Az Egri Törvényszék P.20052/2008/90. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 86. §, 87. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 2. §, 17. §] Bíró: Czuczai Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Törvényszék P.20052/2008/90.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.22039/2010/7., Kúria Pfv.21423/2011/13. (BH 2013.2.45)

***********

Heves Megyei Bíróság

3.P.20.052/2008/90. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Heves Megyei Bíróság a dr. Szepesi Ügyvédi Iroda (cím, eljáró ügyvéd dr. Szepesi Dóra pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály (képviselő címe) által képviselt Fővárosi Bíróság (cím) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A le nem rótt eljárási illetéket, valamint a felperesi pártfogó ügyvéd munkadíját a Magyar Állam viseli.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi jogi képviselő kezeihez 25.000 (huszonötezer)Ft perköltséget.

A bíróság ítélete ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Heves Megyei Bíróságnál három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. A fellebbezés jogáról ugyanezen idő alatt le lehet mondani.

I n d o k o l á s :

A felperes 1997. október 21-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényt terjesztett elő a Igazgatóság neve-i Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság az 1998. január 8. napján kelt határozatszám 1. számú elsőfokú határozatával 33 év 152 nap szolgálati idő 8.828 Ft átlagkereset figyelembe vételével az átlagkeresettel egyező öregségi nyugdíjat állapított meg a felperes részére 1997. április 1-jei folyósítási kezdettel. Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezése folytán meghozott 1998. május 21-én kelt határozatszám 2.. számú másodfokú határozattal a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a felperes fellebbezését elutasította, az elsőfokú döntést helybenhagyta.

A felperes keresetet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Az eljárás ügyszám 1.. szám alatt volt folyamatban. Felperes keresetében nyugdíja folyósítását 1997. február 2-től kérte, emellett szociális járadék megállapítása iránti igényét is bejelentette, kisajátítási eljárásának elhúzódása miatt pedig mindenre kiterjedő kártérítésre is igényt tartott.

A bíróság ügyszám 1./5. számú, 1998. november 4. napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az ítélettel szemben, a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ügyszám 2./3. számú, 2001. december 19. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása rögzítette azt, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által hozott közigazgatási határozatok jogszerűek, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben kizárólag e határozatok jogszerűsége vizsgálható felül. Nem képezi és nem is képezheti a per tárgyát a felperes ingatlanából, telephelyéről történő kiköltöztetésével összefüggésben felmerült kárigényének elbírálása, mint ahogy arra sem terjedt ki a perben a bírósági felülvizsgálat, hogy hogyan alakult volna a felperes nyugdíja, ha ipari tevékenységének zavartalan gyakorlása mellett folyamatosan eleget tesz járulékfizetési kötelezettségének.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a 2001. december 19. napján kelt ügyszám 3./13. számú ítéletével a alperes neve ügyszám 2./3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.

A felperes perújítást kezdeményezett a fenti ügyben hozott jogerős ítélet és a Legfelsőbb Bíróság ügyszám 3./13. számú határozatával szemben. A perújítási eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt ügyszám 4.. szám alatt volt folyamatban. A bíróság 4. sorszámú végzésével a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította. Indokolásában visszautalt a jogerős ítéletben foglalt, a társadalombiztosítási per tárgyára vonatkozó kioktatásra.

A Fővárosi Bíróság ügyszám 5./2. számú, 2003. február 20. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság ügyszám 6./1. számú, 2003. szeptember 3. napján kelt végzésével a ügyszám 5./2. számú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. Végzése indokolásában rögzítette azt, hogy a perújítási kérelmet - annak érdemi tárgyalásra való alkalmatlansága miatt - elutasító végzés nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek, ennél fogva az azt helybenhagyó jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.

A bíróság a fenti tényállást a rendelkezésre álló iratok alapján állapította meg.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperessel szemben bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt. Keresetében hivatkozott arra, hogy nyugdíj-megállapítási perei ésszerűtlenül elhúzódtak, illetve azok eredménytelenek voltak.

A Fővárosi Ítélőtábla ügyszám 7./2. számú végzésével az eljárás lefolytatására a Heves Megyei Bíróságot jelölte ki.

A felperes a végleges pontosított keresete alapján vagyoni kárként adott havi nyugdíját meghaladó havi 35.000 Ft elmaradt nyugdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest nem vagyoni kártérítési igényként pedig 1997. február 1-től havi 30.000 Ft összegű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az eljárás ésszerűtlen elhúzódása miatt okozott kár megtérítéseként 5 millió Ft marasztalására kérte az alperest. A felperes kereseti követelése jogcímeként, illetve az alkalmazni kért jogszabályhelyként a Pp. 2. §-ára, másodlagosan a Római Egyezményre, továbbá a Ptk. 349. §-ára hivatkozott.

A felperes kártérítési igénye jogalapjaként a Fővárosi Bíróság előtt ügyszám 8., - Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt ügyszám 4., - valamint a Fővárosi Bíróság előtt ügyszám 5.. szám alatt folyamatban volt eljárások során, a bíróságok részéről tanúsított jogellenes magatartásra hivatkozott.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte.

A bíróság a felperes keresetét az alábbi indokoknál fogva megalapozatlannak találta:

I. A Pp. 2. §-ára, illetve a Római Egyezményre alapított kártérítési igény

A felperes keresetében egyrészt arra hivatkozott, hogy a nyugdíja megállapításával kapcsolatban folyamatban volt peres eljárás ésszerűtlenül elhúzódott.