1964. évi 2. törvényerejű rendelet

a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratainak letétbehelyezése 1963. október 29-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezményt és annak Kiegészítő Jegyzőkönyvét a közzétételre szolgáló turista propagandaokmányok és anyagok behozatalára vonatkozóan a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és az azt Kiegészítő Jegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

A TURISTAFORGALOM VÁMKÖNNYÍTÉSEIRŐL

A SZERZŐDŐ ÁLLAMOK

a nemzetközi turistaforgalom fejlődésének megkönnyítése érdekében elhatározták, hogy egyezményt kötnek és a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A jelen Egyezmény értelmében:

a) "Behozatali vámok és illetékek" kifejezés alatt nemcsak a vámokat, hanem a behozatallal kapcsolatos minden illetéket és díjat kell érteni.

b) "Turista" kifejezés alatt értendő minden olyan személy, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra tekintet nélkül, aki egy másik külföldi állam területére lép be, mint ahol állandó lakhelye van és ugyanazon 12 hónapos időszak folyamán ott legkevesebb 24 órát és legalább hat hónapot tartózkodik, ha utazásának a célja nem bevándorlás, hanem: túrázás, szórakozás, sport, egészségi-, családi ok, tanulmány, vallásos zarándoklat vagy üzleti ügy.

c) "Ideiglenes behozatali engedély" kifejezés alatt azt a vámokmányt kell érteni, amely lehetővé teszi az ideiglenesen behozott tárgy visszavitelének elmaradása esetén a kezességnek vagy a követelhető behozatali vámoknak és illetékeknek megállapítását.

2. cikk

1. A jelen Egyezmény egyéb feltételeinek fenntartása mellett minden Szerződő Állam behozatalban ideiglenesen vám- és illetékmentesen engedi be a turisták által magukkal hozott személyes útiholmikat azzal a feltétellel, hogy ezek a turista személyes használatára szolgálnak, azokat magával hozza vagy az a poggyászkocsiban érkezik a turistával együtt; nem kell visszaéléstől tartani és ezeket a tárgyakat a turista az ország elhagyásakor ismét kiviszi.

2. "Személyes útiholmi" alatt minden olyan új vagy használt állapotban levő ruházati és egyéb cikket kell érteni, amelyre a turistának saját részére és indokoltan szüksége lehet, figyelembe véve utazásának körülményeit, kizárva azonban minden kereskedelmi célra történő árubehozatalt.

3. Személyes útiholmi alatt, egyéb cikkek között, a következő tárgyak értendők: - feltéve, hogy azokat használatban levőnek lehet tekinteni - saját ékszerek; egy fényképezőgép 12 lemezzel vagy 5 tekercs filmmel; egy keskeny filmfelvevő 2 tekercs filmmel; egy látcső; egy hordozható zenegép; egy hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel; egy hordozható magnetofon; egy hordozható rádióvevő berendezés; egy hordozható írógép; egy gyermekkocsi; egy sátor és egyéb camping-felszerelés; sportfelszerelés és sportcikkek (egy horgászfelszerelés, egy vadászfegyver 50 tölténnyel, egy nem gépi meghajtású kerékpár, egy 5 és 1/2 m-nél rövidebb kenu vagy kajak, egy pár sí, két teniszütő és egyéb hasonló cikkek).

3. cikk

Jelen Egyezményben megállapított egyéb feltételeknek fenntartása mellett minden Szerződő Állam behozatalban vám- és illetékmentesen engedi be a következő cikkeket, ha azokat a turista saját használatára hozza be, feltéve, hogy azokat viseli vagy kézipoggyászában vannak elhelyezve és nem kell visszaéléstől tartani:

a) 200 cigaretta vagy 50 szivar vagy 250 g dohány, vagy ezen termékeknek 250 g-ig terjedő összeállítása,

b) egy normálméretű üveg bor és 1/4 liter szeszesital,

c) 1/4 liter kölnivíz és kismennyiségű parföm.

4. cikk

Jelen Egyezmény meghatározott egyéb feltételek fenntartása mellett minden Szerződő Állam megengedi a turistának - feltéve, hogy visszaéléstől nem kell tartani:

a) olyan útiemléktárgyaknak tranzitban, ideiglenes behozatali engedély nélkül 50 USA $ összértékig történő behozatalát, amelyeket az utas magán visel, vagy amelyek az őt kísérő csomagban vannak elhelyezve, ha ezeknek az emléktárgyaknak rendeltetése nem kereskedelmi jellegű;

b) a devizaellenőrzés formaságainak alkalmazása nélkül és kiviteli illetékmentességgel 100 USA $-t kitevő értékig olyan útiemléktárgyak kivitelét, amelyeket a turista a szóban levő országban vásárolt és amelyeket magán visel vagy az őt kísérő csomagban visz, ha ezeknek az emléktárgyaknak a rendeltetése nem kereskedelmi jellegű.

5. cikk

Minden Szerződő Állam a 2. cikkben említett nagyértékű tárgyakra ideiglenes behozatali engedélyt kérhet.

6. cikk

A Szerződő Államok arra törekednek, hogy ne vezessenek be a nemzetközi turistaforgalom fejlődését akadályozó vám formaságokat.

7. cikk

A vámformaságok végrehajtásának meggyorsítása céljából az egymással szomszédos Szerződő Államok arra törekszenek, hogy illetékes vámszerveik egymás melletti elhelyezését megvalósítsák és vámhivatalaik és vámkirendeltségeik hivatalos óráit összeegyeztessék.

8. cikk

Jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik a biztonsági és egyéb, a fegyverek és lőszerek behozatalára, birtoklására és viselésére vonatkozó rendszabályok alkalmazását.

9. cikk

A Szerződő Államok mindegyike elismeri, hogy azok a tilalmak, amelyeket a jelen Egyezményben felsorolt tárgyak behozatalánál vagy kivitelénél érvényesítenek, csak abban az esetben kerülnek alkalmazásra, ha ezek a tilalmak nem gazdasági jellegű megfontoláson, mint pl. közerkölcs, közbiztonság, közegészségügy vagy állat- és növény-egészségügyi szemponton alapulnak.

10. cikk

A jelen Egyezményben meghatározott mentességek és könnyítések nem alkalmazhatók a határsávforgalomban. Ezek a könnyítések és mentességek nem alkalmazandók automatikusan:

a) ha a turista által behozott valamely árucikk teljes mennyisége jelentősen meghaladja a jelen Egyezményben lerögzített határt;

b) azon turistáknál, akik a behozatali országba havonként többször lépnek be;

c) 17 évesnél fiatalabb turisták esetében.

11. cikk

Csalás, kihágás vagy visszaélés esetében a Szerződő Államoknak joguk van eljárást indítani a vonatkozó behozatali vámok és illetékek beszedése céljából, valamint a vámmentességet és egyéb könnyítéseket élvező személyekkel szemben büntetést kiszabni.

12. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek bármilyen megsértése, kijátszása, hamis bevallás vagy bármilyen cselekmény esetén, amely valamely személyt vagy tárgyat jogtalanul von be a jelen Egyezményben meghatározott kedvezményes behozatali rendszerbe, az ilyen cselekményt elkövetővel szemben azon ország törvényeiben előírt rendelkezéseket alkalmazzák, amely országban az említett cselekményt elkövették.

13. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem korlátozzák a vámuniót vagy gazdasági uniót alkotó Szerződő Feleknek azon jogát, hogy az Unió tagállamaiban lakó személyek tekintetében különleges szabályokat állapítsanak meg.

14. cikk

1. A jelen Egyezmény 1954. december 31-ig aláírható az Egyesült Nemzetek minden tagállama és minden olyan állam részéről, amely meghívást kapott a New Yorkban 1954 májusában és júniusában a Magán Közúti Gépjárművek Ideiglenes Behozatalával és a Turistaforgalomnak Vám formaságairól szóló ENSZ konferencián (továbbiakban: Konferencia) történő részvételre.

2. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni

15. cikk

1. 1955. január 1-től kezdve minden a 14. cikk 1. bekezdésében említett állam és minden olyan állam, amelyet az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsába meghívtak, csatlakozhat a jelen Egyezményhez. Csatlakozhat ahhoz minden olyan védnökség alatt álló terület is, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének az igazgatása alatt áll.

2. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál való letétbehelyezésével történik.

16. cikk

1. A jelen Egyezmény a tizenötödik megerősített okirat vagy a fenntartás nélküli, illetve a 20. cikkben említett feltétel szerint elfogadott fenntartások melletti csatlakozási okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép életbe.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely az Egyezményt a tizenötödik megerősítő vagy a megelőző bekezdésben említett csatlakozási okirat letétbehelyezése után erősíti meg, vagy ahhoz azután csatlakozik, az Egyezmény 90 nappal azt követően lép hatályba, amikor a szóban levő állam megerősítő okiratait vagy a fenntartások nélküli, illetve a 20. cikkben foglalt feltételeknek a megfelelő fenntartások melletti csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

17. cikk

1. A jelen Egyezményt 3 éven át tartó hatályban léte után, bármely Szerződő Állam azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett értesítésben felmondhatja.

2. A felmondás tizenöt hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a felmondásról szóló értesítést megkapta.

18. cikk

A jelen Egyezmény érvényét veszti, ha hatálybalépését követően a Szerződő Államok száma bármely egymást követő 12 hónapon keresztül 8-nál kevesebb.

19. cikk

1. Bármely állam a megerősítő csatlakozási okmányának letétbehelyezésekor vagy bármely azt követő időpontban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett értesítésében bejelentheti, hogy a jelen Egyezményt a nemzetközi síkon általa képviselt terület egészére vagy annak egy részére alkalmazza. Az Egyezmény az értesítésben említett területekre - ha az értesítés fenntartás nélkül történt - annak a Főtitkár által történt kézhezvételét követő 90 nap eltelte után, - vagy a 20. cikknek megfelelően az értesítés hatálybalépését követő 90 nap eltelte után lép érvénybe, vagy amikor az Egyezmény az illető állam tekintetében hatályossá válik, amennyiben ez a legkésőbbi időpont.

2. Minden állam, amely az előző bekezdésnek megfelelően úgy nyilatkozott, hogy a jelen Egyezményt a nemzetközi síkon általa képviselt valamely területre alkalmazza, a 17. cikk rendelkezései értelmében csupán ezen területre vonatkozóan is felmondhatja az Egyezményt.

20. cikk

1. A jelen Egyezménnyel kapcsolatban a záróokmány aláírása előtt tett fenntartások akkor fogadhatók el, ha ezeket a Konferencia tagjainak többsége elfogadja és a záróokmányba feljegyzik.

2. A jelen Egyezménnyel kapcsolatban a záróokmány aláírása után tett fenntartások nem fogadhatók el, ha azokat az aláíró vagy a Szerződő Államok egyharmada az alábbiak szerint kifogásolja.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárával aláíráskor megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbehelyezésekor vagy minden a 19. cikk szerinti értesítés megtétele alkalmával valamely állam által közölt fenntartásokat a Főtitkár minden olyan állammal közli, amely addig az időpontig aláírta, megerősítette az Egyezményt vagy ahhoz csatlakozott. A fenntartást nem fogadják el, ha ellene a közlés napját követő 90 napon belül ezen államok egyharmada kifogást emel. A Főtitkár valamennyi, a jelen bekezdésben említett államot minden olyan kifogásról tájékoztat, amelyet vele közöltek, ugyanígy közli a fenntartás elfogadását vagy elutasítását is.

4. Minden kifogás, amelyet olyan állam tett, amely az Egyezményt aláírta, de azt nem erősítette meg, érvényét veszti, ha a kifogást tevő állam annak keltétől számított 9 hónapon belül az Egyezményt nem erősítette meg. Ha a hatályát vesztett kifogás eredményeképpen a fenntartást az előző bekezdés alkalmazásával elfogadták, a Főtitkár arról a jelen bekezdésben említett államokat tájékoztatja. Az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a fenntartás szövegét nem kell közölni azzal az aláíró állammal, amelyik az aláírást követő 3 éven belül az Egyezményt nem erősítette meg.

5. A fenntartást közlő állam fenntartását visszavonhatja a Főtitkárnak a 3. bekezdésben hivatkozott azon értesítésének keltétől számított 12 hónapon belül, miszerint a fenntartást ugyanezen bekezdés értelmében visszautasították, és ilyenkor a mindenkori megerősítő vagy csatlakozási okirat, vagy a 19. cikk értelmében tett közlés a szóban levő államra nézve a visszavonás keltétől lép érvénybe.

A visszavonás függőbentartása alatt az okirat, illetve az értesítés nincsen érvényben, kivéve, ha a 4. bekezdés rendelkezéseit alkalmazva a fenntartást utólag fogadják el.

6. A jelen cikk értelmében elfogadott fenntartásokat a Főtitkárhoz intézett értesítéssel bármikor vissza lehet vonni.

7. Egyetlen Szerződő Államnak nem kell a fenntartást kikötő államnak azokat az előnyöket megadnia, amelyek a fenntartás tárgyát képezik. Bármely, ezt a jogot érvényesítő állam erről a Főtitkárt értesíti, aki arról az aláíró és Szerződő Államokat tájékoztatja.

21. cikk

1. Minden két vagy több Szerződő Állam között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében a felmerülő vitát lehetőség szerint a vitában álló felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.

2. A tárgyalások útján nem rendezett vitás ügyeket, ha a vitában álló Szerződő Felek egyike azt kéri, döntésre a vitában álló Felek közös megegyezésével választott egy vagy több döntőbíró elé kell terjeszteni. Ha a döntés iránti kérelemtől számított 3 hónapon belül a vitában álló felek a döntőbíró, illetve a döntőbírák kijelölésében megegyezni nem tudnak, ezen államok egyike a Nemzetközi Bíróság Elnökétől kérheti egyetlen döntőbíró kijelölését, aki elé terjesztik a vitás ügyet döntésre.

3. A megelőző bekezdés értelmében kijelölt döntőbíró vagy döntőbírák ítélete az érdekelt Szerződő Államokra nézve kötelező.

22. cikk

1. Miután a jelen Egyezmény 3 éven keresztül hatályban volt, bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítésben a jelen Egyezmény felülvizsgálata céljából értekezlet összehívását kérheti. A Főtitkár erről a kérésről az összes Szerződő Államot értesíti és ha az általa, a Szerződő Államokhoz intézett megkeresés keltétől számított 4 hónapon belül a Szerződő Államoknak legalább fele közli vele, hogy ehhez a kérelemhez hozzájárul, felülvizsgáló értekezletet hív össze.

2. Ha a megelőző bekezdés értelmében értekezletet hívnak össze, a Főtitkár erről valamennyi Szerződő Felet értesíti és felkéri őket, hogy három hónapon belül terjesszék elő azokat a javaslatokat, amelyek megvizsgálását az értekezleten kívánatosnak tartják. A Főtitkár legalább 3 hónappal az értekezlet megnyitása előtt minden Szerződő Állammal közli az értekezlet ideiglenes napirendjét, valamint ezen javaslatok szövegét.

3. A Főtitkár minden, a jelen cikk értelmében összehívott értekezletre meghívja az összes Szerződő Államokat és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, illetve a szak- képviseletek minden többi tagját.

23. cikk

1. Minden Szerződő Állam a jelen Egyezmény egy vagy több módosítását javasolhatja. Minden módosítási javaslat szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával kell közölni, aki azt minden Szerződő Államnak megküldi.

2. Minden, az előző bekezdés értelmében megküldött módosítási javaslat elfogadottnak tekintendő, ha a Főtitkártól kapott módosítási javaslat keltétől számított 6 hónapon belül egyetlen Szerződő Állam sem emel ellene kifogást.

3. A Főtitkár a lehető legrövidebb időn belül közli minden Szerződő Állammal, ha a módosítási javaslat ellen kifogást emelnek, amennyiben kifogás nem merül fel, a módosítás minden Szerződő Állam tekintetében az előző bekezdésben említett 6 hónapos határidő lejártát követő 3 hónap elteltével lép hatályba.

24. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamát és minden az értekezleten részvételre meghívott államot a következőkről értesíti:

a) a 14. és 15. cikk szerinti aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról,

b) arról az időpontról, amikor a jelen Egyezmény a 16. cikk értelmében hatályba lép,

c) a 17. cikk alapján megkapott felmondásokról,

d) a jelen Egyezmény hatályának megszűnéséről a 18. cikknek megfelelően,

e) a 19. cikk értelmében kapott értesítésekről,

f) a 23. cikknek megfelelően minden módosítás hatálybalépéséről.

25. cikk

A jelen Egyezmény eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki megküldi annak megfelelően hitelesített másolatát az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállamának és az értekezleten részvételre meghívott minden más államnak. Minek hiteléül a szabályszerűen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták. Készült New Yorkban, ezerkilencszázötvennégy június negyedikén, angol, francia és spanyol nyelvű egyetlen példányban, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

A Főtitkár megbízást kap a jelen Egyezmény kínai és orosz nyelvű hiteles fordításának elkészítésére és a kínai és orosz szövegnek az angol, francia és spanyol szöveghez csatolására, amikor a jelen Egyezmény 25. cikkében foglaltaknak megfelelően a hitelesített másolatokat az államoknak megküldi.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV

a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló Egyezményhez a közzétételre szolgáló turista propagandaokmányok és anyagok behozatalára vonatkozóan

A SZERZŐDŐ ÁLLAMOK

az Egyesült Nemzeteknek a Magánhasználatú Közúti Gépjárművek Ideiglenes Behozatalával és a Turisztika Vámformaságaival Foglalkozó Értekezletén a turistaforgalom vámkönnyítéseire vonatkozó Egyezmény megkötése alkalmával

a közzétételre szolgáló turista propagandaokmányok és anyagok forgalmának megkönnyítése érdekében a következő kiegészítő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. cikk

A jelen Jegyzőkönyv értelmében "behozatali vámok és illetékek" kifejezés alatt nemcsak a vámokat, hanem minden a behozatal következtében felszámítható illetéket és díjat kell érteni.

2. cikk

A Szerződő Államok mindegyike behozatali vám-és illetékmentesen engedi be a következő tárgyakat, feltéve, hogy azokat egy másik Szerződő Államból hozták be és visszaéléstől nem kell tartani:

a) ingyenes szétosztásra szánt propagandaokmányokat (szétnyitható reklámnyomtatványok, brosúrák, könyvek, képes folyóiratok, útikönyvek, bekeretezett vagy be nem keretezett falragaszok, keret nélküli fényképek és fényképnagyítások, illusztrált vagy nem illusztrált térképek, nyomtatott, ablakra ragasztható reklámcédulák), amelyeknek az a fő célja, hogy rábírják a közönséget a külföldi országba történő utazásra, többek között kulturális, turista, sport, vallásos vagy szakmai jellegű összejöveteleken vagy megmozdulásokon történő részvételre, ha ezen propagandaanyagok nem tartalmaznak 25%-nál több magánkereskedelmi hirdetést és azok nyilvánvalóan közzététel céljaira szolgálnak;

b) a külföldi szállodák jegyzékei és évkönyvei, amelyeket a hivatalos turistaügynökségek, illetve azok védnöksége alatt adnak ki, és a külföldön üzemben levő szállítóvállalatok menetrendjei, ha ezt az anyagot ingyenesen szétosztásra szánták és nem tartalmaz 25%-nál több magánkereskedelmi hirdetést;

c) technikai anyag, amelyet a hivatalos nemzeti turistaszervezetek megbízott képviselőinek vagy kijelölt levelezőinek küldenek, amelyet nem szétosztásra szántak, vagyis évkönyvek, telefonelőfizetők jegyzéke, szállodajegyzékek, kiállítási katalógusok és a kézműipar termékeinek csekély értékű mintái, múzeumokra, egyetemekre, gyógyfürdőkre és egyéb hasonló intézményekre vonatkozó propagandaanyag.

3. cikk

A 4. cikkben foglalt feltételek fenntartása mellett ideiglenesen behozatali vám- és illetékmentesen, a vámok és illetékek garanciájától vagy letétbehelyezésétől mentesen engedik be az alább felsorolt anyagokat, amelyeket valamely Szerződő Államból hoznak be és amelyeknek fő célja a közönséget az említett állam meglátogatására, többek között abban az országban kulturális, turista, sport, vallásos vagy szakmai jellegű összejövetelen vagy megmozduláson történő részvételre rábírni:

a) a hivatalos turistaügynökségek megbízott képviselőinek vagy kijelölt levelezőinek irodáiban vagy a behozatali ország vámhatóságai által elfogadott egyéb helyeken kiállításra szánt tárgyak, képek és rajzok, bekeretezett fényképek és fényképnagyítások, művészeti könyvek, festmények, metszetek vagy kőnyomatok, szobrok és kárpitok és más hasonló műtárgyak;

b) kirakati anyag (vitrinek, állványok és hasonló tárgyak), beleértve azok működtetéséhez szükséges elektromos vagy mechanikus szerkezeteket is;

c) dokumentumfilmek, lemezek, magnetofonszalagok és egyéb hangfelvételek, amelyeket ingyenes előadásra szántak, kizárva azokat, amelyeknek tárgya kereskedelmi propaganda és amelyeket általában a behozatali országban adnak el;

d) zászlók elfogadható számban;

e) diorámák, makettek, diapozitívek, nyomtatott klisék, fotonegatívok;

f) a nemzeti kézműipar termékeiből, népviseletekből és hasonló néprajzi jellegű cikkekből elfogadható számú minta.

4. cikk

1. A 3. cikkben felsorolt kedvezményeket az alábbi feltételek mellett engedélyezik:

a) Az anyagot vagy hivatalos turistaszervezetnek vagy annak alárendelt nemzeti turistapropaganda-szervezetnek kell kiküldenie. Ezt a behozatali állam vámhatóságainál egy bizonylat bemutatásával kell igazolni, amelyet a feladó hatóság a jelen Jegyzőkönyv mellékletében feltüntetett minta szerint állít ki;

b) az anyagot vagy a feladó ország hivatalos nemzeti turistaszerv megbízott képviselőjének vagy a fentebb említett szerv kinevezett és a behozatali állam vámhatóságai részéről jóváhagyott levelezőjének és felelősségére kell behozni. A kinevezett levelező megbízott képviselőjének felelőssége főleg a behozatali vámok és illetékek fizetésére terjed ki, amelyek akkor válnak esedékessé, ha a jelen Jegyzőkönyvben foglalt feltételeket nem teljesítik;

c) a behozott anyagot az importáló szervnek változtatás nélkül vissza kell szállítania. Ha az ideiglenesen és vámmentesen behozott anyagot a vámhatóság részéről megállapított feltételek szerint megsemmisítik, az importőr mentesül a visszaviteli kötelezettség alól.

2. Az ideiglenes vámmentes behozatal kedvezményét legfeljebb 12 hónapos időtartamra kell engedélyezni.

5. cikk

Csalás, kihágás vagy visszaélés esetén a Szerződő Államok jogosultak eljárást indítani az esedékes vámok és behozatali illetékek beszedésére, valamint a mentességet és egyéb kedvezményeket élvező személyekkel szemben a büntetés kiszabására.

6. cikk

A jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek bármely megsértése, bármely kijátszása, hamis bevallás vagy cselekmény esetén, amely valamely személyt vagy tárgyat jogtalanul von be a jelen Jegyzőkönyvben meghatározott behozatali rendszer előnyébe, az ilyen cselekményt elkövetőkkel szemben azon ország törvényhozásában foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, amely országban az említett cselekményt elkövették.

7. cikk

1. A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy a jelen Jegyzőkönyvben felsorolt anyagokra nem vezetnek be gazdasági jellegű korlátozásokat és a még esetleg hatályban levő ilyen természetű korlátozásokat fokozatosan megszüntetik.

2. A jelen Jegyzőkönyv rendelkezései azonban nem érintik bizonyos tárgyak behozatalára vonatkozó törvények és szabályok alkalmazását, ha ezek a törvények és szabályok közerkölcs-, közbiztonság vagy közegészségügyi megfontolásokon alapulnak.

8. cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv 1954. december 31-ig aláírható az Egyesült Nemzetek minden tagállama és minden olyan állam részéről, amelyet meghívtak a New Yorkban 1954 májusában és júniusában a Magánhasználatú Közúti Gépjárművek Ideiglenes Behozatalának és a Turistaforgalom Vámformaságaival foglalkozó ENSZ-értekezleten (továbbiakban: értekezlet) történő részvételre.

2. Ezt a Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és a megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbehelyezni.

9. cikk

1. 1955. január 1-től kezdve minden a 8. cikk 1. bekezdésében említett állam és minden olyan állam, amelyet az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsába meghívtak, csatlakozhat a jelen Jegyzőkönyvhöz. Csatlakozhat ahhoz minden olyan védnökség alatt álló terület is, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete igazgatása alatt áll.

2. A csatlakozás a csatlakozási okmányoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál letétbehelyezésével történik.

10. cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv az ötödik megerősítő okmány vagy a fenntartás nélküli, illetve a 14. cikkben említett feltétel szerint elfogadott fenntartások melletti csatlakozási okmány letétbehelyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely a Jegyzőkönyvet az ötödik, az előző bekezdésben említett megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbehelyezése után erősíti meg, vagy ahhoz azután csatlakozik, a Jegyzőkönyv 90 nappal azt követően lép hatályba, amikor a szóban levő állam megerősítő okmányát vagy fenntartások nélküli, illetve a 14. cikkben foglalt feltétel szerinti fenntartások melletti csatlakozási okmányát letétbe helyezte.

11. cikk

1. Miután a jelen Jegyzőkönyv 3 éven át hatályban volt, bármely Szerződő Állam felmondhatja azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett értesítésben.

2. A felmondás 15 hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára az értesítést megkapta.

12. cikk

A jelen Jegyzőkönyv érvényét veszti, ha hatálybalépését követően a Szerződő Államok száma bármely egymást követő 12 hónapon át kettőnél kevesebb.

13. cikk

1. Bármely állam megerősítő vagy csatlakozási okmányának letétbehelyezésekor vagy bármely azt követő időpontban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett értesítésben bejelentheti, hogy a jelen Jegyzőkönyvet a nemzetközi síkon általa képviselt területek egészére vagy annak egy részére alkalmazza. A Jegyzőkönyv az értesítésben említett területekre, ha fenntartással nem éltek, az értesítésnek a Főtitkár által történt kézhezvételét követő 90 nap eltelte után - vagy azt követően 90 nap elteltével lép érvénybe, amikor az értesítés a 14. cikknek megfelelően hatályba lépett, vagy amikor a Jegyzőkönyv a szóban levő állam tekintetében hatályossá válik, amennyiben az időpontok között ez a későbbi.

2. Minden állam, amely az előző bekezdésnek megfelelő nyilatkozatot tett arról, hogy a jelen Jegyzőkönyvet a nemzetközi síkon általa képviselt valamely területre alkalmazza, a 11. cikk értelmében a Jegyzőkönyvet csupán ezen területre vonatkozóan is felmondhatja.

14. cikk

1. A jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatban a záróokmány aláírása előtt tett fenntartások akkor fogadhatók el, ha azokat az Értekezleten a tagok többsége elfogadja és azt a záróokmányra feljegyzik.

2. A jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatban a záróokmány aláírása után tett fenntartások nem fogadhatók el, ha az aláíró vagy a Szerződő Államok egyharmada a következőkben említett feltételek szerint azokat kifogásolja.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárával aláíráskor, megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbehelyezésekor vagy minden a 13. cikknek megfelelő értesítés megtétele alkalmával valamely állam által közölt fenntartásokat a Főtitkár minden olyan állammal közli, amely addig az időpontig a Jegyzőkönyvet aláírta vagy megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott. A fenntartást nem fogadják el, ha a közlés napját követő 90. napon belül ezen államok egyharmada kifogást emel ellene. A Főtitkár valamennyi, a jelen bekezdésben említett államot tájékoztat minden kifogásról, amelyet vele közöltek, ugyanígy közli a fenntartás elfogadását vagy elutasítását is.

4. Minden kifogás, amelyet olyan állam tett, amelyik aláírta a Jegyzőkönyvet, de azt nem erősítette meg, érvényét veszti, ha a kifogást tevő állam az említett kifogás keltétől számított 9 hónapon belül nem erősítette meg a Jegyzőkönyvet. Ha a hatályát vesztett kifogás eredményeképpen a megelőző bekezdés alkalmazásával a fenntartást elfogadták, a főtitkár arról a jelen bekezdésben említett államokat tájékoztatja. Az előző bekezdés rendelkezéseinek értelmében a fenntartás szövegét nem közlik azzal az aláíró állammal, amelyik nem erősítette meg a Jegyzőkönyvet a nevében történt aláírás időpontját követő 3 éven belül.

5. A fenntartást közlő állam fenntartását visszavonhatja a Főtitkárnak a 3. bekezdésben hivatkozott azon értesítésének keltétől számított 12 hónapon belül, miszerint a fenntartást ugyanezen bekezdés értelmében visszautasították, és ilyenkor a mindenkori megerősítő vagy csatlakozási okirat vagy a 19. cikk értelmében tett közlés a szóbanlevő államra nézve a visszavonás keltétől lép érvénybe.

A visszavonás függőbentartása alatt az okmány, illetve az értesítés nem lesz hatályban, hacsak a 4. bekezdés rendelkezéseit alkalmazva, a fenntartást utólag elfogadják.

6. A jelen cikk értelmében elfogadott fenntartásokat a Főtitkárhoz intézett értesítéssel bármikor vissza lehet vonni.

7. Egyetlen Szerződő Államtól sem kívánják meg, hogy a fenntartást kikötő államnak azokat az előnyöket adja meg, amelyekre a szóbanlevő fenntartások vonatkoznak. Minden e jogát érvényesítő állam értesíti erről a Főtitkárt, aki erről az aláíró és szerződő államokat tájékoztatja.

15. cikk

1. Minden kettő vagy több Szerződő Állam között a jelen Jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő vitát lehetőség szerint a vitában álló felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.

2. A tárgyalások útján nem rendezett vitás ügyeket, ha a vitában álló Szerződő Felek egyike azt kéri, döntésre a vitában álló Felek közös megegyezésével választott egy vagy több döntőbíró elé kell terjeszteni. Ha a döntőbíró kijelölése iránti kérelemtől számított három hónapon belül a vitában álló felek a döntőbíró, illetve a döntőbírák kiválasztásában megegyezni nem tudnak, ezen államok egyike a Nemzetközi Bíróság Elnökétől kérheti egyetlen döntőbíró kijelölését, aki elé terjesztik a vitás" ügyet döntésre.

3. A megelőző bekezdésnek megfelelően kijelölt döntőbíró vagy döntőbírák határozata az érdekelt Szerződő Felekre nézve kötelező.

16. cikk

1. Miután a jelen Jegyzőkönyv három éven keresztül hatályban volt, bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítésben kérheti a jelen Jegyzőkönyv felülvizsgálata céljából értekezlet összehívását. A Főtitkár értesíti erről a kérésről az összes Szerződő Államot és felülvizsgáló értekezletet hív össze, ha az általa, a Szerződő Államokhoz intézett megkeresés keltétől számított négy hónapon belül a Szerződő Államoknak legalább fele közli, hogy ehhez a kérelemhez hozzájárul.

