A Kúria Pfv.20199/2013/5. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

Alaptalan a bányászati jog jogosultjának a kártalanításra irányuló keresete, ha a szerződési nyilatkozat értelmezése útján megállapítható, hogy a jogelődje a perben érvényesített igényre is kiterjedően már korábban kártalanításban részesült. 1959. IV. Tv. 207. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék G.40162/2010/52., Pécsi Ítélőtábla Gf.30160/2012/6., *Kúria Pfv.20199/2013/5.*

***********

Pfv.IV.20.199/2013/5.szám

A Kúria a dr. Ecseki Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Németh Katalin jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 4.G.40.162/2010. számon megindított és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.160/2012/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 58. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles - külön felhívásra - az állam javára megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes 2007. július 3-án átruházással szerezte meg a bányászati jogot a "Zalakomár II.- tőzeg" védnevű bányatelken. A bányatelken halad keresztül az M7 autópálya 187+485,37 - 206+200 km szelvények közötti szakasza. A bányatelken a bányászati jog akkori jogosultja, a .. (a továbbiakban: Szövetkezet) az ..-vel 2004. december 4-én kötött és 2003. január 16-án, valamint 2003. szeptember 4-én módosított megállapodás alapján 321.712.224 forint kártalanításban részesült. A 2003. január 16-ai módosításban a Szövetkezet hozzájárult ahhoz, hogy a zalakomári 0221/2, 0223/2, 0224/1, 0241 hrsz. alatti ingatlanok vonatkozásában a bányatelek minősítés törlésre, a 0242 és 0250 hrsz. alatti ingatlan pedig a kisajátítási tervdokumentációnak megfelelően korlátozásra kerül. A szóban forgó ingatlanok tekintetében a bányatelek minősítés törlésére nem került sor. A bányatelken keresztezi az autópályát a - Zala Megyei Közlekedési Felügyelet 2005. február 25-én kelt engedélye, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság a 2007. december 5-i keltű, építési engedélytől eltérő megépítést jóváhagyó határozata alapján épített - "3. számú keresztező külterületi mellékút" megnevezésű közlekedési létesítmény is. Az építési engedély jogosultja az alperes. A keresztező út forgalomba helyezésére 2008. július 2-án került sor. Az alperes a mellékút építésének megkezdése előtt a felperes hozzájárulását nem kérte és a felperes kártalanítási igényét is elutasította arra hivatkozással, hogy a bányatelek korábbi jogosultja már teljes körű kártalanításban részesült, egyúttal lemondott minden további kártalanításról, kártérítésről vagy egyéb ellenértékről.

A felperes a 2008. november 26-án előterjesztett keresetében az alperes 137.652.000 forint kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. Kereseti álláspontja szerint az alperest kártérítési felelősség terheli azért, mert a jogszabályi előírásokat megsértve elmulasztotta a 3. számú külterületi mellékúttal érintett terület kivett hellyé nyilvánítási eljárásának megindítását, amely alapján kártalanítás illette volna meg. A külterületi mellékút és annak védőpillére alatt ugyanis az ásványvagyon kitermelése lehetetlenné vált, a bányatelek mérete csökkent.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét. Védekezése szerint a jogellenességet kizárja, hogy a külterületi mellékutat jogerős építési engedély birtokában létesítette és a kereset azért is alaptalan, mert a bányászati jog korábbi jogosultja már teljes körű kártalanításban részesült és minden további kártalanítási vagy egyéb igényéről lemondott.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli azért, mert a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága 242/60/2007. számú határozatának 4. pontjában foglalt "keresztező külterületi mellékút (3. sz. pont) az autópálya 187+862,76 km szelvényében" megnevezésű közlekedési létesítmény építésével a létesítmény és annak védőpillére alatti területen a felperes számára a bányászati jog gyakorlását lehetetlenné tette.