A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1577/2016/89. számú határozata kártérítés tárgyában. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 27. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 3. §] Bírók: Antal Mihályné, Csorba Anna, Gyökér Katalin

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

56.M.1577/2016/89.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a dr. Majoros György (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a dr. Fekete Norbert (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe)

alperessel szemben

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi ezért a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000,-Ft (azaz Kettőszázezer forint) perköltséget.

Megállapítja a bíróság, hogy 288.800,-Ft (azaz Kettőszáznyolcvannyolcezer-nyolcszáz forint) eljárási illeték és 13.770,-Ft (azaz Tizenháromezer-hétszázhetven forint) eljárás során felmerült költség, valamint 75.345,-Ft (azaz Hetvenötezer-háromszáznegyvenöt forint) tolmácsolással felmerülő költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, a bíróság központi ügyfélkapuján lehet előterjeszteni elektronikus úton.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezési határidőn belül benyújtott közös kérelmükre a fellebbezés tárgyaláson kívül is elbírálható.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresetlevele, a peres felek nyilatkozatai, az eljárás során csatolt okiratok, valamint tanú1, tanú2 tanúk vallomása, a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott német anyagi jogi szabályok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes az alperessel már korábban is állt munkaviszonyban, 2015. márciustól júliusig angliai munkavégzés keretén belül, kőműves munkakörben került foglalkoztatásra. Az angliai munkavégzés vonatkozásában a felek a helyi, tehát angol jogi szabályozást kötötték ki. Az angliai munkavégzés végeztével a felperes Magyarországra visszatért, és ismételt külföldi munkavégzés reményében 2015. szeptember 28-án létesült felperes és alperes között ismételten munkaviszony.

A 2015. szeptember 25. napján kelt munkaszerződés 19. pontja értelmében "Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szabadságra vonatkozóan a magyar Munka törvénykönyve, és az egyéb adózásra és munkaidő, valamint túlórára vonatkozóan a német adójogszabályok rendelkezései az irányadóak, illetve a Németországba kerül kiküldésre, ebben az esetben kizárólag a német törvények és munkaügyi előírások érvényesek a németországi munkavégzés időtartamára." A külföldi munkavégzés megkezdése előtt, mely Németországban állvány segítségével, épület külső szigetelését foglalta magában, az alperesi munkáltató a ... fővállalkozó fővállalkozó alvállalkozójaként vállalta külső fal burkolás elvégzését az fővállalkozó által a munkakezdésre már felállított állványzaton. A felperessel három további munkavállaló indult Németországba a munkavégzés helyére, akik közül végül tolmács nem volt. Az alperesi törvényes képviselő a munkavállalókkal közölte, hogy a munkavégzési helyen fővállalkozó lesz a munka irányítója, egyben az a személy, akinek az utasításait követni kell.

Az állványzat a több emeletes épület körül az egyik homlokzatán körülbelül 20 méter hosszúságú, a másik homlokzatán körülbelül 12 méter hosszúságú volt. Az állványzat építésénél akként tudtak a már felépült tetőszerkezetre figyelemmel lenni, hogy az állványzat a tető túlnyúló részei miatt nem teljes egészében a fal mellett helyezkedett el. Ez annak érdekében is szükséges volt, hogy a külső szigetelő téglákat a ház falára lehessen illeszteni. Az állványzat ezért bizonyos távolságra volt a ház falától, ez a távolság azonban utóbb semmilyen módon nem határozható meg. A munkavállalók az állványzaton való munkavégzés során leesés elleni védelmet, karabinert, kötélrendszert, amellyel az állvány csőrendszeréhez rögzíthették volna magukat, nem kaptak, így ilyet a munkavégzés során nem használták. Amennyiben fővállalkozó a munka minőségével nem volt megelégedve, a magyar munkavállalókat arra utasította, hogy az adott részt újra végezzék el az általa elvárt minőségben.

A munka 2015. szeptember 28-án kezdődött a németországi munkavégzési helyen. Az alperesi törvényes képviselő a munka megkezdése előtt a munkavállalók útra bocsátását megelőzően oktatási napló vonatkozó lapját tette a dolgozók elé, és adott egy általános munkavédelmi, balesetvédelmi tájékoztatót a dolgozók részére. Az alperesi törvényes képviselő, a munkáltatói jogkör gyakorlója ezen állványozási munkákkal érintett munkavégzési helyet nem látta. A dolgozókkal a kapcsolatot telefonon tartotta. A munkavállalók a szeptember 28-i munkavégzés megkezdését követően nem tájékoztatták arról a munkáltatói jogkör gyakorlóját, mely szerint az állványzat megítélésük szerint nem megfelelően létesült, és annak valamely, a biztonságos munkavégzésre kiható hibája, hiányossága volna.

2015. október 2. napján a felperes a munkavégzés során a 4 szintes állványzat 4. szintjéről kísérelt meg visszamászni a két szint között, az épület 4. szintjétől 45 cm-rel lejjebb elhelyezkedő, a munkavállalók által betett 25 cm-es pallón, amikor a felperes egy mozdulatnál megcsúszott, és erről a pallóról már nem tudott lejjebb lépni. A felperes esését tanú1 tudta megakadályozni, aki a felperes után nyúlt, és ennek köszönhetően a felperes nem zuhant le több méter magasságból az állvány és a fal közé, hanem a megfogása után az állványzat egy részénél megszorult, és a rossz lépés és esés következtében a jobb lábán combnyaktörést szenvedett el.

A sérülés bekövetkezte után a felpereshez mentőt hívtak, és Németországban kórházba szállították, ahol meg is műtötték. A balesetet követően a magyar munkavállalókat fővállalkozó először a szálláshelyükre, majd pedig Magyarországra küldte. Az alperesi törvényes képviselő így legelőször a 2015. október 2-i balesetet követően utazott ki Németországba. Október 3-án így az alperes magyar munkavállalói már nem tudtak munkát végezni, sőt, amikor az alperesi törvényes képviselő a munkavégzés helyére megérkezett, a kívülről burkolandó ház mellett az állványzat már nem volt megtalálható, azt visszabontották. Alperesi gazdasági társaság és az fővállalkozó által vezetett német vállalkozás közötti vállalkozási szerződés ilyen módon nem ment teljesedésbe, fővállalkozó a négy napi munkavégzés ellenértékét sem fizette meg az alperesi gazdasági társaságnak.