2. Ha a megelőző bekezdés értelmében értekezletet hívnak össze, a Főtitkár erről minden Szerződő Államot értesíti és felkéri őket, hogy három hónapon belül terjesszék elő azokat a javaslatokat, amelyeknek megvizsgálását az értekezleten kívánatosnak tartják. A Főtitkár három hónappal az értekezlet megnyitása előtt minden Szerződő Állammal közli az értekezlet ideiglenes napirendjét, valamint ezen javaslatok szövegét.

3. A Főtitkár minden, a jelen cikk értelmében összehívott értekezletre meghívja az összes Szerződő Államokat és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, illetve a különleges nemzetközi szervezeteknek valamennyi többi tagállamát.

17. cikk

1. Minden Szerződő Állam a jelen Jegyzőkönyv egy vagy több módosítását javasolhatja. Minden módosítási javaslat szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával közölni kell, aki azt minden Szerződő Államnak megküldi.

2. Minden, az előző bekezdésnek megfelelően megküldött módosítási javaslat elfogadottnak tekintendő, ha a Főtitkártól kapott módosítási javaslat keltétől számított hat hónapon belül egyetlen Szerződő Állam sem emel ellene kifogást.

3. A Főtitkár a lehető legrövidebb időn belül minden Szerződő Állammal közli, hogy a módosítási javaslat ellen kifogást emelnek-e, és amennyiben kifogás nem merül fel, a módosítás minden Szerződő Állam tekintetében az előző bekezdésben említett hat hónapos határidő lejártát követő három hónap elteltével lép hatályba.

18. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára értesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamát és minden, az értekezleten részvételre meghívott államot

a) a 8. és 9. cikk szerinti aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

b) a 10. cikknek megfelelően a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról;

c) a 11. cikk értelmében közölt

d) a jelen Jegyzőkönyv érvényének a 12. cikk szerinti megszűnéséről;

e) a 13. cikkben foglaltak szerint kapott értesítésekről;

f) a 17. cikknek megfelelően valamennyi módosítás hatálybalépéséről.

19. cikk

A jelen Jegyzőkönyv eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki a megfelelően hitelesített másolatokat az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállamának és az értekezleten részvételre meghívott valamennyi többi államnak megküldi.

Minek hiteléül a szabályszerűen meghatalmazással rendelkező alulírottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült New Yorkban, ezerkilencszázötvennégy június negyedikén angol, francia és spanyol nyelvű egyetlen példányban, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

A Főtitkár megbízást kap a jelen Jegyzőkönyv kínai és orosz nyelvű hiteles fordításának elkészítésére és a kínai és orosz szövegnek az angol, francia és spanyol szöveghez csatolására, amikor a jelen Jegyzőkönyv 19. cikkében foglaltaknak megfelelően a hitelesített másolatokat az államoknak megküldi.

FÜGGELÉK

BIZONYLAT MINTA

(Az exportáló ország nyelvén készítendő el angol vagy francia nyelvű fordítással)

BIZONYLAT

A turista propagandaanyagnak a behozatali vámokra és illetékekre vonatkozó kötelezvény vállalása vagy ily vámok vagy illetékek letétbe helyezése nélküli ideiglenes behozatalára

A...........(szervezet neve) a jelen Bizonylat fedezete mellett az alant megjelölt megbízott képviselőjének (vagy kinevezett levelezőjének) címzett, alábbi turista propagandaanyagot küldi ideiglenes behozatalra 12 hónapos határidőn belüli visszavitel kötelezettsége mellett. A küldemény kizárólagos célja rábírni a turistákat a szóban levő anyagot exportáló ország meglátogatására.

A................ (szervezet neve) kötelezi magát, hogy az anyag behozatali országa vámhatóságainak beleegyezése nélkül, és anélkül, hogy megelőzően az említett igazgatás által követelt formaságokat ne teljesítette volna, ezt az anyagot sem ingyenesen, sem térítés mellett senkinek nem engedi át.

Ez az ideiglenes behozatal az alább említett megbízott képviselő vagy a kinevezett levelező felelősségére és garanciájával történik.

a) Az anyagok jegyzéke.

b) A megbízott képviselő vagy az igazolt levelező neve és címe, akinek a címére az anyagot küldik:

(Kelet, a feladó állam hivatalos nemzeti turistaszervezetének aláírása és pecsétje.)"

3. § A Magyar Népköztársaság a 2. §-ban szereplő Egyezményhez és Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz azzal a fenntartással csatlakozott, hogy az Egyezmény 21. cikke 2. és 3. bekezdéseinek, valamint a Kiegészítő Jegyzőkönyv 15. cikke 2. és 3. bekezdéseinek rendelkezéseit magára nézve nem tekinti kötelezőnek.

4. §[1] A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1964. január 27-ik napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára