40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet
a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pályázati felhívásban - az értékesítésre kerülő vagyon megjelölésekor - ingatlan esetén fel kell sorolni az ingatlan-nyilvántartási adatok közül a tulajdoni lap I. részében feltüntetett adatokat és utalni kell arra, hogy a tulajdoni lap III. részében milyen jogok vannak bejegyezve, milyen tények vannak feljegyezve. Tájékoztatást kell adni az ingatlanra jellemző egyéb sajátosságokról is (így különösen: ipari célú ingatlan, mezőgazdasági célú ingatlan, üzlethelyiség, lakóépület esetében az a tény, hogy lakott-e). Az egyéb vagyoni elemek esetén fel kell tüntetni a tárgyi eszköz (így különösen: műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés, felszerelés, tenyészállatok), a készlet (így különösen: anyagok, félkész termékek, késztermékek, állatállomány), az egyéb vagyoni elemek (így különösen: vagyoni értékű jogok, követelések, részesedések, értékpapírok) jellegét és főbb adatait, jellemzőit.
(4) A pályázati felhívásban - az értékesítési feltételek között - meg kell határozni az egyes vagyoni elemek (így különösen: tárgyi eszközök, készletek) irányárát (becsértékét), valamint a vételár megfizetésének módjait és határidejét, az ajánlati biztosíték kikötését és annak formáját, összegét, továbbá a szerződéskötésre meghatározott határidőt is.
(5) Az ajánlati biztosíték összegét a következők figyelembe vételével kell megállapítani:
a) 10 millió forintnál alacsonyabb összegű irányár (becsérték) esetén annak legfeljebb 5%-a,
b) 10 millió forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén 10 millió forint irányár (becsérték) után annak legfeljebb 5%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 3%-a,
c) 1 Mrd forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén az 1 Mrd forint becsérték után annak legfeljebb 3%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 1%-a."
(2) Az R. 2. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Több vagyontárgy együttes értékesítése esetén az ajánlati biztosíték mértéke a vagyontárgyak együttes irányára (becsértéke) alapján állapítandó meg.
(7) Ha a pályázati eljárás eredménytelen, az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi pályázó részére vissza kell utalni. Ha a pályázati eljárás eredményes, az ajánlati biztosítékot a nyertes pályázónál a vételárba be kell számítani, a többi pályázónak pedig az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredményhirdetés napjától - a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerinti ártárgyalás esetén az ártárgyalás eredményhirdetése napjától - számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha azonban
a) a szerződés a nyertes pályázó érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy a nyertes pályázó a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, vagy
b) a Cstv. 49/A. § (4) bekezdés szerinti ajánlatot tévő pályázó a felszámoló által elrendelt ártárgyaláson neki felróható okból nem vesz részt, vagy a már megtett ajánlatától visszalép,
az ajánlati biztosítékot elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.
(8) Az elővásárlási jog gyakorlását [Cstv. 49/C. § (3) bekezdés] nem lehet az ajánlati biztosíték megfizetésétől függővé tenni."
2. § (1) Az R. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kedvezőbb árbevétel és a foglalkoztatási szempontok érdekében a felszámolónak a telephelyet és annak berendezéseit együtt, önálló termelő egységhez kapcsolódó eszközönként vagy a cég vagyontárgyai egészét kell értékesítésre meghirdetnie, nyilvános pályázat vagy árverés útján. A pályázati felhívásban, az árverési hirdetményben, továbbá a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az önálló termelő egységként vagy a cég vagyontárgyai egészeként történő értékesítés sikertelensége esetén az eljárást a felszámoló eredménytelennek nyilvánítja, vagy pedig az értékesítési eljárást mely vagyoni elemekre nézve folytatja tovább. Ez utóbbi esetben a külön is értékesíthető vagyontárgyakat és azok irányárát (becsértékét) külön fel kell tüntetni. A vagyontárgyak becsértékét akkor is meg kell jelölni, ha azokon más-más jogosultnak van zálogjoga vagy több jogosult számára szolgál óvadékul.
(2) A hitelezői választmány, hitelezői képviselő - az említettek hiányában pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, illetve a Cstv. 37. § (2) bekezdése szerint a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított többsége - kérheti, hogy az irányár (becsérték) 70%-át meghaladó összegű ajánlat legyen a pályázati felhívásban elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértékként (minimálárként) az eredményes értékesítési eljárás feltétele. Eredménytelennek kell nyilvánítani a pályázati értékesítést, ha a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot nem adtak be. Az értékesítés eredménytelenségének okát indoklással, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell."
(2) Az R. 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A hitelezői választmány, hitelezői képviselő - az említettek hiányában pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, illetve a Cstv. 37. § (2) bekezdése szerint a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított többsége - kérheti, hogy az irányár (becsérték) 50%-át meghaladó összegű ajánlat legyen a megismételt pályázati felhívásban - minimálárként - az eredményes értékesítési eljárás feltétele."
(3) Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az átruházható értékpapírt a felszámoló befektetési szolgáltatások nyújtására jogosult befektetési vállalkozás vagy hitelintézet bevonása útján értékesíti, erre vonatkozóan a felszámolónak értékesítési limitárat, illetve értékesítési időtartamot kell meghatároznia. Ebben az esetben a nyilvános értékesítési módtól eltérő, de az átlátható és ellenőrizhető értékesítést biztosító szabályok is meghatározhatók. A hitelezői választmány, hitelezői képviselő - az említettek hiányában pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, illetve a Cstv. 37. § (2) bekezdése szerint a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított többsége - kérheti, hogy a felszámoló a limitárat, illetve az értékesítési időtartamot az ő hozzájárulásukkal állapítsa meg."
3. § Az R. 7. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) E rendeletnek a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit az annak hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha még nem került sor a pályázati, illetve az árverési hirdetmény közzétételére."
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök