Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

(2013. szeptember 26.)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

(1) Az Alaptörvény VII. cikk (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.

(3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.

(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít."

(2) Az Alaptörvény VII. cikke a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg."

2. cikk

Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető."

3. cikk

Az Alaptörvény 25. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják."

4. cikk

Az Alaptörvény 37. cikk (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg."

5. cikk

(1) Az Alaptörvény 41. cikk (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(5) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti."

(2) Az Alaptörvény 41. cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg."

6. cikk

(1) Az Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdésében a "kötheti" szövegrész helyébe a "köthetik" szöveg lép.

(2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjában a "harminc" szövegrész helyébe a "kilencven" szöveg lép.

(3) Az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a "c), e) és f)" szövegrész helyébe a "c) és e)" szöveg, 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában a "g)" szövegrész helyébe az "f)" szöveg lép.

(4) Az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdésében a "szervezetének és igazgatásának" szövegrész helyébe a "szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének" szöveg lép.

7. cikk

(1) Hatályát veszti az Alaptörvény 27. cikk (4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Alaptörvény 37. cikk (7) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Alaptörvény 42. cikke.

8. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása 2013. október 1-jén lép hatályba.

(2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(3) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke