Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása

(2023. december 12.)[1]

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

Az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik."

2. cikk[2]

3. cikk

Az Alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére."

4. cikk[3]

5. cikk

Az Alaptörvény "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" része a következő 29. ponttal egészül ki:

"29. Az Alaptörvény tizenkettedik módosításával megállapított XXIII. cikk (3) bekezdését 2024. március 1-jétől kell alkalmazni. 2024. január 1-jétől 2024. február 29-éig a XXIII. cikk (3) bekezdésének a 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni."

6. cikk

Az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésében a "menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert" szövegrész helyébe a "menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg lép.

7. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. cikk és a 6. cikk 2024. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. cikk 2024. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 2. cikk és a 4. cikk 2024. július 1-jén lép hatályba.

(5) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(6) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke