2011. évi XCVIII. törvény

egyes választási törvények módosításáról[1]

1. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója eredménytelen, vagy ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani."

2. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény a következő 47. §-sal egészül ki:

"47. § E törvénynek az egyes választási törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének napját megelőzően kitűzött időközi választások tekintetében nem kell alkalmazni."

3. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete I. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. Egyéni választókerület

1. Érvényes és érvénytelen választási forduló:

a) Érvényes első választási forduló

Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott.

b) Érvénytelen első választási forduló

Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.

c) Érvényes második választási forduló

Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló érvényes.

2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:

a) Eredményes első választási forduló

Eredményes az az érvényes első választási forduló [1/a) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét.

b) Eredménytelen első választási forduló

Eredménytelen az az első érvényes választási forduló [1/a) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét.

c) Eredményes második választási forduló

Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.

d) Eredménytelen második választási forduló

Eredménytelen az a második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak. Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az első érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont szerinti szavazatszámot, vagy a második választási fordulóban a 2/c) pontban foglaltakra figyelemmel a legtöbb érvényes szavazatot kapta."

(2) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete II. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(II. Területi választókerület)

"1. Érvényes és érvénytelen választási forduló

a) Érvényes választási forduló

Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott.

b) Érvénytelen választási forduló

Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.

c) Érvényes második választási forduló

Érvényes az érvénytelen első fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló."

2. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

4. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 86/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni. Ha az időközi választás eredménytelen, a következő időközi választást az eredménytelen választás napjától számított négy hónapon belülre kell kitűzni."

3. Záró rendelkezések

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

6. § Hatályát veszti az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény

a) 7. § (2) bekezdés b) pontjában és 7. § (3) bekezdés b) pontjában a " , feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott" szövegrész,

b) 8. § (2) bekezdésében a "feltéve, ha a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott" szövegrész,

c) 8. § (10) bekezdése, valamint

d) 9. § (5) bekezdésében az "- a 8. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével -" szövegrész.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke