18/2006. (III. 31.) KvVM rendelet
az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezeléséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -a következőket rendelem el:
1. §
(1) Az Országos Természetvédelmi Tanács 485/1951. sz. határozatával védetté nyilvánított, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 109,1 hektár kiterjedésű Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendeletben állapítom meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetvédelmi kezelési tervet a 2. számú melléklet tartalmazza.
2. §
Az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 18/2006. (III. 31.) KvVM rendelethez
Az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai
Lesenceistvánd 024/2, 025/2, 026/2, 027/1
Sümeg 092/5
2. számú melléklet a 18/2006. (III. 31.) KvVM rendelethez
Az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
- Õrizze meg a Bakonyban és a Balaton-felvidéken csak a területen előforduló fekete áfonyás-csarabos fenyér (Luzulo luzuloidis - Callunetum myrtillietosum) és nyí-res-csarabos fenyér (Luzulo luzuloidis - Callunetum betu-letosum) jellemző és veszélyeztetetté vált természetes társulásait és az azokat körülvevő, természetes környezetüket képező savanyú talajú erdőtársulásokat,
- biztosítsa a hazánkban csak itt előforduló Vöth-nő-szőfűve (Epipactis cf. Voethii) és borókaképű vánkosmoha (Leucobryum juniperioidetum), valamint a kiemelkedő botanikai értéket képviselő szálkás és tarajos pajzsika (Dryopteris cristata, D. carthusiana), henye boroszlán (Daphne cneorum), dunántúli sás (Carex fritschii), epergyöngyike (Muscari botryoides) és szőrös nyír (Betulapu-bescens) állományainak a megőrzését,
- óvja meg az erdők és fenyérek biológiai sokféleségét, őrizze meg a területen élő további, természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokat,
- őrizze meg a terület földtani, felszínalaktani, valamint táji és kultúrtörténeti értékeit,
- segítse elő az erdők és fenyérek természeti értékeinek fenntartása érdekében az esetleges károk helyreállítását,
- biztosítsa a terület természeti értékeinek bemutatását.
2. Természetvédelmi stratégiák
- A fekete áfonyás-csarabos fenyér és a nyíres-csara-bos fenyér, valamint a területen előforduló védett fajok állományai megmaradásának biztosítása az erdők és a fenyérek természetes összhangjának fenntartásával.
- Az akác eltávolításával az őshonos fajok arányának növelése a fenyérekben.
- A fenyér és erdő társulások megőrzése érdekében, e helyeken a vad károkozásának (vaddisznó esetében túrás, szarvas, őz, muflon esetében pedig a rágás) kizárása kerítésépítéssel, valamint a fenyéres foltok spontán záródásának, a becserjésedésnek és beerdősülésnek a korlátozása, illetve megakadályozása.
- A terület természeti értékeinek bemutatása a tömegturizmus mellőzésével, szervezett, ellenőrzött keretek között.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Erdők kezelése Általános kezelési előírások:
Fafaj és célállomány megválasztás
- A nem őshonos fafajokat erőteljesen vissza kell szorítani.
- A vadgyümölcs fafajokat, különösen a védett lisztes berkenye kisfajait gyérítések és tisztítások során nem szabad kivágni.
- A nyír mindkét, a területen előforduló faját teljes kíméletben kell részesíteni, gyéríteni tilos.
- Az erdő szegélyén kialakult mogyoró-cserjéseket teljes kíméletben kell részesíteni.
Erdőfelújítás
- Az összes felújítást őshonos fafajokkal kell megtervezni és kivitelezni.
Állománynevelés
- A gyérítéseknél kíméletes fadöntést és közelítést kell alkalmazni.
- Az előhasználatok során a természetes kőzetkibúvással és kavicstakaróval borított felszíneken a járművekkel való mozgás tilos.
- Az előhasználatokban az elhalt és korhadt fákat az állományban bent kell hagyni.
Egyes faállomány típusok kezelése: Égeres láperdők
- Az állománytípus kiterjedését, területi arányát meg kell őrizni, a társulás regenerálódását biztosítani kell.
- A tisztítások során az elegy-fafajokat a faji sokféleség fokozása érdekében kímélni kell.
- A tisztításkor az elhalt és élő éger sarj tuskókat a pajzsika fajok megmaradása érdekében kímélni kell.
Gyertyános tölgyesek
- Az állománytípus kiterjedését, területi arányát meg kell őrizni.
- A gyérítések során az elegy-fafajokat, különösen a kocsányos tölgyet, a faji sokféleség fokozása érdekében kímélni kell.
Cseres-tölgyesek
- Az állománytípus kiterjedését, területi arányát fenn kell tartani.
- A csarab előfordulási helyein a faállományt erőteljesebben kell gyéríteni.
- A gyérítések során az elegy-fafajokat, különösen a tölgyeket, a faji sokféleség fokozása érdekében kímélni kell.
Nyíres csarabos fenyérek
- A csarabos fenyér foltjait meg kell védeni a vadkároktól.
- A fenyéres foltok széleit, gyérítés jelleggel a csarab fényigényének és terjeszkedésének érdekében - a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) szakmai tanácsait figyelembe véve - tágítani kell.
Borókás nyíres fenyér
- Az állománytípus kiterjedését, a területen elfoglalt arányát fenn kell tartani.
- A borókás fenyér foltok érdekében az akácot az állománytípusból teljesen ki kell szorítani.
- A tisztítást a boróka támogatásával kell végrehajtani.
Akácos
- A vágásérettségi kor elérése után gyertyános tölgyesre kell lecserélni az állományt.
- A gyérítés során az őshonos fafajokat meg kell hagyni.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Fajok védelme
- Az odvas bükk-, cser- és kocsánytalan tölgyfákat nem szabad kivágni (a tisztásokon, nyiladékokon sem) .
- Mesterséges odúk kihelyezésével elő kell segíteni az odúlakó madár- és denevérfajok sikeresebb megtelepedését.
3.2.2. Látogatás, oktatás és bemutatás
- A látogatás szabályozása érdekében az igazgatóság tanösvényt alakít ki, és ismertető-, tájékoztató táblákat helyez el a területen, valamint a tanösvényt ismertető kiadványtjelentet meg. A tanösvény elkészülte után - a látogatás során - annak nyomvonaláról letérni tilos.
3.2.3. Kutatás, vizsgálatok
- A terület teljesebb megismerése érdekében folytatni kell a monitorozó vizsgálatokat.
3.2.4. Vadgazdálkodás
- Sózót és szórót a területen üzemeltetni nem szabad.
- A vadföld művelése során vegyszert alkalmazni tilos.
3.2.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek
- A területen lévő őskori halomsírt megbolygatni tilos.
- A Lesence-patak hajdani medrét, a benne lévő sziklákkal együtt, eredeti állapotában kell meghagyni, ott közlekedni, földmunkát végezni tilos.
3.2.6. Terület- és földhasználat
- A védett természeti terület határán haladó 84. számú főút fenntartásával és kezelésével összefüggő tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók.