A Szegedi Ítélőtábla Gf.30337/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.337/2010/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a (felszámolószervezet, felszámolóbiztos neve, címe) részéről meghatalmazott Ruszthy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Ruszthy Gyula ügyvéd) által képviselt (felperes neve, "f.a.", címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Ugrin Tamás ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2010. április hó 28. napján kelt 15.G.40.006/2010/12. számú ítéletével szemben az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000,- (Kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 605.200,- (Hatszázötezer-kettőszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a felperesi cég ügyvezetője volt. A társaság 2005. március 10. napján vállalkozási szerződést kötött a H... Rt-vel, melyben elvállalta az (ország 1.neve)-i (település 1.neve) településen épülő textilüzem üzemcsarnokának építési-szerelési munkáit 11.000.000,- Ft vállalkozói díj ellenében. A felperesi társaság a projektben a generálkivitelező H... Rt. alvállalkozójaként működött közre, a főberuházó egy (ország 2. neve)-i cég volt. Mivel az (ország 1.neve) -i pénzügyi jogszabályok a kivitelezés finanszírozását megnehezítették, a (ország 2. neve)-i cég N... néven (ország 1.neve)-i céget, míg a H... Rt.

- 2 -

ugyanott leányvállalatot hozott létre. Az (ország 1.neve)-i település nem rendelkezett megfelelő infrastruktúrával a beruházás lebonyolításához, így az építkezéshez szükséges eszközök, alapanyagok, szolgáltatások többségét a felperes magánszemélyektől vagy a hadseregtől számlaadás, bizonylatolás nélkül szerezte be. Hasonló szerződés, illetve feltételek mellett 2005. júniusában (ország 3.neve)-ban, (település 2. neve)-on a felperes újabb kivitelezésbe kezdett, ahol a kiépítetlen infrastruktúra miatt a munkavégzéshez szükséges szállást csak magánszemélyeknél készpénz ellenében, bizonylatolás nélkül lehetett biztosítani. Mindkét településen nehézségbe ütközött a szükséges üzemanyag számlával történő megvásárlása is. A külföldi munkavégzések megingatták a felperesi társaság vagyoni helyzetét, ezért a céggel szemben 2006. április 13-án a Fővárosi Bíróság 8.Fpk.01-2005-003074/8. számú végzése alapján felszámolási eljárás indult. Ennek során megállapítást nyert, hogy a cég - a tevékenységet lezáró mérleg adatai szerint - 10.087.000,- Ft készpénzzel, valamint tárgyi eszközökkel is rendelkezik, amelyeket az alperes a felszámolónak felhívás ellenére sem adott át. Az alperessel szemben büntetőeljárás indult, melynek során a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2009. február 16. napján jogerőre emelkedett 28.B.37.312/2008/3. számú ítéletével az alperest bűnösnek találta csődbűntett elkövetésében, ezért őt 135.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 10.087.000,- Ft kártérítés megfizetésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a tevékenységet lezáró mérlegben feltüntetett pénzösszeggel azért nem tudott elszámolni, mivel azt a külföldi munkavégzések során a cég nevében vásárolt szolgáltatásokra, illetőleg anyagokra fizette ki. Hangsúlyozta, hogy tevékenysége ellátása során a tőle elvárható gondossággal járt el; amennyiben a bizonylatolás megtörtént volna, úgy az összeg a mérlegben - a pénzeszközzel szemben - költségként került volna elszámolásra, így nem állapítható meg, hogy a társaságot kár érte. Arra is hivatkozott, hogy a felszámoló a cég kintlévőségeinek eredményes behajtásával ellentételezni tudta volna a hiányt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek kártérítés címén 10.087.000,- Ft-ot. Indokolásában rámutatott arra, az alperes az eljárás során nem vitatta, hogy az általa aláírt tevékenységet lezáró mérlegben 10.087.000,- Ft készpénzhiány mutatkozott. Védekezését nem fogadta el; utalt az alperes ellen folyt büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletre, mely az alperes bűnösségét állapította meg, mivel ügyvezetőként a számviteli szabályokat a külföldi munkavégzés során megszegte, ebből eredően a tevékenységet lezáró mérlegben írt készpénzt a felszámolónak nem tudta átadni. A bűncselekmény elkövetése, illetve a bűnösség megállapítása azt eredményezte, hogy a kártérítési felelősség egyik alapvető elemének, a jogellenességnek a fennállását az alperes a perben már nem vitathatta, ezért a továbbiakban a bíróság azt vizsgálta, hogy a készpénzhiány kárként értékelhető-e, illetve a külföldi munkavégzés körülményei mentesítik-e az alperest a felróhatóság alól.

A készpénzzel való elszámolás hiányát a társaság működése szempontjából kétséget kizáróan kárnak, vagyoni hátránynak minősítette, mivel annak megléte esetén a felperessel szemben feltételezhetően felszámolásra sem kerülhetett volna sor. Az alperes a kimentés körében a saját számviteli, adózási szabályokat súlyosan sértő, illetve figyelmen kívül hagyó eljárására történő hivatkozása pedig akkor sem

- 3 -