489/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. és 28/A. §-ában,

a 2. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) és s) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának feltétele - a Hdt. 1. § (1a) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a magyar állampolgárság igazolása."

2. § (1) Az R1. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a hadigondozott részére folyósított havi rendszeres járadék vagy egyéb hadigondozotti pénzbeli ellátás összege helyébe a Hdt. 26/A. §-a alapján emelt összegű pénzellátás lép, az elsőfokú hadigondozási hatóságnak erre új határozatot hozni nem kell. Az új összeget a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból folyósítja."

(2) Az R1. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A volt hadiárva, a volt hadigondozott családtag és a volt hadigyámolt járadéka iránti kérelem az 5/A., az 5/B. vagy az 5/C. melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő."

3. § Az R1. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A hadirokkant térítésmentes segédeszközzel való ellátását - az elsőfokú hadigondozási hatóság által megküldött határozat és a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján - a Közalapítvány Hadirokkant Irodája (a továbbiakban: Iroda) végzi.

(2) Az Iroda csak a hadieredetű fogyatkozás alapján utalhat ki segédeszközt.

(3) A Hdt. 18. § c) pontja szerinti eszközök köréről és a támogatás mértékéről a Közalapítvány Kuratóriuma évente dönt."

4. § Az R1. 12. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A hadirokkant a segédeszközt a GYSGY REHA Orvostechnikai Eszközöket Előállító és Forgalmazó Kft.-től (a továbbiakban: GYSGY) közvetlenül, vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK) szerződéses viszonyban lévő más forgalmazótól is beszerezheti. Ha a hadirokkant a segédeszközt nem a GYSGY-től szerzi be, az Iroda a hadirokkant kérését, valamint a segédeszköz árát figyelembe véve a NEAK-kal szerződéses viszonyban álló forgalmazónak vagy gyártónak küldi meg a megrendelő lapot.

(8) A segédeszköz javítását számla alapján a Közalapítvány megtéríti a javítást végző részére. A javításokat előzetes árajánlat alapján az Iroda rendeli meg."

5. § Az R1. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Közalapítvány a Kuratórium döntése alapján

a) a hadirokkant egyedi segédeszköz igényeinek,

b) a hadirokkant egészségi állapota vagy egészségkárosodása miatt szükséges és az életvitel, munkaképesség helyreállítását vagy javítását célzó - segédeszköznek nem minősülő - eszközöknek, valamint

c) a vak hadirokkant kísérőjének

a költségeit is megtérítheti."

6. § Az R1. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A hadigondozotti ügyekben

a) az elsőfokú hadigondozási hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal hadigondozott lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala,

b) a másodfokú hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében az elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala,

b) a Hdt. 1. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben az elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala, és

c) az a) és b) pontban meghatározott esetben a másodfokú hadigondozási hatóság a honvédelemért felelős miniszter."

7. § Az R1. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) A hadigondozási igény visszamenőlegesen nem érvényesíthető.

(2) A hadigondozási igazolvány a 6. melléklet szerinti, nyomdailag sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány. Az igazolványt a hadigondozásba vétellel egy időben kell kiadni. Az igazolvány adatainak aktualizálását az elsőfokú hadigondozási hatóság végzi. Az igazolványt az elsőfokú hadigondozási hatóság a Közalapítványtól ingyenesen igényelheti.

(3) Az elsőfokú hadigondozási hatóság megszünteti a hadigondozási igényjogosultságot, ha a Hdt. 8. § (3) bekezdésében meghatározott megszüntető okokról tudomást szerez."

8. § Az R1. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező kérelmező a hadigondozás iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti államban működő magyar diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten (a továbbiakban: diplomáciai és konzuli képviselet) is benyújthatja, kizárólag személyes megjelenés útján.

(2) A kérelmet, valamint a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot a diplomáciai és konzuli képviselet az átvételtől számított első diplomáciai postával megküldi a 14. § (2) bekezdése szerinti elsőfokú hadigondozási hatóság részére."

9. § Az R1. az 1. melléklet szerinti 5/C. melléklettel egészül ki.

10. § (1) Az R1.

a) 2. § (3) bekezdésében a "magyar állampolgár" szövegrész helyébe a "kérelmező" szöveg,

b) 10. §-ában a "hadirokkantak térítésmentes gyógyászati segédeszköz (a továbbiakban: segédeszköz) ellátására" szövegrész helyébe a "Hdt. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati segédeszköz (a továbbiakban: segédeszköz) ellátásra" szöveg,

c) 13. § (1) bekezdésében az "az Egészségbiztosítási Alap" szövegrész helyébe az "a NEAK" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R1. 13. §-ában a "gyógyászati" szövegrész.

2. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

11. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (3) bekezdése a következő 2. ponttal egészül ki:

(A miniszter a Honvédség irányításáért és vezetéséért, valamint törvényes működéséért viselt felelőssége körében)

"2. dönt a Hvt. 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott panaszokról,"

12. § Az R2. 6. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási államtitkár szakirányítja)

"14. az igazgatási és az ügyfélszolgálati feladatokat, valamint a Hvt. 61/B. §-a szerinti panaszok kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységet,"

13. § (1) Az R2. 11. § (1) bekezdése a következő 5a. ponttal egészül ki:

(A Honvéd Vezérkar főnöke a katonai-szakmai követelmények érvényre juttatásáért viselt felelősségi körében)

"5a. a Hvt. 37. § (3a) bekezdésében meghatározott létszámnak megfelelően meghatározza a Hvt. 36. § (1) bekezdés i) pontja és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (6) bekezdése szerinti feladatban résztvevő erőket, továbbá a kirendelt erők eszközeit, fegyverzetét és az erőalkalmazás szabályait,"

(2) Az R2. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Honvéd Vezérkar főnöke jóváhagyja - a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvédség hadrendje szerinti nem katona diplomáciai tevékenységet ellátó más magasabb szintű parancsnokságok kivételével - a neki közvetlenül alárendelt katonai szervezetek, valamint a köznevelési feladatokat ellátó katonai szervezet szervezeti és működési szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át."

14. § Az R2. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság - a Honvéd Vezérkar főnökének és a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság parancsnokának közvetlenül alárendelt katonai szervezetek kivételével - vezeti a katonai szervezetek tevékenységét."

15. § Az R2. a következő 6/A. alcímmel és 13/A. §-sal egészül ki:

"6/A. A Magyar Honvédség más magasabb szintű parancsnokságai

13/A. § (1) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság vezeti a neki alárendelt katonai szervezetek tevékenységét.

(2) Az önkéntes tartalékosok területvédelmi feladatokra történő felkészítést végző, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság szervezeti felépítése vezetési funkciót ellátó és egyéb szaktevékenységet folytató szervezeti elemekre tagozódik.

(3) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság parancsnoka jóváhagyja - a köznevelési feladatokat ellátó katonai szervezet kivételével - a neki alárendelt katonai szervezetek szervezeti és működési szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át."

16. § Az R2. XI. Fejezete a 60. §-t megelőzően a következő 29/A. alcím címmel egészül ki:

"29/A. A kártalanítási eljárás általános esetköre"

17. § Az R2. XI. Fejezete a következő 29/B. alcímmel egészül ki:

"29/B. A személyi állomány kártalanításának egyes esetkörei

61/A. § (1) A Hvt. 22. § (4) bekezdése alapján a Honvédelmi Minisztérium kártalanítást nyújt a Honvédség személyi állományának azon tagja számára, aki esetében a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) 2015. március 5-én a Honvéd Egészségpénztár tagja volt,

b) az a) pontban megjelölt napon a Honvéd Egészségpénztárnál vezetett tagi egyéni számlája egyenlegének terhére hitelezési veszteség került követelésként elhatárolásra, majd azt 2015. december 31-én a pénztár a követelés értékvesztéseként elszámolta, és

c) az a) pontban megjelölt napon és 2017. február 1-jén hivatásos vagy szerződéses állományú katonaként, önkéntes tartalékos katonaként, a Honvédségnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavállalóként foglalkoztatásban állt, vagy e jogviszonya az a) pontban megjelölt napot követően, de 2017. február 1-jét megelőzően szűnt meg.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állók esetében abban az esetben teljesül, ha az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nap és a kártalanítási igény benyújtásának napja között az önkéntes tartalékos katona legalább egy nap tényleges szolgálatot teljesített.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján jogosultat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) megillető kártalanítás összege megegyezik a hitelezési veszteségként elhatárolt és értékvesztésként elszámolt követeléssel.

61/B. § (1) A kártalanítási igény benyújtásával egyidejűleg a jogosult vállalja, hogy az igényben foglaltaknak megfelelő kártalanítás megállapítása esetén teljes követelését a kártalanítás megfizetésével egyidejűleg a Honvédelmi Minisztérium javára engedményezi. (2) A fennálló kártalanítási igény nem ruházható át.

61/C. § (1) A kártalanítás megállapítása a jogosult írásbeli kérelmére történik.

(2) A kérelmet a kérelem benyújtása napján

a) szolgálati viszonyban álló jogosult esetén a honvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet alapján állományilletékes parancsnoknak minősülő, vagy az állományilletékes parancsnoki jogkör gyakorlására jogosult személynek,

b) kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló jogosult esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának

(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató) címezve kell benyújtani.

(3) Azon jogosult, aki vonatkozásában a 61/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, azonban a kérelem benyújtása időpontjában már nem áll foglalkoztatásban a Honvédségnél, a kérelmet azon személyhez nyújthatja be, aki a Honvédséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének időpontjában az (1) bekezdésben meghatározott személynek minősült.

61/D. § (1) A kérelem benyújtására a Honvédség formanyomtatványt rendszeresít, amelyet a jogosultak számára elérhető formában közzétesz. A kérelem csak a formanyomtatvány alkalmazásával nyújtható be. A kérelem benyújtására 2017. február 1-jétől van lehetőség.

(2) A jogosult a kártalanítási követelés összegét

a) a Honvéd Egészségpénztár jogutódja (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: jogutód) által kiállított, a követelés igazolására alkalmas, 30 napnál nem régebbi hiteles dokumentummal, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti meghatalmazás útján

igazolhatja.

(3) A jogosult a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: eljáró szerv) részére - e célból rendszeresített formanyomtatvány útján - meghatalmazást adhat arra, hogy a jogutódot az értékvesztésként elszámolt összegről történő hivatalos tájékoztatáskérés érdekében megkeresse. A meghatalmazás tartalmazza a jogosult (4) bekezdés a) pontja szerinti tartalmú adatkezelési nyilatkozatát is.

(4) A kérelem tartalmazza

a) a jogosult adatkezelési nyilatkozatát arról, hogy a kártalanítási kérelem elbírálása során eljáró személyek a kérelem elbírálásához szükséges mértékben a jogosult személyes adatait megismerjék, és

b) a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtása esetén a jogosult nyilatkozatát arról, hogy a jogutód által igazolt követelési összeget kéri kártalanításként megfizetni.

(5) A kártalanítás iránti kérelemhez mellékelni kell a kártalanítási követelés összegének (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazolására alkalmas dokumentumot.

61/E. § (1) A munkáltató ellenőrzi a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon szereplő adatok helyességét és a mellékletek megfelelőségét.

(2) Ha a kérelem vagy melléklete hiányos, pontatlan vagy a követelés igazolására nyilvánvalóan nem alkalmas, a munkáltató a kérelmezőt soron kívüli hiánypótlásra hívja fel.

(3) A munkáltató a kérelmet és mellékleteit a beérkezéstől számított 30 napon belül, annak általa történő záradékolását követően felterjeszti az eljáró szervhez, mint a kérelem elbírálására jogosult szervhez.

61/F. § (1) Az eljáró szerv a kártalanítási kérelem tárgyában 60 napon belül dönt, mely határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A kártalanítási eljárás határidejébe nem számít be

a) az eljáró szerv 61/D. § (3) bekezdés szerinti megkeresésétől az értékvesztésként elszámolt összeg jogutód általi igazolásáig, és

b) a 61/E. § (2) bekezdés szerinti esetben a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig

terjedő időtartam.

(3) A kártalanítási kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy

a) a követelés e rendelet hatálya alá tartozik-e,

b) a kérelem benyújtója e rendelet alapján kártalanításra jogosult-e, és

c) a követelést a 61/D. § (2) bekezdése szerinti valamely dokumentum alátámasztja-e.

(4) Kártalanítás akkor állapítható meg, ha a kérelem megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5) A kártalanítási igényt elutasító vagy annak csak részben helyt adó döntéssel szemben a jogosult foglalkoztatási jogviszonya, illetve volt foglalkoztatási jogviszonya szerint jogorvoslatnak van helye.

(6) Az eljáró szerv kártalanítás tárgyában hozott döntése - abban az esetben is, ha az a kérelemben foglaltaknak csak részben ad helyt - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

61/G. § A kártalanítás a követelés pénznemében kerül megállapításra és kifizetésre."

18. § Az R2.

a) 2. § (2) bekezdés 10. pontjában a "tervezet csapatmozgásai" szövegrész helyébe a "tervezett, határátlépéssel járó csapatmozgásai",

b) 34. § (3) bekezdésében a "Szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás" szövegrész helyébe a "Különleges jogrend"

szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 489/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"5/C. melléklet a 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

"