15/2006. (III. 21.) KvVM rendelet

az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Védetté nyilvánítom Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület elnevezéssel a Sopron 0820/1-17, 0820/33 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 18 hektár kiterjedésű területet.

2. §

A védetté nyilvánítás célja a térség egyik utolsó szubalpin, hegylábi rétjeinek és azok élővilágának megőrzése.

3. §

(1) Az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2) Az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 15/2006. (III. 21.) KvVM rendelethez

Az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

Őrizze meg

- az Ikva-patak öntésterületén található üde réteket, lápréteket és kiszáradó lápréteket,

- a területen található védett természeti értékeket.

Biztosítson lehetőséget a terület további állattani és növénytani értékeinek feltárására, valamint az ismert természeti értékek részletes vizsgálatát célzó kutatásoknak.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A területen átfolyó, a területről vizet elvezető csatornák, árkok működésének szabályozása.

- A természetvédelmi szempontból értékes fajok élőhelyeinek rovására terjeszkedő fa- és cserjefajok, valamint a nád visszaszorítása, terjeszkedésük megakadályozása.

- A terület rendszeres kaszálásának biztosítása.

- Az illegális hulladéklerakás megakadályozása.

- A természetvédelmi kutatások feltételeinek biztosítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Fajok védelme

- A szibériai nőszirom (Iris sibirica) előfordulási helyein a terméséréséig tilos kaszálni. Amennyiben az első kaszálás egyeztetett időpontja a termések beérése előtti időszakra esik, a szibériai nőszirom termőhelyén az első kaszálást el kell hagyni.

3.1.2. Terület- és földhasználat

- A gyep művelési ág megváltoztatása tilos.

- A területen a láprét fennmaradásához szükséges ökológiai vízmennyiséget, azaz a tavaszi, időszakos, sekély vízborítást biztosítani kell, illetve a láprét teljes kiszáradását meg kell akadályozni.

- A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás és zárttéri vadtartás, valamint vadföld létesítése, művelése tilos.

- A területre gépkocsival behajtani csak a természetvédelmi (és vízügyi) kezelés részeként végzendő tevékenység, illetve a természetvédelmi hatóság engedélyével végzett kutatás keretében szabad.

- A területen építmény létesítése - a természetvédelmi bemutatást szolgáló létesítmények kivételével - tilos.

- A területen vonalas létesítmény (vízügyi célokat szolgáló gát kivételével) nem építhető.

- A területen keresztül közműveket vezetni tilos.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

- A gyepbe betelepült cserjéket el kell távolítani a területről.

- A terület évi kétszeri kaszálását biztosítani kell. A tavaszi kaszálást május végén vagy júniusban, az őszi kaszálást szeptember és október folyamán kell elvégezni. A kaszálások során a terület 20%-át éves váltásban érintetlenül kell hagyni.

- A kaszálások időpontját a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell. A kaszálásokat az elsőfokú természetvédelmi hatóság időszakosan korlátozhatja.

- Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása.

- A lekaszált és bebálázott szénát a kaszálás időpontját követő 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

- A tervezési területen a legelőgazdálkodás tilos.

- A talaj bolygatásával járó természetvédelmi kezelési tevékenységek megkezdése előtt a természetvédelmi kezelő kikéri az örökségvédelmi hatóságként eljáró illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal véleményét.[1]

3.2.2. Kivett területek kezelése

- A területen meglévő vagy létesítendő vízkormányzó berendezésekkel biztosítani kell a terület ökológiai vízigényét.