44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelet
a Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület országos jelentőségű védett természeti területté történő átminősítéséről és természetvédelmi kezeléséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a következőket rendelem el:
1. §
A Békés Megyei Tanács 2/1989. (VI. 22.) számú rendeletében helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület elnevezésű, Békés megyében, Szeghalom település határában lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 112,17 hektár kiterjedésű területet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítom.
2. §
Az országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás célja a Kék-tó holtágnak, mint védett madárfajok fészkelő és táplálkozó helyének védelme, továbbá a környező lösz- és szikes gyepek természetes növény- és állatvilágának, valamint a jellegzetes tájképi adottságoknak a megőrzése.
3. §
(1) A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
(2) A terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba!
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelethez
A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai
Szeghalom
0725
0726
0727
0728
0729/1, 2, 4, 5
2. számú melléklet a 44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelethez
A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
- Őrizze meg a táj természetes képét és természeti értékeit: a Kék-tó medrét, a környező lösz- és szikes gyepeket, ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágát,
- biztosítsa védett madárfajok [például a kék vércse (Falco vespertinus), nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus) ] háborítatlan fészkelését, táplálkozását és vonulását,
- biztosítsa egyéb, védett növény- [például macskahere (Phlomis tuberosa), buglyos boglárka (Ranunculus polyp-hyllus) ] és állatfajok [például tarajos gőte (Triturus eristatus) ] állományának fennmaradását,
- alakítsa ki a vízgazdálkodás és a természetes élőhelyek összhangját,
- biztosítson a tudományos kutatásokhoz zavartalan természeti feltételeket,
- a természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő természetvédelmi szemléletformálást és oktatást.
2. Természetvédelmi stratégiák
A terület növénytársulásainak, ritka vagy veszélyeztetett növény- és állatfajainak hosszú távú megőrzése, valamint a kutatási feltételek megteremtése érdekében:
- élőhely-rehabilitációs és rekonstrukciós munkálatok ' elvégzése,
- az optimális természetvédelmi kezelési módok feltételeinek kialakítása és alkalmazása (kaszálás, legeltetés),
- a területet érintő külső és belső emberi hatások alacsony intenzitásának megtartása,
- az invazív és tájidegen fajok állományának visszaszorítása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Gyepek (rétek, legelők) kezelése
- A gyepek művelési ága nem változtatható meg.
- A gyepek begyomosodását, becserjésedését aktív természetvédelmi kezeléssel (kaszálás, legeltetés, cserjeirtás) kell megakadályozni.
- A tájidegen, agresszíven terjeszkedő fafajokat (kes-kenylevelü ezüstfa) el kell távolítani a gyepterületekről.
- Bérleti szerződések kötésekor előnyben kell részesíteni az állattartással foglalkozó gazdákat.
- Legeltethető állatlétszám: 0,2-1 számosállat/ha.
- Szarvasmarha és ló állományok tartása és szabad legeltetése tilos.
- Gyepterületen kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt tartható.
- Sertés és baromfi a területen szabadon nem tartható.
- Legeltetés és kaszálás csak száraz talajviszonyok esetén végezhető. Felázott, nedves talaj esetén a legeltetés tilos, az állatokat a területen kívül kell tartani.
- Kiegészítő takarmányozás a gyepterületen tilos, azon kívül is csak a gyomfertőzést kizáró módon lehetséges (széna, zöldfű, lucerna, darált takarmány) .
- A legeltetett területeken évenként tisztító és/vagy gazoló kaszálással kell megakadályozni a gyomosodást.
- A kaszálás rendjét évente egyeztetni kell a természetvédelmi kezelővel. A legeltetés rendjét nem szükséges minden évben egyeztetni a természetvédelmi kezelővel, csak a használat módjának változtatása esetén.
- A kaszálás a védett, veszélyeztetett madárfajok fész-kelési, valamint a védett, veszélyeztetett növényfajok magérési idején kívül, de legkorábban június utolsó harmadában kezdhető.
- Gyep nem műtrágyázható, hígtrágyázható.
- A gyepek talajlazítása tilos.
- A Szeghalom 0727d és 0727f ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területeken a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) állományt el kell távolítani, a fehérnyár (Populus alba) facsoportokat fenn kell tartani.
3.1.2. Kivett területek kezelése
- A Szeghalom 0725c ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ipartelepen a korábbi műtrágyalerakatnál a gyomo-sodás visszaszorítása érdekében évi háromszori kaszálás szükséges.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Turizmus, idegenforgalom
- A terület szabadon látogatható.
3.2.2. Kutatás
- Az engedélyezett kutatási tevékenységet a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon kell elvégezni.
3.2.3. Terület- és földhasználat
- Tilos hulladék és egyéb szennyező anyag lerakása.
- Tilos a növényzet égetése.
- A terület jellegének, a földhasználat módjának megváltoztatására irányuló tevékenység esetében - ideértve a nyomvonalas létesítmények építését, illetve más beépítést is - az engedélyezett tevékenység a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon végezhető el.
- A meglévő szénhidrogén-kutak termeltetése esetén szénhidrogén-szállító vezetékek építése a lehető legkisebb terület-igénybevétellel történhet.
- A szénhidrogén-szállító vezetékeknek a területről való kivezetését a lehető legrövidebb nyomvonalon kell megoldani.
3.2.4. Közlekedés
- Gépjárművel csak a meglévő földutakon szabad közlekedni.