2007. évi CLXIII. törvény

a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes törvények módosításáról[1]

1. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le. "

(2) A Bktv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

"(2) Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat. "

2. § A Bktv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki, és az eredeti e) pont megjelölése f) pontra változik:

(Közvetítőként nem járhat el, )

"e) az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, "

3. § A Bktv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,

a) az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodáson túl joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és ügyvédként annak ellenjegyzésére nem jogosult,

b) a büntetőeljárás folytatása, a közvetítői eljárást követő vádemelés elhalasztása, a polgári jogi igény érvényesítése, továbbá egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el. "

4. § A Bktv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítő a 6. § szerinti határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját. "

5. § A Bktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

"(3) Ha a sértett és a terhelt meghallgatására egymás távollétében kerül sor, és lakóhelyük eltérő megyében van, az ügyben eljáró pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a lakóhely szerint illetékes más megye pártfogó felügyelői szolgálatához a meghallgatás lefolytatása érdekében. "

6. § A Bktv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feljegyzésben fel kell tüntetni)

"a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a terhelt nevét, "

7. § A Bktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,

b) a terhelt a megállapodás alapján a kár megtérítését részletekben történő fizetéssel vagy egyéb módon nyújtandó jóvátétellel az első részlet tekintetében teljesítette, ha a megállapodás értelmében a teljesítés a felfüggesztés határidején belül nem fejeződhet be,

c) a terhelt a megállapodás alapján a részletekben történő fizetés vagy más módon nyújtandó jóvátétel utolsó részletét a felfüggesztés határidején belül teljesítette,

d) a sértett vagy a terhelt részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,

e) a sértett vagy a terhelt haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,

f) a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

g) a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

h) a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn,

i) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

(2) A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő, azt követően a pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi.

(3) Ha a terhelt nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, az eljáró közvetítő erről tájékoztatja az ügyészt, illetve a bíróságot. "

8. § (1) A Bktv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak, s ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a terheltet és képviselőiket. "

(2) A Bktv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontjahelyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelentés tartalmazza)

"a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a terhelt és a sértett nevét, "

(3) ABktv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A közvetítői eljárás során rögzített személyes adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók. "

9. § A Bktv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit, díjazásának és iratkezelésének szabályait. "

10. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 45. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az eredeti f) pont megjelölése g) pontra változik:

(Nem lehet védő)

"f) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el, "

(2) A Be. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A magánfél képviseletére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári eljárásjog szabályai az irányadók. "

(3) A Be. 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem lehet képviselő az, aki az ügyben közvetítőként járt vagy jár el, illetve aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozónak a meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia. "

11. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is: ]

"g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, "

12. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. december 31. napján lép hatályba és 2008. január 2. napján a hatályát veszti.

(2) 2008. január 1-jén lép hatályba a törvény 1-11. §-a, valamint 12. §-ának (3) és (4) bekezdése.

(3) A Bktv. 4. §-a (4) bekezdésének "az (1) bekezdés

e) pontjában szabályozott" szövegrésze "az (1) bekezdés

f) pontjában szabályozott" szövegrészre módosul.

(4) Hatályát veszti a Bktv. 3. §-a (2) bekezdésének első mondatából a "külön jogszabályban meghatározott" szövegrész.

(5) A Bktv. 3. §-a (1) bekezdésének "vagy a pártfogó felügyelői szolgálatnál közvetítői tevékenység végzésére bejelentkezett ügyvédek névjegyzékén szereplő ügyvéd" szövegrésze nem lép hatályba és hatályát veszti a Bktv. 24. §-ának (2) bekezdése.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke