348/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet

az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 71. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya a Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő személyekre terjed ki."

(2) Az R. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A rendelet alkalmazásában:]

"a) állami vagyon használója: az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, illetve aki törvény vagy szerződés alapján, bármely jogcímen (pl. bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelési szerződés, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, hasznosít, ide nem értve a c) pont szerinti tulajdonosi jogok gyakorlóját;

b) vagyonkezelő: az a

ba) központi költségvetési szerv,

bb) központi költségvetési szervnek nem minősülő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: egyéb vagyonkezelő), amellyel, illetve akivel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagy annak jogelődje szerződést kötött, továbbá amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül,

bc) a ba) és bb) pontokban meghatározott vagyonkezelő jogutódja;

c) a tulajdonosi jogok gyakorlója: a Vtv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek, továbbá akit törvény a tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosít, kivéve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet;

d) értékesítés:állami vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása;

e) hasznosítás: az állami vagyonnak bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése;

f) ellenérték: az állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon tulajdonjoga, birtoklása, használata, hasznainak szedése, hasznosítása fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, vagy más ellenszolgáltatás;

g) piaci érték: az ügylet tárgyát képező állami vagyon feletti valamely jog - az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő - átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető reális ellenérték;

h) gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c) pontjában megjelölt szervezet;

i) személy:a természetes személy, a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet;

j) ajánlattevő (pályázó): a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő személy, illetve az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított - a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges felelősségű - ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium);

k) elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás: az egyéb vagyonkezelő számára jutatott közvetlen vagy közvetett (államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervtől származó) költségvetési vagy Európai Uniós, illetve más nemzetközi (pl. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, Svájci Alap) forrás, ideértve különösen a tulajdonosi jogok gyakorlója által juttatott - tőkeemelésnek vagy támogatásnak nem minősülő - azon forrásokat is, amelyek kifejezetten valamely állami vagyonelem (eszköz) létrehozása, felújítása, vagy azzal kapcsolatos értéknövelő beruházás érdekében, előfinanszírozási céllal, vagy pályázati önrész biztosítása céljából kerültek folyósításra."

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére, az állam javára vételi jog szerződéssel történő alapítására az MNV Zrt. előzetes egyetértését követően kerülhet sor. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azon esetekre, amikor az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának, illetve a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötésének jogosultját vagy kötelezettjét jogszabály állapítja meg, továbbá ha a tulajdonjog megszerzésére törvényben előírt kötelezettség áll fenn, vagy arra közgyűjteményben történő elhelyezés céljából kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésre figyelemmel a döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az MNV Zrt.-hez történő beérkezését követő harminc napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

(3) Amennyiben központi költségvetési szerv vagy más személy jogügylete a Vtv. 1. § (2) bekezdése szerinti állami vagyon létrejöttét eredményezte, a jogügyletben szerző félként részt vevő személy (a továbbiakban: bejelentő) a 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatni köteles az MNV Zrt.-t az állami vagyon keletkezéséről. Amennyiben az érintett vagyon ingatlan, a jogügyletről az abban eljáró személy harminc napon belül köteles az MNV Zrt.-t tájékoztatni, az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően pedig az erről szóló jogerős határozat másolatát az MNV Zrt.-nek haladéktalanul megküldeni.

(4) A bejelentő a bejelentésben kezdeményezheti az adott vagyonra vonatkozóan a Vtv. 24. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési, vagy a vagyon használatát biztosító más szerződés megkötését. Amennyiben a Vtv. 24. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesül és az MNV Zrt. a kezdeményezéssel egyetért, a bejelentést követő hatvan napon belül versenyeztetés mellőzésével megköti - meglévő szerződés esetén módosítja - a vagyon hasznosítására irányuló szerződést a bejelentővel. A szerződés megkötése nem tagadható meg, ha a bejelentő központi költségvetési szervnek a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötését, vagy a vagyon bejelentőnek történő átengedését jogszabály írja elő, illetve a jogügyletet a bejelentő valamely jogszabályi rendelkezésen alapuló elővásárlási joga alapján kötötte. Ha a versenyeztetés mellőzésének törvényi feltételei nem állnak fenn, erről az MNV Zrt. a bejelentést követő hatvan napon belül a bejelentőt értesíti, egyúttal a 4. § (1) bekezdésnek megfelelően kiírja az állami vagyon hasznosítására irányuló pályázati felhívást.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződés megkötéséig a vagyon nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, azt birtokolhatja és használhatja, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha az állami tulajdonjog nem átruházás útján keletkezik.

(7) E szakasz rendelkezéseit a Vtv. 28. §-ának (3) bekezdésében megjelölt vagyon vonatkozásában nem kell alkalmazni."

3. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a Vtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését."

4. § Az R. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állami vagyon hasznosítására irányuló, a Vtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:]

"c) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a vagyon használatáért járó ellenérték teljesítésére vonatkozó előírásokat,"

5. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Központi költségvetési szerv az alaptevékenységébe tartozó közfeladat hatékonyabb ellátása céljából - az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője útján - kezdeményezheti az MNV Zrt.-nél a Vtv. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet alapítását, abban részesedés vagy további részesedés szerzését (a továbbiakban együtt: alapítás), továbbá a Vtv. 29. §-ának (3) bekezdése szerinti meghatalmazás kiadását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának indokait, más módon (szervezeti formában) történő feladatellátással szembeni előnyeit és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről az MNV Zrt. az erre vonatkozó megkeresés érkezésétől számított hatvan napon belül dönt, amelybe az esetleges hiánypótlásra való felszólítás és annak teljesítése között eltelt idő nem számít bele.

(4) A gazdálkodó szervezet alapítását engedélyező döntéssel és a kezdeményező központi költségvetési szerv részére az alapítás során eljárásra jogosító meghatalmazás kiadásával egyidejűleg az MNV Zrt. dönt valamely - a kezdeményezés alapján szükséges - állami vagyonelem gazdálkodó szervezet részére történő nem pénzbeli hozzájárulásként vagy más módon történő rendelkezésére bocsátásáról (tulajdonába vagy használatba adásáról).

(5) Az állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogait a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorló központi költségvetési szerv által az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/M. § (1) bekezdés szerinti előzetes engedély kezdeményezésére és kiadására az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha az állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló személy nem központi költségvetési szerv és ezen jogait a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, vagy más módon a gazdálkodó szervezet tulajdonába adásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(7) A (6) bekezdés szerinti kezdeményezésről az MNV Zrt. az erre vonatkozó megkeresés érkezésétől számított hatvan napon belül dönt, amelybe az esetleges hiánypótlásra való felszólítás és annak teljesítése közötti idő nem számít bele."

6. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei."

(2) Az R. 7. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Vtv. 27. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel törvény alapján létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik."

7. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott eszmei hányadok szerint - több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell."

(2) Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Jogszabállyal, vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, továbbá védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan vagyonkezelésbe adásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértését kell kérni."

(3) Az R. 8. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A külföldi fekvésű ingatlanok vonatkozásában a 8. § (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Nem szükséges továbbá a 9. § (6) bekezdésében előírt előzetes, írásbeli engedély, ha arra nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében kerül sor, de ennek tényéről - a kötelezettség jogalapjának megjelölésével - az MNV Zrt.-t a beruházás, felújítás megkezdése előtt tájékoztatni kell."

8. § Az R. 9-11. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. §(1)A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait.

(2) A Vtv. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kötött szerződésben a felek az állami vagyon hasznosításának átengedése körében a hasznok szedésének átengedéséről (továbbhasznosítás) is megállapodhatnak. Ha a vagyonkezelő a kezelt vagyont más használatába adja, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel.

(3) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon használójától elvárható.

(5) Az MNV Zrt. ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az MNV Zrt. a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(6) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, az állami vagyon értékének, állagának megóvásáról gondoskodni, továbbá a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni. Az MNV Zrt. előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni

a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelő - ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik -a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz,

b) az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközön elszámolt - a vagyonkezelési szerződésben felsorolt esetek kivételével, - bármely a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz. A beruházás, felújítás értékét az egyéb vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel, számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az MNV Zrt.-nek be kell számolnia. Az MNV Zrt. jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni. Az elszámolás során a 18. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt engedélyre vonatkozó döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az MNV Zrt.-hez történő beérkezését követő harminc napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. Ezen határidő elteltét követően a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

(8) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, illetve Natura 2000 területnek minősítését, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(9) Az egyéb vagyonkezelő köteles továbbá:

a) a vagyonkezelésbe vett eszközöket a számviteli törvény előírásai szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni,

b) a számviteli politikájában meghatározott módon terv szerinti - szükség esetén terven felüli - értékcsökkenést elszámolni (visszapótlási kötelezettség),

c) a vagyonkezelésbe vett eszközökről, az azokat érintő gazdasági eseményekről az e rendeletben és a vagyonkezelési szerződésben előírt módon és időben adatokat szolgáltatni,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal az értékcsökkenés visszapótlásával kapcsolatos elszámolást elvégezni úgy, hogy a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek köre után előírt visszapótlási kötelezettségének teljesítése megállapítható legyen.

(10) A (9) bekezdés a)-b) pontját a kulturális örökség ingó javaira nem kell alkalmazni.

(11) Az egyéb vagyonkezelőnél a (9) bekezdés b) pontjában előírt terven felüli értékcsökkenés elszámolása és a visszapótlási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha az értékcsökkenés elszámolását előidéző ok az egyéb vagyonkezelőnek nem róható fel.

(12) A központi költségvetési szerv vagyonkezelő köteles harminc napon belül írásban jelezni az MNV Zrt. felé, ha a vagyonkezelésében lévő ingatlan kilencven napot meghaladó időtartamban az általa ellátandó állami feladathoz, vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez szükségtelenné vált. A határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (4) bekezdésének c) pontjában említett lényeges kötelezettségszegésnek minősül. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az állami feladat időszakos ellátása, vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be.

10. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - a Vtv. 27. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - megfelelő ellenérték fejében jogosult az állami vagyon birtoklására, használatára és hasznainak szedésére, valamint továbbhasznosítására. Az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az állami feladat ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó esetleges környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi, örökségvédelmi, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt a Magyar Államot, vagy a központi költségvetést terhelő más kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az MNV Zrt. - amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(4) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az egyéb vagyonkezelő ellenértékként a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új - állami vagyonba tartozó - eszköz létrehozását végzi el, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az MNV Zrt. részére kiszámlázott értékét az egyéb vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - az MNV Zrt.-vel szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben a vagyonkezelő által teljesítendő tevékenység, szolgáltatás, beruházás, felújítás vagy kötelezettség ellenértékként történő elfogadása során a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A (3)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell, vagy a koncessziós szerződésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a koncesszió időtartama alatt, amennyiben a vagyonkezelési szerződés megkötésére valamely koncessziós pályázat nyertesével, a koncessziós szerződésre tekintettel kerül sor.

11. § (1) A vagyonkezelői jog - az e §-ban foglalt kivételekkel - nem ruházható át.

(2) A központi költségvetési szervek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket - az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével - egymás között szerződéssel átruházzák. Az átruházással az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben az új vagyonkezelő a régi helyére lép (szerződéses jogutódlás) azzal, hogy az átruházott jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződés létrejötte napján a vagyonkezelési szerződésből eredően az átruházott jogok és kötelezettségek tekintetében fennálltak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés létrejöttéhez az MNV Zrt. előzetes írásbeli egyetértése szükséges. Az ezzel kapcsolatos döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az MNV Zrt.-hez történő beérkezését követő harminc munkanapon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

(4) Nem szükséges a (3) bekezdés szerinti egyetértés akkor, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott átruházás a Vtv. 28. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti vagyont érintő jogokra és kötelezettségekre vonatkozik,

b) az átruházás ingó vagyont érint, és arra a központi költségvetési szerv vagyonkezelő alapító okiratban vagy jogszabályban foglalt feladatainak átadása (változása) miatt kerül sor.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az átruházásról az új vagyonkezelő tizenöt napon belül köteles írásban értesíteni az MNV Zrt.-t, ennek megtörténtéig a vagyonhoz kapcsolódó jogainak gyakorlására nem jogosult. A vagyonkezelési szerződés vonatkozásában a szerződéses jogutódlás napja az értesítés MNV Zrt.-hez történő megérkezését követő nap.

(6) Az MNV Zrt. a (2) bekezdésben meghatározott esetben az egyetértés megadásától, vagy attól a naptól, amikor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, az (5) bekezdésben meghatározott esetben pedig az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül elkészíti a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt vagyonkezelési szerződést.

(7) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben központi költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése során a vagyoni, vagyonkezelői jogok, kötelezettségek jogutódlásáról jogszabály vagy átalakító, megszüntető okirat rendelkezik (intézményi jogutódlás). A jogutódlásról az alapítói jogok gyakorlója a jogszabály, illetve az átalakító, megszüntető okirat közzétételével egyidejűleg köteles tájékoztatni az MNV Zrt-t.

(8) A vagyonkezelő bármely a (2) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek meg nem felelő esetben kezdeményezheti az MNV Zrt.-nél, hogy - amennyiben a Vtv. 24. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - a fennálló vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg ugyanolyan feltételek mellett kössön vagyonkezelési szerződést egy általa megjelölt harmadik személlyel (helyettes)."

9. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

a) a szerződésben megállapított idő elteltével,

b) a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével,

c) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy a Magyar Állam tulajdonából való kikerülésével az adott vagyontárgyra vonatkozóan, vagy

d) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével (természetes személy halálával).

(2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.

(3) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban felmondással is megszüntethetik (rendes felmondás). Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.

(4) A felmondás írásban, azonnali hatállyal történhet, ha

a) a vagyonkezelő a kezelt állami vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,

b) a kezelt vagyon értékében a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a vagyonkezelőnek felróható okból lényeges csökkenés következik be,

c) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte,

d) a Vtv. 25. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben.

(5) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondással a szerződésben meghatározott esetekben szüntethető meg. A (4) bekezdésben foglaltakat a határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés esetén is alkalmazni kell.

(6) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot megszünteti, amennyiben az érintett vagyon ingatlan, úgy a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az MNV Zrt. köteles nyolc napon belül kezdeményezni az érintett hatóságnál. A vagyonkezelő által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe ilyen esetben az MNV Zrt. lép.

(7) Állami feladat ellátását szolgáló vagyon esetében az MNV Zrt. a (3)-(4) bekezdésben meghatározott felmondási jogát oly módon gyakorolhatja, hogy az adott állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. A központi költségvetési szerv vagyonkezelői szerződésének rendes felmondással történő megszüntetéséhez az MNV Zrt. köteles az adott szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértését kérni. Az MNV Zrt. a rendes felmondás jogát az értesítés megküldését követő harminc napon belül nem gyakorolhatja.

(8) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, a 8. § (2) bekezdésének rendelkezéseit azonban ilyen esetben is alkalmazni kell."

10. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MNV Zrt. által a Vtv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján vezetett nyilvántartásban el kell különíteni az MNV Zrt. saját vagyonát, illetve annak nyilvántartását a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetekre rábízott állami vagyon nyilvántartásától. A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon egységes nyilvántartásán belül az MNV Zrt. elkülönítve tartja nyilván az egyes tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetekre rábízott állami vagyont."

(2) Az R. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő - a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett - módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván."

(3) Az R. 13. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MNV Zrt. saját vagyonával kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint, a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és éves beszámoló készítési kötelezettségének a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint köteles eleget tenni."

11. § (1) Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami vagyon használóját - amennyiben saját eszközeik között állami vagyonelemet tartanak nyilván, ezen eszközök vonatkozásában - a 13. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilvántartás hiteles vezetése és az MNV Zrt. beszámoló-készítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében az állami vagyon hasznosítására kötött szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek teljesítése érdekében a vagyon használója számviteli politikáját és nyilvántartásait köteles úgy kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek az egységes vagyonnyilvántartás érdekében kötelesek adatot szolgáltatni az MNV Zrt. részére. A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében az érintettek kötelesek az MNV Zrt.-vel együttműködni."

(2) Az R. 14. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A kormányhivatalok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, Földmérési és Távérzékelési Intézet, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kötelesek együttműködni az MNV Zrt.-vel és részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - az MNV Zrt. nyilvántartásainak hiteles adattartalmát alátámasztó adatot szolgáltatni. A kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek adatait kezelő szervek - így különösen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - kötelesek együttműködni az MNV Zrt.-vel és részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - adatot szolgáltatni."

12. § Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A saját vagyonnal rendelkező vagyonkezelő a rábízott állami vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat."

13. § (1) Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb vagyonkezelővel kötött vagyonkezelési szerződést a vagyonnövekedés számviteli szabályok szerinti elszámolása érdekében módosítani kell, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő állami vagyonon - az MNV Zrt. előzetes hozzájárulásával - értéknövelő beruházást, felújítást hajt végre, illetve új - állami vagyonba tartozó - eszközt hoz létre

a) saját pénzeszközei, az általa igénybe vett kölcsön, hitel, vagy ezek körébe sorolható más külső forrás felhasználásával;

b) a vagyonkezelésbe vett állami vagyonba tartozó eszköz elszámolt értékcsökkenési leírásának visszaforgatásával;

c) elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrásból."

(2) Az R. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A vagyonkezelési szerződés módosításával egyidejűleg

a) a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz értékét - műszaki átvételt követően -az egyéb vagyonkezelő az értékesítés általános előírásainak megfelelően számlázza az MNV Zrt. felé;

b) az MNV Zrt. megfizeti a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz értékét, vagy - az egyéb vagyonkezelővel kötött megállapodástól függően - azt más módon (így különösen a visszapótlási-, illetve az MNV Zrt.-vel szemben fennálló egyéb kötelezettség csökkentésével, vagy a vagyonkezelői díj megfizetésének kötelezettségéből származó követelés beszámításával) rendezi."

(3) Az R. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyéb vagyonkezelő által kezelt állami vagyonon végzett értéknövelő beruházás, felújítás, illetve új eszköz kiszámlázott ellenértékéből az (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrásnak megfelelő összegű követelést az MNV Zrt. nem téríti meg, ezen követelést az egyéb vagyonkezelő az e célra, elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás miatt fennálló kötelezettségével szemben számolja el."

(4) Az R. 18. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Vtv. 2. § (2) bekezdésére is figyelemmel, a központi költségvetési szerv által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításának, új eszköz létrehozatalának, vagy beszerzésének elszámolásakor a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésének az MNV Zrt. által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő elszámolása a központi költségvetési szervek 14. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével következik be."

14. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MNV Zrt. stratégiai és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket jóváhagyásra az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elé terjeszt. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az MNV Zrt. vezérigazgatója a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít a miniszter részére."

15. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A tulajdonosi ellenőrzés nyomán az MNV Zrt. kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási (vagyonnyilvántartási) állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét."

16. § (1) Az R. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami vagyon értékesítésére - ha törvény másként nem rendelkezik - az MNV Zrt. döntése alapján kerülhet sor."

(2) Az R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értékesítésre az a központi költségvetési szerv, vagy a koncessziós pályázat nyertesével megkötött vagyonkezelési szerződés alapján egyéb vagyonkezelő is javaslatot tehet, amely az adott vagyontárgy vagyonkezelője, vagy más jogcímen használója. A javaslatról szóló döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az MNV Zrt.-hez történő beérkezését követő hatvan napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő."

(3) Az R. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az értékesítéshez a vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének írásbeli egyetértése szükséges, amennyiben az értékesítésre nem a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján került sor."

(4) Az R. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Jogszabállyal, vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, továbbá védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának átruházásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A felelős miniszter egyetértését a Vtv. 34. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai alapján lefolytatott versenyeztetési eljárás során annak megkezdését, a Vtv. 34. §-a (2) bekezdésének c) pontja esetében pedig a szerződés megkötését engedélyező döntés előtt be kell szerezni."

(5) Az R. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az értékesítésre vonatkozó döntés megalapozásához független szakértővel el kell végeztetni - a tőzsdén jegyzett részvény, továbbá a nettó 5 millió forint egyedi könyv szerinti érték alatti, valamint jogszabályban rögzített árral, értékkel rendelkező vagyonelemek kivételével - az érintett vagyonelem forgalmi értékbecslését (vagyonértékelését). Az értékesítésre vonatkozó döntés a szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Ezt a rendelkezést a Vtv. 33. § (2) bekezdésben meghatározott esetben is alkalmazni kell."

17. § (1) Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Állami vagyon értékesítésére irányuló nyilvános pályázatnak minősül az építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló közbeszerzési eljárás is, amelyben a megrendelendő beruházás, áru, illetve szolgáltatás ellenértékét részben vagy egészben állami vagyonba tartozó - a beruházással egyébként nem érintett - ingatlan tulajdonjogának átruházása képezi."

(2) Az R. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közbeszerzési eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha az érintett, állami vagyonba tartozó ingatlan értékesítéséről az arra jogosult a döntést meghozta. A közbeszerzési eljárás indítására az MNV Zrt., vagy az a szerv jogosult, amely a 26. § (2) bekezdése szerinti megbízással rendelkezik."

(3) Az R. 28. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben rögzíteni kell, hogy az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni]

"a) az építési beruházás (árubeszerzés, szolgáltatásnyújtás) ellenszolgáltatásának teljes értékét, valamint"

18. § Az R. 32. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A pályázati felhívást és kiírást az MNV Zrt. hagyja jóvá."

19. § Az R. 40. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A pályázati ajánlatok elbírálásáról az Értékelő Bizottság javaslatának mérlegelésével az MNV Zrt. dönt. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható."

