A Szegedi Ítélőtábla Gf.30111/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 339. §, 424. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék G.40185/2009/11., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30111/2010/3.*, Kúria Gfv.30302/2010/10. (BH+ 2011.6.262)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.II.30.111/2010/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kollár Andor ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Óvári Judit ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2010. január 7. napján kelt 8.G.40.185/2009/11. számú rész- és közbenső ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z - É S K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részben, az alábbiak szerint újraszövegezve megváltoztatja.

Megállapítja, hogy az alperes a felperessel 2005. november 30. napján kötött bérleti szerződést - az ugyanezen napon kötött "Megállapodásra" is kiterjedően - hibásan teljesítette. A hibás teljesítéssel a felperesnek okozott kárért felelősséggel tartozik.

Az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,- (tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Ezt meghaladóan a felek a fellebbezési eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A felperesi gazdasági társaság a 2005. július 21. napján kelt társasági szerződéssel jött létre bútor kis- és nagykereskedelmi tevékenység folytatása céljából. Az alapítást megelőzően a társaság leendő tagja és képviselője /felperesi ügyvezető neve/ előzetes tárgyalásokat folytatott személy-1 és személy-2 alperesi alkalmazottakkal az alperes tulajdonát képező 623 m² alapterületű ... hrsz. cím-1 alatti - az ingatlan-nyilvántartásban üzem rendeltetésű ingatlanként nyilvántartott - utcafronti helyiség bérbevétele tárgyában. Egyidejűleg önfoglalkoztatóvá válási támogatás iránt pályázatot nyújtott be a Csongrád Megyei Munkaügyi Központhoz. A pályázat alapján a Munkaügyi Központ a 2005. május 31. napján kelt 3776-5/2005. számú határozatával 3.000.000,- Ft visszatérítendő kamatmentes támogatásban részesítette.

A felek 2005. november 30. napján határozatlan időtartamú bérleti szerződést kötöttek, amely szerint a felperes 400,- Ft+áfa/m²/hó bérleti díj ellenében bérbe vette a fenti ingatlant "üzlet" rendeltetésű helyiségként. A szerződésben az alperes szavatosságot vállalt arra, hogy a bérlet tárgya a jogviszony teljes tartama alatt alkalmas annak üzletként történő működtetésére, valamint a rendeltetésszerű használatra, továbbá, hogy az a bérlő által beszerzendő működési és egyéb engedélyek feltételeinek megfelel. A felperes a szerződés aláírását követően megfizetett az alperesnek 311.500,- Ft-ot óvadék címén és birtokba vette az ingatlant. Az alperes a bérleti szerződés megkötését megelőzően a felperessel folytatott előzetes egyeztetés alapján különböző - a tető szigetelésének javítására is kiterjedő - helyreállítási, átalakítási munkálatokat végzett az épületen. Ezek körét a felek a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy "Megállapodás" elnevezésű okiratban rögzítették, meghatározták továbbá az alperes által még teljesítendő munkálatokat, amelyek kivitelezésére 60 napos határidőt biztosítottak.

A felperes a bérleti szerződés megkötését követően a bérlemény kiskereskedelmi egységként történő üzemeltetését célzó működési engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Az e kérelem alapján indult hatósági eljárás során vált ismertté a felek előtt, hogy a bérlet tárgya "üzem" rendeltetésűként van nyilvántartva, ezért a felperes által kért működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az építési hatóság engedélyezi az ingatlan rendeltetésének "üzletté" történő megváltoztatását. Erre tekintettel Szeged Megyei Jogú Város jegyzője a 2006. február 1. napján kelt végzésével a működési engedély kiadása iránti eljárást a rendeltetés megváltoztatására irányuló jogerős építéshatósági engedély beszerzéséig felfüggesztette. A felperes a hatóság döntéséről 2006. március 7-én írásban értesítette az alperest, s felhívta annak igazolására, hogy a bérlemény üzlet rendeletetésű, majd 2007. április 7-én ismételt felhívást intézett az alpereshez

- 3 -

Gf.II.30.111/2010/3. szám

a bérlemény átminősíttetése tárgyában. Az alperes e felhívásoknak nem tett eleget, így a jegyző 2006. május 23. napján kelt 20.526/2006. számú határozatával a felperes működési engedély kiadása iránti kérelmét elutasította azzal az indokkal, hogy a kérelemben megjelölt helyiség kereskedelmi egységként történő használatához szükséges építési engedéllyel a felperes nem rendelkezik.

Időközben a tetőszigetelés hiányosságai miatt az ingatlan beázott, amit a felperes a 2006. március 13. napján kelt és az alperes alkalmazottai által aláírt jegyzőkönyvben rögzített, részletezve a felépítmény belső területén bekövetkezett károkat.

A felperes 2006. június 26-án a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozva, hogy a bérlet tárgya nem üzlet rendeltetésű, s emiatt arra nem kaphat működési engedélyt. Az alperes az azonnali hatályú felmondást elfogadta. A felperes az ingatlant 2006. július 19. napján visszaadta az alperesnek, az alperes azonban az óvadék összegét nem fizette vissza.

A bérleti szerződés megszűnése után felperes a cégalapításkor tervezett bútorkereskedelem céljára alkalmas más helyiséget nem vett bérbe, így üzleti tevékenységét nem tudta megkezdeni.

A felperes keresetében 11.537.582,- Ft és ennek 2006. június 28. napjától járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Követeléséből 311.500,- Ft-ot óvadék visszafizetése, az ezt meghaladó összeget pedig szerződésszegéssel okozott kár megtérítése címén igényelte. Kereseti előadása szerint az alperes a szerződésben szavatolta, hogy a bérlet tárgya alkalmas a helyiség üzletként történő működtetésére, a folyamatos rendeltetésszerű használatra, továbbá hogy arra a szükséges működési engedély beszerezhető. Az ingatlan azonban e követelményeknek nem felelt meg, így ott a tervezett üzleti tevékenységét nem tudta megkezdeni, s részben ebből adódóan, részben az épület beázása következtében őt a keresetében megjelölt összegű kár érte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az óvadék visszafizetése címén követelt 311.500,- Ft tekintetében a felperes követelését elismerte, ugyanakkor annak teljes összege erejéig beszámítási kifogást érvényesített. Védekezése szerint a bérlemény megnevezésétől függetlenül kereskedelmi tevékenység folytatására alkalmas volt, egyebekben a bérlő érdekkörébe tartozott annak előzetes vizsgálata, hogy az ingatlanban folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedély beszerezhető-e. Érvelése szerint a felperes az esetleges kár bekövetkeztében maga hatott közre azáltal, hogy a működési engedély iránti kérelmét elutasító határozattal szemben a jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe. Kiemelte, hogy a felperes 2005. decemberben kívánta megkezdeni üzleti tevékenységét, így az ezt megelőző