A Kúria Kfv.37515/2016/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 275. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIV. cikk (1) bek.] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálat tárgya kizárólag a jogerős ítélet jogszerűségének megállapítása a felülvizsgálati kérelem keretei között. A közigazgatási perben nincs megelőző felülvizsgálat, az alperesi határozatot támadó felperesnek kell a keresetében megjelölnie a jogszabálysértést. A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelmi törvény keretei között járhat el.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.515/2016/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: Dr. felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: alperes neve (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 25.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.31.119/2015/23. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.31.119/2015/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Felperes kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melyben a ... Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) számlakibocsátását kifogásolta. A felperes kérelmében előadta, hogy a Zrt. 2012. május 1-je óta víz, csatorna, hulladékkezelési, kémény-ellenőrzési szolgáltatások díjának megfizetésére rövid, gyakran nyolc napnál is rövidebb fizetési határidőket állapít meg, ezek túllépése esetén késedelmi kamatot és eljárási költséget számít fel, ezeket az úgynevezett terhelési értesítőn összevonja a számlaköveteléssel és a postai készpénz átutalási megbízásokat az összevont követelések együttes összegéről állítja ki. A felperes szerint a Zrt. számlázási, késedelmi kamatszámítási és költségérvényesítési gyakorlata jogtalan és tisztességtelen, mivel a fogyasztók a rövid fizetési határidőket is kötelezően betartandónak hihetik és a számlakövetelésekkel együtt késedelmi kamatok és eljárási költségek megfizetésére is rákényszerülnek. Ez a gyakorlat érzékelhetően rontja a fogyasztóknak az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott döntési lehetőségét.

[2] A Gazdasági Versenyhivatal B/1541/6/2013. számú végzésében megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn, ezért az ügy iratait áttette Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). A felperes ezt követően még mindig a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett beadványában azt adta elő, hogy ugyan az általa mellékelt dokumentumok kibocsátásnak időszaka 2012. május 1. és 2013. október 15. közé esett, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jogsértés ezen időszakot megelőzően, illetőleg azt követően is fennállt, ez egy folyamat. Kérte ezért az elsőfokú hatóságtól, hogy állapítsa meg a Zrt. gyakorlatának jogszerűtlenségét, tiltsa el e gyakorlat folytatásától, foglaljon állást a kibocsátott számlák fizetési határidejét illetően, figyelemmel a Ptk. 292/A § (1) bekezdésére, vagy állapítsa meg, hogy milyen egyéb más jogszabályi rendelkezések vonatkoznak a fizetési határidőkre és ezek betartására kötelezze a Zrt. Tiltsa meg, hogy a Zrt. a fogyasztóktól a Ptk. alapján követelhető késedelmi kamatokon felül költségtérítés megfizetését is követelje. Tiltsa meg továbbá, hogy a Zrt. a közműszámla követelésekkel a maga, valamint a faktorháza javára szóló követeléseket összevonja, továbbá, hogy a postai készpénz átutalási megbízásokat az összevont követelések együttes összegéről állítsa ki. Tiltsa meg azt is, hogy a fogyasztó által vitatott követelést, mindaddig amíg annak jogosságát jogerősen meg nem állapítják, a Zrt. hátralékként mutassa ki, valamint kötelezze a Zrt.-t a fogyasztók túlfizetéseinek folyamatos kimutatására. Kérte, hogy az elsőfokú hatóság a jogsértés fennállásának időszaka vonatkozásában határozza meg, hogy a Zrt. mekkora összeggel károsíthatta meg a fogyasztókat és sújtsa ezzel arányos fogyasztóvédelmi bírsággal. Vegye figyelembe, hogy az elkövetett jogsértés a fogyasztók széles körének okozott jelentős összegű vagyoni hátrányt.

[3] Az elsőfokú hatóság a Zrt. nyilatkoztatását követően határozatával a Zrt. tekintetében nem tárt fel jogsértést. Indokolásában hivatkozott a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 45/A. § (1), (2), (3) bekezdésére, az 1959. IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 292/A. § (1) bekezdésére, 299. § (1) bekezdésére és 301. § (1) bekezdésére, valamint a szolgáltatók általános szerződési feltételeire (a továbbiakban: ÁSZF) és megállapította, hogy a számlák kiegyenlítésének módját, határidejét a szolgáltatók Üzletszabályzata, valamint a közüzemi szerződések elválaszthatatlan részét képező ÁSZF tartalmazza. A szolgáltatásra vonatkozó szerződések aláírásával a fogyasztó nyilatkozik arról, hogy az Üzletszabályzat és az ÁSZF tartalmát ismeri és azt magára nézve kötelezőként elfogadja, ezért megállapítható, hogy a számlafizetés határideje tekintetében a szolgáltató és a fogyasztó a Ptk. rendelkezéseitől eltérő megállapodást kötött.

[4] Rámutatott, hogy az Üzletszabályzatban foglaltaktól eltérő kötelezés kibocsátására nincsen lehetősége. Az Üzletszabályzatban (ÁSZF-ben) foglaltak alapján megállapított késedelmi kamatot és a behajtás során felmerült költséget a Zrt. mind az Üzletszabályzat (ÁSZF), mind a PTK. rendelkezéseiből következően jogszerűen számlázhatja.

[5] Nincs olyan rendelkezés, amely a számlakövetelés és a fizetési késedelemből eredő követelések összevonását tiltaná, vagy egyáltalán bármilyen módon szabályozná, így a közüzemű díjak és a költségek terhelési összesítőben történő szétválasztására vonatkozó kötelezést nem bocsáthat ki.

[6] A felperes által kért tiltások és kötelezések kibocsátásra nem jogosult, mivel az Fgytv.-ből eredően az egyes jogszabályokban foglalt rendelkezések betartásának ellenőrzésére van jogszabályi lehetősége, a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására nem. Ezt meghaladóan mérlegelési jogköre sincsen, így a hatályos szabályozástól eltérő kötelezéseket a fogyasztók védelme érdekében sem bocsáthat ki. Egyébként a számlák kézbesítési idejét igazoló dokumentumot a felperesi beadvány nem tartalmazott, ezért a számlák esetleges késedelmes eljuttatásával kapcsolatosan vizsgálatot nem folytathatott le, azonban megállapította, hogy a számlában feltüntetett dátumok és fizetési határidők alapján a nyolc napos határidő rendelkezésre állt. A felperes részére a 49.- forintos, illetve 198.- forintos kamatköltség jogszerűen került felszámításra.