2013. évi CCXXIII. törvény

az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról[1]

1. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

1. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, az Alaptörvény értelmezését, valamint a kihirdetéstől számított harminc napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát."

2. § Az Ajbt. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az alapvető jogok biztosa elősegíti az emberi jogok érvényesülését és védelmét. Ennek során társadalmi tudatformáló, felvilágosító tevékenységet végez és együttműködik azon szervezetekkel és nemzeti intézményekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása."

3. § (1) Az Ajbt. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és)

"a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az érintett intézményeket és a nyilvánosságot a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,

b) felhívja az alapvető jogok biztosa, az érintett intézmények és a nyilvánosság figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját - különösen a jövő nemzedékeket - érintő jogsértés veszélyére,"

(2) Az Ajbt. 3. § (1) bekezdése a következő f), g) és h) ponttal egészül ki:

(Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és)

"f) figyelemmel kíséri a fenntartható fejlődés Országgyűlés által elfogadott stratégiájának megvalósulását,

g) javaslatot tehet a jövő nemzedékek jogait érintő jogszabályok megalkotására, módosítására, valamint

h) nemzetközi tevékenységével elősegíti a jövő nemzedékek érdekeivel kapcsolatos hazai intézményrendszer értékeinek bemutatását."

4. § (1) Az Ajbt. 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és)

"a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az érintett intézményeket és a nyilvánosságot a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,

b) felhívja az alapvető jogok biztosa, érintett intézmények és a nyilvánosság figyelmét a nemzetiségeket érintő jogsértés veszélyére,"

(2) Az Ajbt. 3. § (2) bekezdése a következő f), g) és h) ponttal egészül ki:

(Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és)

"f) véleményezi a Kormány társadalmi felzárkózásról szóló stratégiáját és figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő célkitűzéseinek megvalósulását,

g) javaslatot tehet a Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő jogszabályok megalkotására, módosítására, valamint

h) nemzetközi tevékenységével elősegíti a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeivel kapcsolatos hazai intézményrendszer értékeinek bemutatását."

5. § Az Ajbt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Tevékenysége során az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese "a jövő nemzedékek szószólója" címet, az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese "a nemzetiségi jogok védelmezője" címet viselheti."

6. § Az Ajbt. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az alapvető jogok biztosa és helyettese megbízatása egyidejűleg szűnik meg, a helyettes személyére az újonnan megválasztott alapvető jogok biztosa a megválasztását követő harminc napon belül tesz javaslatot."

7. § Az Ajbt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa, a (4) bekezdésben meghatározott köztisztviselő esetében az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában."

8. § Az Ajbt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § A 2. § (3) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján sarkalatosnak minősül."

9. § (1) Nem lép hatályba az Ajbt. a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvénnyel megállapított 39/B. § (3) bekezdés d) pontja.

(2) Az Ajbt. a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvénnyel megállapított 39/B. § (3) bekezdés c) pontja az "a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja, és" szövegrész helyett az "a vizsgált hatóság munkatársát és a szabadságától megfosztott személyt is beleértve bármely ott tartózkodó személyt meghallgathat." szöveggel lép hatályba.

(3) Az Ajbt. a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvénnyel megállapított 39/D. § (3) bekezdése a "feladatainak teljesítésére legalább" szövegrész helyett a "feladatainak teljesítésére - az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala köztisztviselői közül, állandó jelleggel - legalább" szöveggel; a "felhatalmazott munkatársak" szövegrész helyett a "felhatalmazott köztisztviselő munkatársak" szöveggel; a "szakértők lehetnek" szövegrész helyett a "szakértők lehetnek. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa a köztisztviselő munkatársak mellett eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat" szöveggel lép hatályba.

(4) Az Ajbt. a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvénnyel megállapított 39/D. § (4) bekezdése a "felhatalmazott munkatársak" szövegrészek helyett a "felhatalmazott köztisztviselő munkatársak" szöveggel lép hatályba.

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

10. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány, illetve az alapvető jogok biztosa indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből."

3. Záró rendelkezések

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2015. január 2-án hatályát veszti.

12. § (1) Az 1. § az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 10. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke