A Pécsi Ítélőtábla Pf.20037/2015/7. számú határozata kártérítés (VADKÁR megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 359. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.037/2015/7. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Áj Tibor ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Novics Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Novics György ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen vadkár megfizetése iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2015. január 26. napján kelt 24.P.20.917/2012/48. számú ítélete ellen a felperes által 50. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja és az alperest terhelő 3.901.000 forint tőkemarasztalási összeget

- az elsőfokú ítéletben írt késedelmi kamatok kezdőidőpontjának és mértékékének érintése nélkül - 10.335.000 (tízmillió-háromszázharmincötezer) forintra felemeli.

Ezt meghaladóan tekinti a keresetet elutasítottnak.

A felperes elsőfokú perköltségben történő marasztalását mellőzi és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 830.500 (nyolcszázharmincezer-ötszáz) forint elsőfokú perköltséget.

A felperest az állam javára terhelő elsőfokú eljárási illeték összegét 178.900 (százhetvennyolcezer-kilencszáz) forintja leszállítja, az alperest az állam javára terhelő elsőfokú eljárási illeték összegét 620.100 (hatszázhúszezer-egyszáz) forintra felemeli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 74.500 (hetvennégyezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az állam javára - az illetékes állami adóhatóság felhívására, az ott írt módon és számlára - 238.500 (kettőszázharmincnyolcezer-ötszáz) forint le nem rótt másodfokú eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az állam javára - az illetékes állami adóhatóság felhívására, az ott írt módon és számlára - 514.700 (ötszáztizennégyezer-hétszáz) forint le nem rótt másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a másodfokú bíróság által pontosított, felülmérlegelt és kiegészített tényállás szerint a felperes a 2010-es gazdasági évben vegyszermentes extenzív növénytermesztési technológiával a p 0000/0 helyrajzi számú ingatlanon 32,44 hektáron és a k 0000/X helyrajzi számú ingatlanon 27,95 hektáron őszi árpát; a k 0000/Y helyrajzi számú ingatlanon 31,65 hektáron és a k 0000/Z helyrajzi számú ingatlanon 27,28 hektáron őszi búzát; a k 000/0 helyrajzi számú ingatlanon 26 hektáron és a k 000/A helyrajzi számú ingatlanon 6,68 hektáron napraforgót; a k 000/B és 000/C helyrajzi számú ingatlanokon 5,5 hektár területen kukoricát termesztett.

A felperes által művelt területek az alperes vadászterületéhez tartoznak.

A felperes 2010. év márciusától több alkalommal jelezte az alperesnek, hogy a megjelölt területeken a vadak rágással, taposással és túrással jelentős kárt okoztak.

A felperesnek 2010. évben az egyes növényi kultúrákban az alábbiak szerint keletkezett vadkára:

Őszi árpából a vadak által okozott károsítás miatt kieső termés pontosan nem volt meghatározható, a keletkezett kár 73,5 tonna termésből realizálható 3.160.000 forint bevételkiesésnek megfelelő összegű kártérítéssel pótolható.

Őszi búzában a vadak által okozott károsítás pontosan meg nem határozható mértékű maradt, a terméskiesésből eredő elmaradt haszon 79,7 tonna termésből realizálható 3.666.200 forint bevételkiesésnek megfelelő összegű kártérítéssel pótolható.

A vadak által megsemmisített napraforgó miatt a felperes elmaradt haszna - figyelemmel a 47,016 tonna vadkár miatt elmaradt termésre (26 hektáron 1,5 tonna/ha, 6,68 hektáron 1,2 tonna/ha termés elvesztése folytán) 3.234.920 forint volt.

A kukoricaültetvényben 5,5 hektáron 4,0425 tonna/ha termést érhetett volna el a felperes, ez 22,233 tonna kukoricatermést jelentett volna. A vadak károsítása miatt a teljes várható termés megsemmisült, 1.011.601 forint bevételtől esett el a felperes. A betakarítási, szárítási, szállítási költségek sem merültek fel, így az elmaradt haszon 817.936 forint.

A felperes elmaradt haszna, illetve az elmaradt haszon kárpótlására alkalmas összeg (őszi árpa 3.160.000 forint + őszi búza 3.666.200 forint + napraforgó 3.234.920 forint + kukorica 817.936 forint) mindösszesen 10.879.056 forint, ennek 95%-a (kerekítéssel) 10.335.000 forint.

A felperes 20. sorszámú jegyzőkönyvben leszállított, majd utóbb 48. sorszám alatt felemelt keresetében az alperest 13.315.951 forint vadkár és ennek 2010. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A.§ (1) és (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni, keresetét a megbízása alapján eljárt dr. Ny. H. F kárszámítására alapozta, bár a Ny. H. F által kimunkáltnál némileg kevesebb kár megtérítését kérte.

Dr. Ny. H. F 2010. március 26-án és 2010. április 23-án a vadkáros területek állapotát felmérve a károsítás mértékét rögzítette, majd 2010. június 25. és július 5. napján mérte fel a végleges vadkárt. A kiesett őszi árpa termést a P 0000/0 helyrajzi számú ingatlanon hektáronként 1900 kg-ban állapította meg azzal, hogy ezen a területen 4110 kg/ha őszi árpa lett volna a vadak károsítása hiányában betakarítható, ehhez képest azonban a tényleges átlagtermés csak 2210 kg/ha volt, a vadkár mértéke több, mint 46 százalékot tett ki. Mivel hektáronként a kiesett termés 1900 kg volt, így 32,44 hektáron 61,636 tonna őszi árpával kevesebb termett. Az őszi árpát tonnánként 45.000 forintért lehetett volna értékesíteni, a vadkár miatt elmaradt bevétel ezen a területen 2.773.620 forint volt.

A k 0000/X helyrajzi számú ingatlanon számítása szerint hektáronként 4150 kg őszi árpa termést érhetett volna el a felperes, ezzel szemben a realizált termés hektáronként 2310 kg volt. A terméskiesés hektáronként 1840 kg-ban összegszerűsíthető, így a termés 44 százaléka esett ki a vadkárosítás miatt. 27,95 hektáron a kiesett termés mennyisége 51,428 tonna, 45.000 forint/tonna értékesítési árral számítva a kiesett bevétel 2.314.260 forint.

A k 0000/Y helyrajzi számú ingatlanon a felperes 4010 kg őszi búzát termelhetett volna hektáronként, ehhez képest a tényleges eredmény 2360 kg lett, a terméskiesés hektáronként 1650 kg. 52,2225 tonna termés maradt el ezen az ingatlanon, tonnánként 48.000 forintos értékesítési árral számolva a felperes elesett 2.506.656 forint bevételtől.

A k 0000/Z helyrajzi számú ingatlanon az elérhető termés hektáronként őszi búzából 3880 kg lehetett volna, ezzel szemben a tényleges termés csak 1800 kg volt hektáronként, a terméskiesés így az 50 százalékos mértéket is meghaladóan hektáronként 2080 kg volt. A 27,28 hektáron mindösszesen ekként 56,7424 tonna őszi búza termés esett ki, ami 48.000 forintos tonnánkénti értékesítési árral számolva 2.723.616 forintos bevételkiesést eredményezett.