2014. évi CII. törvény

a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról[1]

Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy

- a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága, amely ugyanakkor mindenkor ésszerű keretek között kell, hogy működjön,

- segítse a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, továbbá megfelelő pihenőidőt biztosítson,

- megfelelő egyensúlyt kell teremteni a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadsága, valamint a vasárnap, illetve munkaszüneti napokon dolgozók érdekei között,

- ha a kereskedelem szabadságának érdeke és a magyar társadalom legfontosabb építőkövének, a családnak a védelméhez fűződő érdeke összeütközésbe kerül, akkor a családi közösségek megtartóerejét kell erősíteni,

a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kiskereskedelmi tevékenységre tejed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

(2)[2] E törvény hatálya nem terjed ki

1. a gyógyszertárak nyitva tartására;

2. a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására;

3. a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed;

4. a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre;

5. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre;

6. a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre;

7. a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre;

8. az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására;

9. a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre;

10. a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre;

11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre;

12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre;

13. a vendéglátásra;

14. a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre, valamint

15. az automatából történő értékesítésre.

(3) Az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. §-át kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. advent: a december 24-ét megelőző negyedik vasárnappal kezdődő, karácsonyig tartó időszak;

2. általános zárvatartási időszak: az e törvény 3. és 4. §-ában meghatározott nyitvatartási időn túli időszak;

3. helyi termelői piac: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

4. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

5. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

6. kiskereskedelmi nap: a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi napja, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanap;

7. kiskereskedelmi tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet;

8. munkaszüneti nap: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott nap;

9. piac: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

10. segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt;

11. sportlétesítmény: a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.) meghatározott fogalom;

12. sportrendezvény: az Stv.-ben meghatározott fogalom;

13. újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik;

14. üzlet: kiskereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; továbbá bármely olyan állandó vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is;

15. vásár: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

16. vendéglátás: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

17. virágot árusító üzlet: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld), illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik.

3. A vasárnapi munkavégzés tilalmáról

3. §[3] Az üzlet - törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel -

a) kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthat nyitva,

b) vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.

4. § (1)[4] A 3. §-tól eltérően az üzletek

a) adventi vasárnapokon 4 óra 30 perc és 22 óra,

b) december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc és 12 óra, továbbá

c) minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 4 óra 30 perc és 22 óra között nyitva tarthatnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adventre, illetve c) pontja szerinti egy vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitvatartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.

(3) Ha december 24-e vasárnapra esik, abban az esetben az üzletek az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyitvatartási időben tarthatnak nyitva.

(4) Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

4. Különös rendelkezések az üzletek egyes csoportjaira nézve

5. § (1)[5] A 3. §-ban foglaltaktól eltérően a kizárólag pékárut, illetve tejterméket értékesítő üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között nyitva tarthat.

(2)[6] A 3. §-ban foglaltaktól eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között nyitva tarthat.

(3) A 3. §-ban foglaltaktól eltérően a sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

(4) Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat.

6. § Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárvatartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

5. A vasárnapi munkavégzés tilalmának ellenőrzése

7. § (1) Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Az e törvényben foglalt, a nyitvatartási időre, az általános zárvatartási időszakra és az az alóli kivételekre vonatkozó előírások a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(2) Az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben írt jogkövetkezmények bármelyikének alkalmazása mellett - köteles

a) az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra,

b) a második jogsértés esetén 30 napra,

c) a harmadik jogsértés esetén 90 napra,

d) bármelyik következő jogsértés esetén 365 napra

az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

(3) Az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben tevékenységet folytató köteles a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni, hogy az árbevételre vonatkozó e törvényben meghatározott követelményeknek - az ellenőrzés kezdő napját megelőző éves időszak átlagában - megfelel.

(4) Arról, hogy az üzletben kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy a 6. §-ban foglaltaknak megfelel, a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet - kétség esetén - a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően - de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal - igazolni.

(5) A kereskedelmi hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésére tájékoztatást ad az üzlet üzemeltetőjének a 4. § (2) bekezdése szerinti bejelentéseiről.

6. Záró rendelkezések

8. § Felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek 3. §-tól eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa.

9. § Ez a törvény 2015. március 15-én lép hatályba.

10. §[7]

11. §[8]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke