40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet

a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (3) bekezdés e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem:

A hatósági letét általános szabályai

1. § Hatósági letétbe helyezésnek

a) teljesítés (a továbbiakban: teljesítési letét) vagy

b) lefoglalt dolog megőrzése (a továbbiakban: őrzési letét) céljából van helye.

2. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági letét után őrzési díj vagy kezelési költség nem számítható fel.

3. § A hatóság a pénzbeli letétet más pénzeszközeitől elkülönítetten, letéti számlán kezeli.

4. § (1) A hatóság hivatalból

a) a lefoglalást megszüntető végzésében dönt az őrzési letét vagy a helyébe lépett pénzösszeg, valamint

b) dönt a teljesítési letétből valamennyi, a letevőn kívüli jogosultnak való teljesítés után fennmaradó összeg (a továbbiakban: maradványösszeg)

kiutalásáról.

(2) A hatóság minden más esetben kérelemre dönt a letét kiutalásáról.

5. § (1) A kiutaló végzésnek tartalmaznia kell

a) azt, hogy a végzés teljesítési letét, az abból fennmaradó pénzösszeg, őrzési letét vagy az őrzési letét helyébe lépett pénzösszeg kiutalásáról rendelkezik,

b) a letét nyilvántartási számát, a letétbe helyezés időpontját,

c) a természetes személy jogosult természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a nem természetes személy jogosult megnevezését és székhelyét, valamint - ha a kiutalás bankszámlára történik - a jogosult bankszámlaszámát,

d) a személyes átvételi lehetőség határnapját,

e) teljesítési letét esetén

ea) a természetes személy letevő születési családi és utónevét, a nem természetes személy letevő megnevezését,

eb) a kiutalt összeg rendeltetését,

ec) a kiutalt összeg megjelölését számmal és betűvel,

f) őrzési letét esetén

fa) a letéti tárgy pontos leírását,

fb) a letéti tárgy kiadásának jogcímét.

(2) A 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeget a jogosult a hatóságnál személyesen is átveheti.

6. § (1) A maradványösszeg a letevőt illeti.

(2) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, vagy a jogosult kifejezetten így rendelkezik, azt a hatóság

a) pénz esetében a jogosult bankszámlájára utalja,

b) 100 000 forintot meg nem haladó értékű dolog esetében, valamint 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeg esetében, ha a jogosult nem rendelkezik bankszámlával, postai úton a részére továbbítja.

(3) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, és az a (2) bekezdés alkalmazásával sem utalható ki a számára, a hatóság azt, pénz esetén a letéti számlán, más letét esetében az őrzési letét szabályai szerint kezeli azzal, hogy a kezelés költségei a jogosultat terhelik, továbbá a letét és a maradványösszeg a kezelés költségeinek fedezetét képezi. A hatósági kezelésben lévő pénznek nem minősülő dolog esetében a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(4) Ha a pénzbeli letét vagy a maradványösszeg kezelésének költségei elérik a letét vagy a maradványösszeg értékét, a hatóság a hatósági letétet megszünteti.

7. § (1) A hatóság a hatósági letétet megszünteti, ha a személyes átvételi lehetőség határnapjától számított ötéves elévülési határidőn belül a hatósági letétet a jogosult nem veszi át.

(2) Az elévülési határidő elteltét követően

a) a letétként kezelt pénz a hatóság bevételét képezi,

b)[1] a védett kulturális javak körébe tartozó, letétként kezelt dolgok elhelyezéséről a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) intézkedik,

c) az okiratot a hatóság irattárában kell elhelyezni,

d) az egyéb dolgok értékesítéséről a hatóság gondoskodik a lefoglalt dolgok előzetes értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

A teljesítési letét

8. § (1) Teljesítési letétként pénz helyezhető hatósági letétbe, a pénzt a hatóság letéti számlájára kell teljesíteni.

(2) A letétbe helyezés iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) a letét rendeltetését és a letétbe helyezés okát,

b) - ha azzal rendelkezik - a letevő bankszámlaszámát,

c) annak a hatósági ügynek a számát, amelyben a letétbe helyezésre sor került.

(3) Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie, és a kérelemben meg kell jelölnie a természetes személy jogosult családi és utónevét, lakcímét, a nem természetes személy jogosult megnevezését, székhelyét, valamint - ha ismert - a jogosult bankszámlaszámát.

(4) A letevő a kiutalási végzés közléséig rendelkezhet úgy is, hogy a teljesítési letét kiutalását követően fennmaradt maradványösszeget a hatóság az eljárás során felmerülő pénzfizetési vagy előlegezési kötelezettségébe beszámítsa.

(5) Ha a letevő hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolja a letétbehelyezési kérelem hiányzó adatait, és azok a rendelkezésre álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a hatóság a pénzt a letevő részére kiutalja.

9. § (1)[2] A letét elfogadásáról a hatóság a befizetést igazoló feladóvevény csatolása esetén a kérelem beérkezését követő naptól számított, egyébként a pénz beérkezését követő naptól számított öt napon belül dönt. A letétbe helyezés a letétet elfogadó végzés közlésével, a pénznek a hatóság letéti számlájára érkezése időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(2) Ha a hatóság a teljesítési letét elfogadását megtagadja, a megtagadó végzésben rendelkezik az összegnek a letevő részére való kiutalásáról.

10. § (1) A letevő a teljesítési letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a hatóság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) A jogosult a teljesítési letét kiutalását az elévülési időn belül követelheti.

11. § A letétbe helyezett pénzt, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, ezt követően a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

Az őrzési letét

12. § (1) A lefoglalt dolgot a hatóság hatósági letétbe helyezi.

(2) A hatóság a lefoglalt okmányt az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.

A lefoglalt dolognak az érdekelt őrizetében hagyása, kezelése és nyilvántartása

13. § (1) Ha a hatóság a lefoglalt dolgot az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője őrizetében hagyja, őt a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti. A figyelmeztetést feltünteti a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben.

(2) A lefoglalt dolgot a hatóság vagy maga őrzi, kezeli vagy gondoskodik a dolognak az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő kezelésről.

14. § (1) A hatóság előlegezi és viseli a lefoglalt dolog tárolásával kapcsolatos költségeket.

(2) A hatóság a lefoglalt dolgot a lefoglaláskor vagy a letétbe helyezéskor - ha azt a jellege lehetővé teszi - becsomagolja, és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a lefoglalt dolgokat külön-külön csomagolja.

(3) A hatóság a lefoglalt dolog csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést, -károsodást vagy egyéb károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a lefoglalt dologhoz ne lehessen hozzáférni.

(4) A hatóság a csomag burkolatán feljegyzi a csomag tartalmát, az ügyirat számát, valamint a lefoglalás helyét és idejét. A feljegyzést a hatóság képviselője és - amennyiben hatósági tanú alkalmazására került sor - a hatósági tanú aláírja.

(5) A lefoglalt dolgot tartalmazó sérült csomag hatósági tanú jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a hatóság az átadás-átvétel során megállapítja, hogy a sérült csomag tartalma azonos-e a jegyzőkönyvben felsoroltakkal. A csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket rögzíti.

15. § A hatóság a lefoglalt és hatósági letétbe helyezett dolgokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a dolog szám és fajta szerinti megjelölését és szabatos leírását, annak az ügynek az ügyszámát, amelyben a lefoglalásra sor került, valamint a lefoglalás megszüntetésének időpontját.

16. § (1) Ha lehetőség van a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére, a hatóság legalább két országos és egy megyei vagy helyi lapban, valamint helyben szokásos módon a lefoglalt dolog kiadása iránti jogos igény bejelentésére vonatkozó felhívást jelentet meg, amely tartalmazza:

a) a lefoglalt dolog egyedi azonosításához szükséges adatokat,

b) a lefoglalás helyét és idejét, valamint

c) a lefoglalt dolog megtekintésére vonatkozó határnapot,

d) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki sem jelent be jogos igényt, azt a hatóság előzetesen értékesíti.

(2) Ha a felhívás eredménytelen, a hatóság a lefoglalt dolgot vételre ajánlja fel.

(3) A hatóság legalább két országos és egy megyei vagy helyi lapban, valamint a helyben szokásos módon ajánlati felhívást jelentet meg.

(4) Az ajánlati felhívás tartalmazza

a) az értékesítendő dolog megnevezését és mennyiségét,

b) az ajánlattételre nyitva álló határidőt,

c) a feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.

(5) A szerződést a szabályszerűen benyújtott ajánlatok közül a legnagyobb összegű ellenértékről szóló ajánlatot tevővel lehet megkötni.

(6) A hatóság a lefoglalt dolog helyébe lépett értéket a letéti számláján kezeli.

17. § Ha a lefoglalt dolog annak, akitől lefoglalták a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján azért nem utalható ki, mert nyilvánvaló, hogy annak birtoklására nem jogosult, a hatóság legalább két országos és egy megyei vagy helyi lapban, valamint helyben szokásos módon a lefoglalt dolog kiadása iránti jogos igény bejelentésére vonatkozó felhívást jelentet meg, amely tartalmazza:

a) a lefoglalt dolog egyedi azonosításához szükséges adatokat,

b) a lefoglalás helyét és idejét, valamint

c) a jogos igény bejelentésére vonatkozó határnapot.

18. § (1) A lefoglalást megszüntető végzésében a hatóság figyelmezteti a jogosultat, hogy ha a lefoglalt és értéktelen dologra nem tart igényt, azt megsemmisítik.

(2) A lefoglalt dolog személyes átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

19. § (1) Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jogosult azt a lefoglalásról készített jegyzőkönyvből megállapítható minőségi állapotánál rosszabb minőségben találja, a dolgot a jogosult és a hatóság képviselője jelenlétében szakértő vizsgálja meg. A vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyv készül. Ha a jogosult a vizsgálat után a dolgot átveszi, ezt a tényt a hatóság a jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A vizsgálat megállapításairól készült jegyzőkönyvet a jogosult, a hatóság és a szakértő is aláírja.

Az őrzési letét sajátos esetei

20. § (1) Állat lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.

(2) A lefoglalt élő állat a hatósághoz nem szállítható be, annak elhelyezéséről a területileg illetékes állategészségügyi hatóság, védett állat esetén a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

(3) A lefoglalt élő állatnak az érdekelt őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban az állat-egészségügyi hatóság véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat az állat-egészségügyi hatósághoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.

21. § (1) Az elektronikus úton rögzített adatot a hatóság adathordozóra történő rögzítés útján foglalja le, vagy a helyszínen lefoglalt adathordozóról menti le.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lefoglaláskor a rögzítés utólag meg nem változtatható adathordozóra történhet. Az átmásolást megelőzően a lefoglalás helyszínén ellenőrizni kell, hogy a hatóság által az átmásoláshoz biztosított adathordozó adatokat nem tartalmaz. A hatóság a jegyzőkönyvben a rögzítésre használt adathordozó típusát, gyártási számát, illetőleg a rajta tárolt adat jellegét és tartalmát feltünteti.

22. § (1) Ha a hatóság a lefoglalt járművet az érdekelt őrizetében hagyja, a lefoglalásról értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetőleg az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.

(2) Lőfegyvert, lőszert, robbanó- és robbantóanyagot, valamint haditechnikai eszközt a hatóság a rendőrség jelenlétében foglalhat le. A lefoglalt dolgot a rendőrség őrzi.

23. § (1)[3] Ha a lefoglalt dolog a kulturális javak körébe tartozik, a hatóság a lefoglalásról készült jegyzőkönyv megküldésével öt napon belül kikéri a kulturális javak hatósága véleményét a dolog tárolására vonatkozóan. A kulturális javak hatóságának lehetőséget kell biztosítani a dolog megvizsgálására.

(2)[4] A kulturális javak hatósága indokolt esetben a lefoglalt védett kulturális javak közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését is elrendelheti a letétbe helyezés időtartamára.

Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter