BH 1997.12.578 Személyhez fűződő jogot sérthet a közszereplést vállaló személy képmása nyilvánosságra hozatalának módja is [Ptk. 76. §, 80 § (1) bek., 84. § (1) bek. a)-c) pont, 339. § (1) bek., 348. § (1) bek., 355. § (1) bek.].

A jogerős ítélet részben helyt adva a felperes keresetének, megállapította, hogy az alperesek a felperest ábrázoló fénykép engedély nélküli nyilvánosságra hozatalával, valamint azzal, hogy egy képaláírás beküldésére felhívó fotópályázat keretében jelentették meg a felperesről készült fényképet, a felperes személyiségi jogait megsértették. Az alpereseket a jövőre nézve hasonló jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte őket, hogy 15 napon belül saját költségükön tegyék közzé az alábbi tartalmú nyilatkozatot: "A lap 1994. január 25-i számában »Kérünk egy képaláírást" című pályázatunkban közzétett fényképfelvétel engedély nélküli nyilvánosságra hozatalával, valamint a pályázat keretében való felhasználásával megsértettük K. H. személyiségi jogait. A történtek miatt elnézést kérünk." Kötelezte a jogerős ítélet a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120 000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 1994. január 25-től a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát.

A felperes ezt meghaladó keresetét, amelyben a teljes ítélet közzétételét, illetve 500 000 forint nem vagyoni kártérítést kért, elutasította, és a pervesztesség-pernyertesség arányának megfelelően rendelkezett a perköltség, valamint a le nem rótt eljárási illetékek viseléséről.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az érintett folyóirat főszerkesztője az I. r. alperes, míg kiadója a II. r. alperes. A lap 1995. január 25-i számában "Kérünk egy képaláírást" című pályázatában olyan fényképfelvételt közölt, amely Horthy Miklós kenderesi temetése alkalmából készült. A fényképfelvételen a felperes látható díszmagyar ruhában, amint elhalad a kenderesi temető kerítése mellett. A felperes a fényképfelvétel készítését nem észlelte, annak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes Horthy Miklós újratemetésén, amely jelentős társadalmi érdeklődést kiváltó esemény volt, a jelenlegi divat szerint már nem használatos, figyelemkeltő öltözékben jelent meg. Ezáltal - az esemény jellege folytán - saját maga fejezte ki azt, hogy közszereplést vállal. A fényképfelvételből azonban a közszereplés jellege és ténye nem derült ki. Ezért a felperest ábrázoló fénykép közzétételéhez a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes hozzájárulására lett volna szükség. Miután ez nem történt meg, a fényképfelvétel közzétételével az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a fénykép közlésének módjával is jogsértést követtek el. Az alperesek ugyanis a pályázat keretében oly módon tették közzé a felperes képmását, amely alkalmas volt arra, hogy a felperest nevetségessé tegye, illetőleg azokban, akik vele szolidárisak, a sajnálat érzését felkeltse. Ezáltal az alperesek a felperesnek a Ptk. 76. §-ában védett emberi méltóságát is megsértették. Ennek megfelelően a jogerős ítélet a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogsértést megállapította, a b) pont szerint az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta, és a c) pont alapján kötelezte az alpereseket megfelelő elégtétel adására.

A jogerős ítélet a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja, illetve a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogsértés olyan lelki hátrányt okozott a felperesnek, amely indokolja nem vagyoni kártérítés megállapítását a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a II. r. alperessel szemben. Ennek összegét, mérlegeléssel 120 000 forintban határozta meg.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a II. r. alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének a teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nyilvános közszereplést vállalt, így az erről készült fénykép közzététele nem sértette a képmáshoz való jogát. A felperes emberi méltóságát pedig azért nem sértette meg, mert a fénykép közzétételét követő lapszámokban a felperest esetleg nevetségessé tevő képaláírásokat már nem közölte.