A Kaposvári Törvényszék P.20917/2012/48. számú határozata kártérítés tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §, 79. §, 84. §] Bíró: Leidecker Andrea

A Kaposvári Törvényszék

24.P.20.917/2012/48. szám

A Kaposvári Törvényszék Áj Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Áj Tibor ügyvéd ....) által képviselt felperes neve és neve szám alatti székhelyű felperesnek - Novics Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Novics György ...) által képviselt alperes neve és címe szám alatti székhelyű alperessel szemben kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.901.000,-(Hárommillió-kilencszázegyezer) Ft-ot és ennek 2010. október 15. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát; az állam javára az adóhatóság külön felhívására 234.200,-(Kettőszázharmincnégyezer-kettőszáz) Ft eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 320.000,-(Háromszázhúszezer) Ft perköltséget; az állam javára az adóhatóság külön felhívására 571.000,-(Ötszázhetvenegyezer)Ft eljárási illetéket.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye, amit a Pécsi Ítélőtáblának címezve a Kaposvári Törvényszéknél lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s :

A felperes az alperesi vadászterületen 2010. évben az általa haszonbérelt ...-i .... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 32 ha területen őszi árpa, a ...-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 28,94 ha területen őszi árpa, a ...-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 32,07 ha területen őszi búza, ...-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 27,46 ha területen őszi búza, a ...-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 26 ha, a ...-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 3,5 ha, a ....-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanon 6,68 ha területen napraforgó és kukorica termesztést folytatott.

A felperes által alkalmazott növénytermesztési technológia vegyszermentes extenzív technológiának tekinthető. A vetőmagok saját termesztésből származtak.

Felperesi alkalmazott ügyintéző, W.I. 2010. márciusától az év folyamán több alkalommal jelezte az alperes vadászatra jogosult felé az adott területen az alperesi vadászterületről kiváltott vadak rágással, taposással és túrással jelentős kárt okoztak.

2009. tavaszától kezdődően a felperes a perbeli területeken W.I. és N.J. közreműködésével a vadkár elhárítása érdekében vadriasztó granulátumot szórtak, esti, hajnali órában gépjárművel járták a területet.

Felperes megbízása alapján tanú 2 egyetemi adjunktus és tanú 1 igazságügyi vadkár szakértő a károsodott területeket több alkalommal szemlélték, növényállapot és vadkár felmérésről véleményt adtak.

tanú 2 2010. március 26. napján, 2010. április 23. napján, 2010. július 5. napján tartott szemlét az őszi árpa, őszi búza veteményben és 2010. június 25. napján szemlélt napraforgó és kukorica táblát.

tanú 1 2010. július 2. napján és augusztus 6. napján tartott szemlét napraforgó táblán.

Az alperes a szemléken tevőlegesen nem vett részt, megbízta V.L. és K.F. igazságügyi vadkár szakértőket, hogy a felperesi területeken keletkezett vadkárt állapítsák meg. A megbízottak tavasszal illetve 2010. július 4. napján szemlét tartottak.

A felperesi megbízottak az 5 %-os csökkentés mellett 13.419.420,-Ft, az alperesi megbízottak 3.901.000,-Ft vadak által okozott kárt állapítottak meg.

Felperes 2010. szeptember 27. napján írásban szólította fel az alperest a kártérítésre, azonban az alperes amellett, hogy a vadak által okozott kár tényét nem vitatta, a felperesi terménykiesést a nem okszerű gazdálkodásra vezette vissza, ezért felszólításnak nem tett eleget.

A felperes leszállított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, fizessen meg a felperesnek 13.315.951,-Ft-ot és ezen összegnek 2010. október 15. napjától a megfizetés napjáig járó Ptk. 301/A. § (1), (2) bekezdés szerinti törvényes mértékű kamatát. A kereset jogalapját kártérítésben jelölte meg hivatkozva a Ptk. 345. § (1) bekezdés, 354. § (2) bekezdés, a Ptk. 355. §, 359. § és 360. §, valamint az 1996. évi LV. számú törvény 75. §-t.

Álláspontja szerint a felperes a kár felmeréssel szakembert bízott meg, aki tanúként szakszerű nyilatkozatot tett és a perben kirendelt igazságügyi szakértői vélemény is felperesi megbízás alapján eljárt tanú 2 szakvéleményét minősítette legalaposabbnak. Míg az alperes megbízottjainak szakvéleménye a kár meghatározása nem volt alkalmas.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta, hogy a felperes kára a keresetben megjelölt mértékű.

Nem vitatta alaperes a felperes haszonbérletében álló területek nagyságát és azt sem, hogy a területeken az alperesi vadászterületről kiváltott vadak kárt okoztak, azonban nem fogadta el felperesi megbízás alapján készült szakértői vélemény megállapításait. Állította, hogy felperes termésvesztése abból ered, hogy nem folytat okszerű gazdálkodást, nem tartja be a növénytermesztéshez szükséges agrártechnológiát.

Hivatkozott arra, hogy a felperes a vadkár keletkezésben közrehatott azzal a felróható magatartással, hogy vadkárosítás ellen nem védekezett.

Az alperes kifejtette, hogy a felperes a vadkárigény érvényesítése során nem az 1996. évi LV. törvény 81. §-ában írtak szerint járt el és alkalmazandó vele szemben az, hogy késedelmes bejelentés miatt a kár vagy annak mértéke megállapítása bizonytalanná vált, s ezt a felperes terhére kell figyelembe venni.

A felperes keresete részben alapos.

Az 1996. évi LV. törvény (Vtb.) 75. § (1) bekezdés szerint a jogosult a törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban továbbá az őz, mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, gyümölcsösben, szántóföldön, erdősítésben, valamint csemetekertben okozott kár 5 %-ot meghaladó részét.

Vadkár megtérítésre az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Az alperes a kereset jogalapját annyiban nem vitatta, hogy a felperesi haszonbérletben állt területeken vad által okozott kárért az alperes helytállni tartozik.