1975. évi 11. törvényerejű rendelet

a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratainak letétbe helyezése a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányainál 1972. december 27-én megtörtént. Az egyezmény XIV. cikkének (3) bekezdése alapján 1975. március 26-án lépett hatályba, e napon lépett hatályba a Magyar Népköztársaság tekintetében is.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXVI. ülésszakán 1971. december 10-én elfogadott és 1972. április 10-én Moszkvában. Londonban és Washingtonban aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezmény

a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának eltiltásáról és megsemmisítéséről

Az Egyezményben részes Államok

szilárdan eltökélve, hogy munkálkodni fognak abból a célból, hogy az általános és teljes leszerelés terén hatékony előrehaladást érjenek el. ideértve a tömegpusztító fegyverek valamennyi fajtájának eltiltását és megsemmisítését és meggyőződvén arról, hogy a vegyi és bakteorológiai (biológiai) fegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának hatékony intézkedésekkel való eltiltása, valamint megsemmisítésük hozzájárul a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett történő általános és teljes leszerelés megvalósításához,

felismerve a fojtó, mérges vagy egyéb gázok, valamint bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltásáról Genfben az 1925. évi június hó 17. napján aláírt Jegyzőkönyv kiemelkedő jelentőségét, valamint azt a szerepet, amelyet az említett Jegyzőkönyv a háború borzalmainak enyhítése terén betöltött és a továbbiakban be fog tölteni,

ismételten megerősítve, hogy hűek maradnak a Jegyzőkönyv alapelveihez és célkitűzéseihez, és felhíva minden államot azok szigorú betartására.

emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése ismételten elitélte mindazokat a cselekményeket, amelyek ellentétben állnak a Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján aláírt Jegyzőkönyv alapelveivel és célkitűzéseivel,

attól az óhajtól vezettetve, hogy hozzájárulnak a népek közötti bizalom megerősítéséhez és a nemzetközi légkör általános javulásához,

óhajtva továbbá, hogy hozzájáruljanak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya célkitűzéseinek és alapelveinek megvalósításához,

meggyőződve annak jelentőségéről és sürgősségéről, hogy az államok fegyvertárából hatékony intézkedésekkel el kell távolítani az olyan veszélyes tömegpusztító fegyvereket, amelyek vegyi vagy bakteriológiai (biológiai) hatóanyagot tartalmaznak,

felismerve, hogy a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek eltiltásában való megegyezés az első lehetséges lépés a vegyi fegyverek fejlesztését, gyártását és tárolását hatékony intézkedésekkel eltiltó megállapodás eléréséhez, és elhatározva,

hogy e célból folytatják a tárgyalásokat,

szilárdan eltökélve, hogy az egész emberiség érdekében teljesen kizárják a bakteriológiai (biológiai) hatóanyagok és toxinok fegyverként való felhasználásának lehetőségét,

meggyőződve arról, hogy az emberiség lelkiismeretével összeegyeztethetetlen lenne az ilyen anvagok fegyverként való felhasználása és hogy

e kockázat csökkentése érdekében semmiféle erőfeszítést nem szabad sajnálni, az alábbiakban állapodtak meg:

I. cikk

Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy soha semmilyen körülmények között nem fejleszt, nem gyárt és nem tárol, továbbá semmilyen módon nem szerez meg és nem tart.

1. olyan mikrobiológiai vagy egyéb biológiai hatóanyagot, valamint toxint, amely nem kórmegelőzési, védekezési vagy más békés célokat szolgál, bármilyen is legyen eredete vagy előállítási módja, fajtája és mennyisége;

2. az ilyen hatóanyagnak, valamint toxinnak ellenséges célokra, vagy fegyveres összeütközés esetén való alkalmazására szolgáló fegyvereket, felszereléseket, vagy szállítóeszközöket.

II. cikk

Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, de legkésőbb az Egyezmény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül megsemmisíti, vagy békés célokra fordítja a birtokában, vagy joghatósága, illetőleg az ellenőrzése alatt levő, az Egyezmény I. cikkében meghatározott valamennyi hatóanyagot, toxint, fegyvert, felszerelést és szállítóeszközt. E cikk rendelkezéseinek végrehajtása során minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a lakosság és a környezet védelme érdekében.

III. cikk

Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra. hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem ad át az Egyezmény I. cikkében meghatározott bármilyen hatóanyagot, toxint, fegyvert, felszerelést és szállítóeszközt, továbbá semmilyen módon nem segít, bátorít vagy ösztönöz valamely államot, államcsoportot vagy nemzetközi szervezetet arra, hogy azokat gyártsa, vagy másképp megszerezze.

IV. cikk

Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy saját alkotmányos előírásainak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a saját területén, a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely más területen megtiltsa és megakadályozza az Egyezmény I. cikkében meghatározott hatóanyagok, toxinok, fegyverek, felszerelések és szállítóeszközök fejlesztését, gyártását, tárolását, megszerzését vagy tartását.

V. cikk

Az Egyezményben részes Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy tanácskoznak és együttműködnek mindazon kérdések megoldásában, amelyek az Egyezmény célkitűzéseivel kapcsolatban vagy rendelkezéseinek alkalmazása során felmerülhetnek. Az e cikk szerinti tanácskozás és együttműködés az Egyesült Nemzetek keretében az Alapokmánnyal összhangban levő megfelelő nemzetközi eljárással is megvalósítható.

VI. cikk

1. Az Egyezményben részes bármely Állam, amely megállapítja, hogy valamelyik részes Állam megszegi az Egyezmény rendelkezéseiből eredő kötelezettségeket, panaszt tehet az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsánál. A panasznak tartalmaznia kell az annak megalapozottságára vonatkozó minden lehetséges bizonyítékot, valamint azt a kérelmet, hogy a panaszt a Biztonsági Tanács vizsgálja meg.

2. Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy együttműködik minden olyan vizsgálat lefolytatásában, amelyet a Biztonsági Tanács a hozzá benyújtott panasz alapján az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően megindított. A Biztonsági Tanács a vizsgálat eredményéről az Egyezményben részes Államokat tájékoztatja.

VII. cikk

Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyesüli Nemzetek Alapokmányának megfelelően segítséget és támogatást nyújt az Egyezmény bármely olyan részes Államának, amely azt kéri, ha a Biztonsági Tanács úgy határozott, hogy e részes Államot az Egyezmény megsértése következtében veszély fenyegeti.

VIII. cikk

Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az korlátozza vagy csökkenti bármely államnak a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltásáról Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján aláírt Jegyzőkönyv alapján vállalt kötelezettségeit.

IX. cikk

Az Egyezményben részes valamennyi Állam megerősíti a vegyi fegyverek hatékony eltiltására vonatkozó elismert célkitűzést, és evégből kötelezettséget vállal arra, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytat olyan megállapodás mielőbbi elérése érdekében, amely hathatós intézkedéseket tartalmaz a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának, tárolásának megtiltására, valamint megsemmisítésére, illetőleg megfelelő intézkedéseket irányoz elő a fegyverkezés céljára szánt vegyi hatóanyagoknak különösen a gyártására és felhasználására szolgáló felszerelések és szállítóeszközök tekintetében.

X. cikk

1. Az Egyezményben részes Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy megkönnyítik a bakteriológiai (biológiai) hatóanyagok és toxinok békés célú felhasználására szolgáló felszerelések, anyagok, valamint az erre vonatkozó tudományos és műszaki információk lehető legteljesebb cseréjét, és joguk van ebben részt venni. Az Egyezményben részes Államok - amennyiben az módjukban áll külön-külön vagy együttesen más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel közreműködnek a bakteriológia (biológia) terén elért tudományos felfedezéseknek a betegségek megelőzésére irányuló vagy más békés célú továbbfejlesztésében és alkalmazásában.

2. Az Egyezményt oly módon kell végrehajtani, hogy az ne akadályozza az Egyezményben részes Államok gazdasági vagy műszaki fejlődését, vagy a bakteriológia (biológia) területén megvalósuló békés célú nemzetközi együttműködést, ideértve a bakteriológiai (biológiai) hatóanyagok és toxinok, valamint ezeknek az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban levő békés célú fejlesztését, használatát vagy gyártását szolgáló felszerelések cseréjét.

XI. cikk

Az Egyezményben részes bármely Állam javasolhatja az Egyezmény módosítását. A módosítás az azt elfogadó, az Egyezményben részes Állam tekintetében akkor lép hatályba, amikor a módosítást az Egyezményben részes államok többsége elfogadta, ezt követően pedig a többi, az egyezményben részes Állam tekintetében azon a napon, amikor a módosítást elfogadta.

XII. cikk

Az Egyezmény hatálybalépését követő öt év elteltével, vagy ennél korábban is, ha ezt az Egyezményben részes Államok többsége a Letéteményes Kormányokhoz előterjesztett javaslatban kéri, ösz-sze hívják az Egyezményben részes Államok konferenciáját, Genfben (Svájc) az Egyezmény működésének megvizsgálására, annak megállapítása céljából, hogy megvalósulnak-e az Egyezmény pre-ambulumának és rendelkezéseinek célkitűzései - ideértve a vegyi fegyverekre vonatkozó tárgyalásokról szóló rendelkezéseket is. E felülvizsgálat során figyelembe keli venni az Egyezménnyel kapcsolatos valamennyi, a tudományos és műszaki fejlődés során elért új eredményt.

XIII. cikk

1. Az Egyezmény határozatlan időre szól.

2. Az Egyezményben részes minden egyes Állam nemzeti szuverenitásának gyakorlása során felmondhatja az Egyezményt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az Egyezmény tárgyát érintő rendkívüli esemény az Állam legalapvetőbb érdekeit veszélyezteti. Az ilyen felmondásról értesíteni kell az Egyezményben részes összes többi Államot, illetőleg az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát; a felmondás három hónap elteltével válik hatályossá. Az értesítésben meg kell jelölnie azokat a rendkívüli eseményeket, amelyek megítélése szerint az ő legalapvetőbb érdekeit veszélyeztetik.

XIV. cikk

1. Az Egyezmény aláírásra valamennyi állam számára nyitva áll. Azok az államok, amelyek az Egyezményt az e cikk 3. bekezdése szerinti hatálybalépése előtt nem írták alá, ahhoz bármikor csatlakozhatnak.

2. Az Egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő és csatlakozási okiratokat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányainál kell letétbe helyezni, amelyek ezennel Letéteményes Kormányokká jelöltetnek ki.

3. Az Egyezmény huszonkét kormány megerősítő okiratának letétbe helyezése után lép hatályba, beleértve a kijelölt Letéteményes Kormányokat is.

4. Azokra az Államokra nézve, amelyeknek megerősítő vagy csatlakozási okiratait az Egyezmény hatálybalépését követően helyezik letétbe, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése napján lép hatályba.

5. A Letéteményes Kormányok késedelem nélkül értesítik valamennyi aláíró és csatlakozó államot az Egyezmény minden egyes aláírásának, és minden egyes megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjáról, az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, valamint minden más bejelentésről.

6. Az Egyezményt a Letéteményes Kormányok az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően beiktattatják.

XV. cikk

Az Egyezményt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, a Letéteményes Kormányok levéltáraiban helyezik letétbe. Az Egyezmény kellően hitelesített másolatait a Letéteményes Kormányok megküldik az aláíró és csatlakozó Államok Kormányainak.

Ennek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak ezt az Egyezményt aláírták.

Kelt Moszkvában, Washingtonban és Londonban, három példányban, az 1972. évi április hó 10. napján.

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1975. évi március 26. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Vass Istvánné s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett