Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

2014. évi XCIV. törvény

a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról[1]

Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy

a magyarországi egészségügyi ellátás színvonalának növelése kiemelt közpolitikai cél, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat biztosítani kell;

a dohányzás számos megbetegedés kialakulásában játszik kiemelt szerepet, és a hazai elhalálozási mutatókban az okok között közvetlenül vagy közvetve tekintélyes mértékben jelenik meg továbbra is;

a dohánytermékek egészségkárosító hatása jelentős mértékben hozzájárul a megnövekedett egészségügyi kiadásokhoz; és ehhez képest, illetve gazdasági erejükhöz mérten a dohánygyártó vállalkozások maguk nem arányosan járulnak hozzá a közkiadásokhoz

a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az e törvényben meghatározott dohányipari gazdálkodó szervezetek rendkívüli egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetésére kötelezettek.

(2) A hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, amely kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék;

2.[2] dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék

a) adóraktár-engedélyese,

b) importálója vagy

c) bejegyzett kereskedője

e minőségében végzett vagy végez, feltéve, hogy a dohánytermék gyártására, a Jöt.-ben meghatározott szabadforgalomba bocsátásra vagy magyarországi forgalomba hozatalára, kereskedelmére irányuló tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóévben elérte az összes nettó árbevétele 50%-át;

3. nettó árbevétel: a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele;

4. vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység.

3. A hozzájárulás fizetésére való kötelezettség

3. §[3] A hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amely Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett).

4. A hozzájárulás alapja

4. §[4] A hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettnek az adóévben elért nettó árbevétele (a továbbiakban: adóalap).

5. A hozzájárulás mértéke

5. § A hozzájárulás mértéke

a) az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2%, de legalább harmincmillió forint,

b) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5%,

c) az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5%.

6. Eljárási rendelkezések

6. § (1)[5] A hozzájárulásra kötelezett a fizetési kötelezettségét az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) A hozzájárulásra kötelezett a fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül teljesíti.

(3) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(4) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai megfelelően alkalmazandók.

(5) A hozzájárulásra kötelezett az e törvény alapján megállapított hozzájárulást az adózás előtti eredmény terhére számolja el.

(6)[6] Az adóévi hozzájárulás - legfeljebb az egyébként fizetendő hozzájárulás 80%-áig - csökkenthető a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja alapján az adóévben beruházásként elszámolt összeg 30%-ának és a beruházás megvalósításához igénybevett állami vagy uniós támogatások összegének pozitív különbözetével.

(7)[7] Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő hozzájárulás összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az 5. § szerinti mértékkel megállapított összeg adóév naptári napjaival arányos része.

7. Záró rendelkezések

7. §[8] Ez a törvény 2015. február 1-jén lép hatályba.

8. §[9] E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben abban az adóévben kell alkalmazni, amelynek első napja 2015. szeptember 1., utolsó napja pedig a 2015. szeptember 1-jét magában foglaló üzleti év utolsó napja, azzal, hogy ebben az adóévben nettó árbevétel alatt a 2015. szeptember 1. napját magában foglaló üzleti évben elért, a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételét kell érteni.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 16-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2015. évi LXXXI. törvény 30. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[3] Megállapította a 2015. évi LXXXI. törvény 31. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[4] Megállapította a 2015. évi LXXXI. törvény 32. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[5] Megállapította a 2015. évi LXXXI. törvény 33. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.09.01.

[6] Megállapította a 2015. évi LXXXI. törvény 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.09.01.

[7] Beiktatta a 2015. évi LXXXI. törvény 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.09.01.

[8] Módosította a 2015. évi LXXXI. törvény 34. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[9] Beiktatta a 2015. évi LXXXI. törvény 35. §-a. Hatályos 2015.09.01.

Tartalomjegyzék