20. § Az R. 42. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az a személy vagy testület dönt, aki, illetve amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese, a vagyon értékesítésével megbízott személy esetében pedig az MNV Zrt. dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az MNV Zrt. mint kiíró Igazgatóságának tagjára, vagy a vezérigazgató személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a miniszter dönt."

21. § Az R. 45. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Az árverési hirdetmény közzétételének legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt a 32. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt módon kell közzétenni, továbbá az árverés helyszínén, ingatlan esetében - a felépítmény nélküli ingatlan kivételével - az ingatlanon is ki kell függeszteni."

22. § Az R. 50. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell, illetve azokhoz csatolni szükséges:

a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést,

b) a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek - ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét - megtérítését,

c) helyi önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kezdeményezése esetén a képviselőtestület (közgyűlés), illetve a többcélú kistérségi társulás tanácsa határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza,

d) védettség (örökségvédelmi, természetvédelmi, illetve Natura 2000) fennállása esetén annak megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek vállalását."

23. § (1) Az R. 51. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A kezdeményezés beérkezését követően az MNV Zrt. megvizsgálja, hogy az igénylés megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ennek keretében

a) ellenőrzi annak alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,

b) megvizsgálja, hogy az igényelt vagyonelem a Vtv. hatálya szerinti állami tulajdonba tartozik-e,

c) ingatlan esetében megvizsgálja, hogy tulajdoni és vagyonkezelői viszonyai rendezettek-e, és azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,

d) megvizsgálja, hogy az igényelt ingatlan nem szükséges-e valamely állami vagy közfeladat ellátására, illetve központi költségvetési szerv elhelyezésére,

e) megvizsgálja a kezdeményezésben megjelölt feladat, illetve célkitűzés jogszabályokkal való összhangját,

f) megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamely a tulajdonjog átruházását, vagy a kérelmező általi megszerzését kizáró, vagy korlátozó feltétel."

(2) Az R. 51. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Jogszabállyal, vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, továbbá védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan ingyenes átruházásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges."

(3) Az R. 51. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a kért ingatlan tulajdonjoga valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt - ideértve a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat is - nem ruházható át, az MNV Zrt. erről az igénylőt legkésőbb a kezdeményezés megérkezését követő hatvan napon belül értesíti."

(4) Az R. 51. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(7) Az MNV Zrt. az igényelt "tulajdonba adni javasolt", illetve "a tulajdonba adás valamely okból nem teljesíthető" minősítéssel ellátott vagyonelemeket tartalmazó előterjesztését negyedévente összesítve, az adott negyedév utolsó napjáig küldi meg a miniszternek. Az aktuális előterjesztésben azon vagyonelemek szerepeltethetők, amelyekre vonatkozóan a kérelem - a (6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - a negyedév utolsó napját legalább hatvan nappal megelőzően az MNV Zrt.-hez megérkezett. Ezen eljárás alól kivételt képez, ha az ingyenes vagyonátruházásra a Vtv. 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül sor. Ebben az esetben az MNV Zrt. az ingyenes vagyonátruházásról szóló előterjesztését soron kívül küldi meg a miniszternek."

(5) Az R. 51. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(8) Az állami vagyonba tartozó régészeti leletek ingyenes átruházásának jogát - külön jogszabályban meghatározott módon - a kultúráért felelős miniszter gyakorolja."

(6) Az R. 51. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Vtv. 36. § (6) bekezdése szerinti esetben az MNV Zrt. Igazgatósága a kezdeményezés beérkezését követő hatvan napon belül - a Vtv. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben haladéktalanul - döntést hoz. Az MNV Zrt. a döntésről az igénylőt értesíti."

24. § (1) Az R. Mellékletének "II. Adatszolgáltatási határidők" cím 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A 14. § (1) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatást rendszeresen, az alábbi határidőkig kell teljesíteni:]

"1. az állami vagyon tárgyév december 31-ei állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig;"

(2) Az R. Mellékletének "II. Adatszolgáltatási határidők" címe az alábbi ponttal egészül ki:

[A 14. § (1) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatást rendszeresen, az alábbi határidőkig kell teljesíteni:]

"8. a vagyonkezelési szerződésben - az MNV Zrt. beszámoló készítési kötelezettségéhez igazodóan - előírt időpontokban kell teljesíteni."

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 15. §-a és az azt megelőző cím, 17. §-ának (4)-(6) bekezdése, a 37. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint az 54. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.

Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére