A Budapest Környéki Törvényszék G.24207/2006/53. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 345. §] Bíró: Szigeti Krisztina

Pest Megyei Bíróság

21.G.24.207/2006/53.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ... Bíróság a dr. Szigethy István ügyvéd (....) által képviselt felperes neve. (... ....) felperesnek - a ... jogtanácsos (... által képviselt I.rendű alperes neve (..., ... ... I. r. alperes, akinek pernyertessége érdekében dr. Bebesi István ügyvéd (... ... ....) által képviselt .... (....) a perbe beavatkozott, és a nem védekező ...Város Önkormányzata .... ..., ... ) II. r. alperes ellen kártérítés megfizetése és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET:

A bíróság megállapítja, hogy a .... év ... hó 03. napján a ..., ... utcában lévő ... ac. közüzemi vízvezeték eltörésével a felperesnek okozott kár tekintetében az alperesek felelőssége egyetemlegesen fennáll.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a ... Bíróságon kell benyújtani írásban 5 egyező példányban a ...i Ítélőtáblához címezve.

A bíró tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt kárfelvételi jegyzőkönyv, biztosítási levelezés, az alperesek közötti levelezés, ... tanú vallomása, a perbe bevezetett igazságügyi szakértő véleménye, és per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A ..., ... szám alatt működött a ... Kávéház, melyet a felperes üzemeltetett. A felperes minden szezonban turista csoportokat fogadott, előre lekötött időpontban és fogyasztással. Emellett az egyéni kirándulók is megfordultak az üzlethelyiségben.

A ... utcától kb. egy sarokra található az ... utca, amely utca a II. r. alperes kezelésében áll. Az utca alatt pince helyezkedett el, melynek létezésére úgy derült fény, hogy .... ... 10. napján az ... utca felszíne beszakadt. Az út alatt egy eddig fel nem tárt pince boltozata omlott be.

Ezen az útszakaszon helyezkedett el az I. r. alperes 3 bar nyomás alatt álló, régi azbesztcementből készült főgerincvezetéke.

A II. r. alperes megbízottjai, képviselői a helyszínt bejárták, megállapították, hogy az eddig nem szerepelt a felmérésekben, az ott található víz eredetét tisztázni kell.

.... ... 24. napján a biztonságos és balesetmentes közlekedés érdekében fahidat helyeztetett el az II. r. alperes, majd márciusban megtörtént a vízmintavétel és tenyésztése.

.... ... hónapban hosszabb esőzés következtében a beszakadás tovább nagyobbodott, .... ... 19. napján az addigra kimosódott, a teljes takarásból alátámasztás nélkülivé váló, az alperes által üzemeltetett ... ac. vízvezeték eltört. I. r. alperes a csőtörést megszüntette, a vezetéket kijavította, azonban .... ... 24. napján a vízvezeték ismételten eltört.

Az I. r. alperes .... ... 19-i levelében közölte a II. r. alperessel, hogy a kárt rá fogja terhelni, mert a II. r. alperes a pinceboltozat megsüllyedéséről őt nem értesítette, és a betömedékelésről nem intézkedett.

Az I. r. alperesnél ilyen helyzetekre előírás, szabvány nincsen, jogszabályi kötelezettsége arra terjed ki, hogy a vezeték zártságát és a vezetékes ivóvíz fertőzésének megakadályozását biztosítsa. Műszakilag un. lengő vezetéket alakított ki az I. r. alperes, műanyag csővel váltotta ki a sérült szakaszt, és a vezetékdarabok összekötésére multi joing kötőidomot használtak. Ezt a toldott vezetéket acélcsőre függesztették fel, de részleges visszatemetést nem alkalmaztak.

.... ... 03. napján a vízvezeték újból eltört, a főnyomóvezetékből kizúduló víz a pincében található földet kimosta és a keletkező iszap, iszapos- sáros víz elárasztotta a ... Kávéházat.

Ez a csőtörés a az üzlethelyiségben lévő összes elektromos berendezést tönkretette, azok javíthatatlanná váltak, az élelmiszereket meg kellett semmisíteni, a falon a vakolat feltáskásodott, az elektromos vezetékeket cserélni kellett. A felperes a szerződött csoportokat nem tudta fogadni, a fertőtlenítés ideje után sem, mert a helyreállítás jelentős időt és anyagi kiadást vont maga után, továbbá pótolni kellett volna a teljes berendezést és felszerelést.

A felperesi cég részlegesen tudta megoldani a helyreállítást. A per alatt az üzlethelyiség értékesítésre került.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest 6.000.000 forint tőke és annak .... ... 03. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatának megfizetésére. Keresetének jogalapjául a Ptk. 339. § és 345. §-át jelölte meg. Hivatkozott továbbá az 1995. évi LVII. tv.-ben foglaltakra, mely alapján megállapítható, hogy az üzemeltetői felelősség az üzembentartót terheli az üzemeltetéssel összefüggésben keletkezett kár miatt, alperes tehát felel az üzemeltetésében lévő ivóvíz- és szennyvízhálózatért. Felperes hivatkozott továbbá a Közműves ivóvízellátásra és a szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendeletben foglaltakra.

Hivatkozott arra, hogy az út beomlása az ...ban történt, a beomlást követően két csőtörés is volt - ez azonban nem okozott katasztrofális helyzetet. Az alperesnek ebből következően tisztában kellett lennie azzal, hogy a vezeték megerősítésre szorul, a levegőben lóg és bármikor katasztrófa következhet be. Alperes ugyan végzett javítást a csövön a perbeli esemény előtt, de a problémát ez nem oldotta meg.

Hangsúlyozta, hogy az alperes által hivatkozott önkormányzathoz intézett levél nem oldotta meg a problémát alperes állítása szerint is, ennélfogva az alperesnek garantálnia kellett volna, hogy a cső nem törik el. Ez viszont nem történt meg.

Felperes hangsúlyozta, hogy a közművek üzemeltetése fokozott felelősséggel jár, hiszen rendellenes működésük akár közveszélyt, tömeges katasztrófát is okozhat, ennélfogva a perbeli eseményre a Ptk. 345. §-ában foglaltak az irányadóak. Hangsúlyozta, hogy alperesnek nem csak az általános üzembentartó és a fokozott veszéllyel járó tevékenység miatti felelőssége áll fenn, azért is felel, mert a kár nem közvetlenül az út beszakadásakor következett be hanem hónapokkal később, és közben az általa is jól ismert veszélyhelyzetet nem szüntette meg, ez súlyosan gondatlan mulasztás volt a részéről.