szabályozási kerettervben) a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni."

16. § A Kötv. a 40. § után új 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését."

17. § A Kötv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére."

18. § A Kötv. 44. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett)

"b) a Hivatal jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve ha a Hivatal a társasházzá alakításhoz korábban hozzájárult."

19. § A Kötv. 45. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"45. § (1) A műemlék egésze nem bontható le.

(2) A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha

a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,

b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszélyelhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy

c) műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza,

d) a beavatkozás a műemlék használata érdekében, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(3) Műemlék ingatlanon telekalakítás - külön jogszabályban meghatározottak szerint - akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül."

20. § A Kötv. a 46. § után az alábbi 46/A. §-sal egészül ki:

"46/A. § A 46. §-ban meghatározott kulturális javak védelmét szolgáló tevékenységekre, kezelési és nyilvántartási feladatokra, azok ágazati, valamint szakfelügyeletére külön jogszabályok vonatkoznak."

21. § A Kötv. 47. § (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

(Nem lehet védetté nyilvánítani az)

"d) 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező"

(kulturális javakat.)

22. § A Kötv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Védetté nyilvánított gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védetté nyilvánított tárgyegyüttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges."

23. § A Kötv. 52. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos - a 49. § b), c) pontjában meghatározott - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

(4) A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő és a tulajdonos is köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a tulajdonos (birtokos) tudomására."

24. § A Kötv. 61. § (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Ideiglenes kiviteli engedély a 46. § hatálya alá tartozó és a védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában csak állami garancia, érvényes biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás esetén, legfeljebb az azokban meghatározott időtartamra adható."

25. § A Kötv. 62. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"62. § A Hivatal feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:

a) országos illetékességgel az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;

b) az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;

c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatokat illetőleg azok koordinálását; valamint

d) egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat."

26. § (1) A Kötv. 63. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) A Hivatal örökségvédelmi hatóságként engedélyezi a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket:

a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;

b) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;

c) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét, és megjelenését, érintő munkák, tevékenységek;

d) reklámok műemléken történő elhelyezése;

e) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;

f) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;

g) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;

h) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;

i) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;

j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése;

k) e törvényben meghatározott egyéb esetek."

(2) A Kötv. 63. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a Kötv. 63. §-a az alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A Hivatal szakhatóságként jár el:

a) a régészeti lelőhelyeken, valamint a régészeti védőövezetben a 63. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével;

b) a műemléki területeken;

c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben.

(5) A Hivatal az örökségvédelmi felügyelet keretében

a) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;

b) a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez;

c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést.

(6) A Hivatal tudományos feladatainak körében gondoskodik

a) a műemlékek tudományos kutatásáról,

b) az örökségvédelmi tevékenységet megalapozó tudományos-kutatói közreműködésről,

c) szakmai gyűjteményeinek, adattárainak fenntartásáról, kezeléséről."

27. § A Kötv. 64. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"64. § A Hivatal a kulturális örökségvédelem körében

a) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket, kivéve a Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága feladatkörébe utalt ügyeket;

b) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;

c) gyakorolja az állam e törvényben, vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott elővásárlási jogát;

d) vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e;

e) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról;

f) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat."

28. § A Kötv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal hatósági, illetve szakhatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (előzetes nyilatkozat) ."

29. § A Kötv. 67. § (l)-(4) bekezdéseinek helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A védett kulturális örökségi elem vonatkozásában a Hivatal:

a) az építésügyi hatósági jogkörébe tartozó szabálytalanság esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -az Étv. és az annak végrehajtásáról rendelkező egyéb jogszabályok alapján jár el;

b) az örökségvédelem szabályainak [63. § (2) bekezdése] megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését;

c) műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót, vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti.

(3) Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a Hivatal örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és

a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti;

b) kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással);

c) elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését; vagy

d) kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését.

(4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg."

30. § A Kötv. 71. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal központi hatósági nyilvántartást vezet:)

"f) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, valamint"

31. § A Kötv. 72. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 71. § a) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot - az eljárásban részt vevő ügyfelek nagy számára tekintettel - a Hivatal hirdetményi úton is közölheti."

32. § A Kötv. 74. §-a az alábbi mondattal egészül ki:

"A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti."

33. § A Kötv. 75. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"75. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.

(2) A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a közigazgatási hatósági eljárásban a hatósági jogkört első fokon a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységek, másodfokon a Hivatal elnöke gyakorolja.

(3) Az ügyintézési határidő:

a) ha a Hivatal építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, 90 nap;

b) az előzetes nyilatkozat, valamint ha a Hivatal műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, 60 nap;

c) amennyiben a Hivatal szakhatóságként jár el, 30 nap;

d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentéstől számított 45 nap;

e) az eljárás megindításáról szóló értesítés [Ket. 29. § (3) bekezdés b) pont] esetén 8 nap;

f) a hiánypótlási felhívás [Ket. 37. § (2) bekezdés], és a hatósági bizonyítvány [Ket. 83. § (3) bekezdés] kiadása esetén 15 nap."

34. § A Kötv. 77. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Régészeti parkot, illetve régészeti bemutatóhelyet csak régészeti emlékek bemutatására lehet létesíteni."

35. § A Kötv. a 81. § előtt, "Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása" alcímet követően az alábbi 80/A. §-sal egészül ki:

"80/A. § (1) Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:

a) a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai;

b) a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei;

c) az örökségvédelmi bírságból befolyt bevételek;

d) egyéb pénzügyi eszközök, így

da) adókedvezmények,

db) illetékkedvezmények.

(2) Az (1) bekezdés da) és db) pontjai szerinti kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek."

36. § (1) A Kötv. 81. §-ának felvezető szövege és a)-b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"81. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az érintett költségvetési fejezeten belül - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a KVI előirányzatai között - az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:

a) a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;

b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;"

(2) A Kötv. 81. §-ának m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket ... az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)

"m) a Hivatal által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;"

(3) A Kötv. 81. §-a az alábbi p) ponttal egészül ki:

(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket ... az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)

"p) e törvényben meghatározott világörökségi és egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit."

37. § A Kötv. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól."

38. § (1) A Kötv. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37-40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg

a) ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog;

b) védetté nyilvánított kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházása esetében."

(2) A Kötv. 86. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog."

39. § (1) A Kötv. 93. § (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

"c) szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének előmozdítására."

(2) A Kötv. 93. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat;"

(3) A Kötv. 93. § (2) bekezdése az alábbi új n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"n) az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben a világörökségi területek kezelési tervére vonatkozó részletes szabályokat."

40. § A Kötv. mellékletének helyébe e törvény melléklete lép.

Záró rendelkezések

41. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvény 31. §-a és 33. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.

42. § E törvény hatálybalépésével

a) a Kötv. 1. § (1) bekezdésében a "fogalomkörébe tartozó javakra" szövegrész helyébe az "elemeire" szövegrész;

b) a Kötv. 1. § (2) bekezdésében az "e javakon" szövegrész helyébe az "annak elemein" szövegrész;

c) a Kötv. 4. § (1) bekezdésében a "védett javainak" szövegrész helyébe a "védett elemeinek" szövegrész;

d) a Kötv. 6. §-ában a "nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) " szövegrész helyébe a "miniszter" szövegrész;

e) a Kötv. 15. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi" szövegrész helyébe az "építésügyért és a természetvédelemért felelős" szövegrész;

f) a Kötv. 20. § (1) bekezdésében "a törvény" szövegrész helyébe a "jogszabály" szövegrész;

g) a Kötv. 23. § (1) bekezdésében a "próbafeltárás" szövegrész helyébe a "próbafeltárás, régészeti megfigyelés," szövegrész;

h) a Kötv. 26. §-ában a "felfedezőjét vagy bejelentőjét anyagi elismerésben kell részesítem" szövegrész helyébe a "felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető" szövegrész;

i) a Kötv. 37. §-a előtti alcímben a "Temetők és temetkezési helyek" elnevezés helyébe a "Temetők és temetkezési emlékhelyek" elnevezés;

j) a Kötv. 37. § (1) bekezdésében a "temetőket" szövegrész helyébe "temetőket és temetkezési emlékhelyeket" szövegrész;

k) a Kötv. 37. § (3) bekezdésében a "(temetőrész) " szövegrész helyébe "temetkezési emlékhely, illetve azok részei" szövegrész;

l) a Kötv. 54. §-ában "A kulturális javakat csak az e törvényben" szövegrész helyébe "A kulturális javakat - ha az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik - csak az e törvényben" szövegrész;

ly) a Kötv. 55. §-ában "A Hivatal engedélye nélkül" szövegrész helyébe az "Amennyiben az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik, a Hivatal engedélye nélkül" szövegrész;

m) . a Kötv. 68. § (1) bekezdésének a) pontjában a "védett kulturális örökséghez tartozó javak" szövegrész helyébe a "védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak" szövegrész;

n) a Kötv. 68. § (1) bekezdésének b) pontjában a "védett kulturális örökség" szövegrész helyébe a "védetté nyilvánított kulturális örökség" szövegrész;

o) a Kötv. 69. § (1) bekezdésében a "használója" szövegrész helyébe a "vagyonkezelője, használója" szövegrész;

p) a Kötv. 71. §-ának felvezető szövegében a "hatósági" szövegrész helyébe a "központi hatósági" szövegrész;

q) a Kötv. 76. § előtti alcímben az "örökségi javak" szövegrész helyébe az "örökség elemeinek" szövegrész;

r) a Kötv. 76. § (1) bekezdésében az "örökséghez tartozó javak" szövegrész helyébe az "örökség" szövegrész, valamint az "e javak" szövegrész helyébe "az örökség" szövegrész;

s) a Kötv. 76. § (2) bekezdésében a "védett" szövegrész helyébe a "védetté nyilvánított" szövegrész;

sz) a Kötv. 83. §-ának b) pontjában a "huszonöt" szövegrész helyébe "tíz" szövegrész;

t) a Kötv. 87. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, valamint a) és b) pontjaiban a "védett" szövegrész helyébe a "védetté nyilvánított" szövegrész;

u) a Kötv. 91. §-ában a "kulturális örökség javainak" szövegrész helyébe a "kulturális örökség elemeinek" szövegrész;

v) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 39. § (7) bekezdésében "az Igazgatóság" szövegrész helyébe "a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" szövegrész;

w) a Kult. tv. 41. § (2) bekezdésében a "kulturális örökségünkhöz tartozó értékek" szövegrész helyébe a "kulturális javak" szövegrész;

x) a Kult. tv. 41. § (3) bekezdésében "az Igazgatóság" szövegrész helyébe "a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" szövegrész; illetve

y) a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a "Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész helyébe a "Kulturális Örökségvédelmi Hivatal" szövegrész lép.

43. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak."

44. § (1) A Kult. tv. az alábbi 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását és felügyeletét a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet."

(2) A Kult. tv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni."

(3) A Kult. tv. 39. §-a (9) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(9) Állami költségvetési támogatás a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény számára adható."

(4) A Kult. tv. 1. számú mellékletének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"s) Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei, és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, a művészeti alkotások."

45. § E törvény hatálybalépésével hatályát veszti:

a) a Kötv. 12. §-ában az "és annak régiói" szövegrész;

b) a Kötv. 40. § első mondatának második tagmondatában a "közvetlenül" szövegrész;

c) a Kötv. 44. § (4) bekezdésében a "3. § (2) és (3) bekezdésében, 6. §-ában, valamint" szövegrész;

d) a Kötv. 63. § (1) bekezdésének b) pontjában a "területhasznosítási és" szövegrész;

e) a Kötv. 83. §-ának felvezető szövegében a "természetes személlyel szemben" szövegrész;

f) a Kötv. 92. §-a;

g) a Kult. tv. 39. § (8) bekezdésében "az Igazgatóság, illetőleg" szövegrész;

h) a Kötv. módosításáról szóló 2003. évi VII. törvény.

46. § Ahol jogszabály Nemzeti Kegyeleti Bizottságot említ, azon az e törvényben meghatározott Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot kell érteni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2005. évi LXXXIX. törvényhez

[Melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez]

Az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke

1. BUDAPEST

I. kerület

II. kerület

III. kerület

V. kerület

VI. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

XI. kerület

XIV. kerület

XXII. kerület

2. BARANYA MEGYE

3. BÁCS-KISKUN MEGYE

4. BÉKÉS MEGYE

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

6. CSONGRÁD MEGYE

7. FEJÉR MEGYE

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

10. HEVES MEGYE

11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

12. NÓGRÁD MEGYE

13. PEST MEGYE

14. SOMOGY MEGYE

15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

16. TOLNA MEGYE

17. VAS MEGYE

18. VESZPRÉM MEGYE

19. ZALA MEGYE