2010. évi CLXXVIII. törvény

a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jogellenes a sztrájk:]

"a) ha az 1. § (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe vagy a 4. § (2) bekezdésébe ütközik,"

(2) Az Sztv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

(3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

(4) A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait kell alkalmazni. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt napon belül határoz."

2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás során is alkalmazni kell.

(2) Az Sztv. 2. § (1) bekezdés a) pontjának az "egyeztető eljárás [MT. 66/A. § (2)-(5) bek.]" szövegrésze helyébe a "kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás" szöveg lép.

(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (2) bekezdés c) pontjának "jogellenes magatartásra," szövegrésze helyébe a "jogellenes magatartásra vagy törvényben előírt kötelezettség teljesítésére," szövegrész lép.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke