A Fővárosi Törvényszék K.33439/2011/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FEGYELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. §, 111. §] Bíró: Nagy Anita

Fővárosi Törvényszék

6.K.33.439/2011/10.

A Fővárosi Törvényszék dr. felperes neve(Cím) a dr. Zimnic János ügyvéd(fél címe )által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara(Cím) alperes fegyelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra 20.000 (Húszezer) forint kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperessel szemben Név 1, a Baranya Megyei Bíróság bírája 2009. március 23-án terjesztett elő panaszt amiatt, mert megítélése szerint az ügyvéd a P.20.459/2006., illetve a P.20.838/2007. számú ügyekben beadványaiban az eljárt bíró személyén keresztül a bírósággal szemben negatív töltetű hangulatot keltett, valamint a benyújtott iratok tele vannak olyan kifejezésekkel, szófordulatokkal, amelyek alkalmazása nem elfogadható egy polgári perben előterjesztett periratban.

A felperes a P.20.459/2006. számú ügyben "súlyosan részrehajlónak" minősítette a bírót, azt állította, hogy "vele szemben negatív értelemben, Név 2 és az általa képviselt felekkel szemben pozitív irányban elfogult" a panaszt tévő. A különböző beadványokban az ügyvéd a bírónak tulajdonította a következő mondatot: "Hogy mi lesz a jegyzőkönyvben azt csak én tudom, rajtam kívül senki más". Az eljárás alá vont kifogásolta, hogy az egyik perben beszerzett szakértői véleményből ítéletében "szemezgetett" a bíró. A P.20.459/2006. számú ügy ítélet elleni fellebbezésben azt állította a felperes, hogy "jócskán kozmetikázva van a bírósági jegyzőkönyv". A panaszos úgy vélte, hogy a 2009. március 10-én kelt fellebbezés-kiegészítés méltatlan támadásokat tartalmaz, személyeskedő jelleggel. Ebben a beadványban a felperes azt írja, hogy "a végtagfájdalmat és a duzzanatot a bíróság beleálmodta a tényállásba".

A felperes a fegyelmi eljárás során tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a 36/1994. (VI. 24.) AB Határozat szerint az Alkotmány a véleménynyilvánítási szabadság meghatározásánál nem tesz különbséget a tényközlés és az értékítélet között, a véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenfajta közlés szabadságát magában foglalja. A kifogásolt kijelentések nemhogy közhatalmat gyakorló személyekkel, hanem magánszemélyekkel szemben sem sértő, lealacsonyító, emberi méltóságot sértő jellegűek.

A Pécsi Ügyvédi Kamara 2009. július 14-én kelt 13/FEGY/2009/14/I. számú határozatával vétkesnek nyilvánította a felperes egy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben, ezért 120.000. forint pénzbírságot szabott ki, azonban a felperes fellebbezése folytán eljárt Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa e döntést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.

A döntés indokolásának III. része rögzíti, hogy az elsőfokú határozat által megállapított tényállásból nem derül ki, hogy melyek azok a kijelentések, amelyeket az elsőfokú fegyelmi tanács fegyelmi vétséget megvalósítónak ítélt. Az elsőfokú kamarai szerv túlterjeszkedett a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében ismertetett és a tárgyaláson tett nyilatkozatában fenntartott tényálláson. Mindezek mellett ugyanakkor rögzíti a másodfokú határozat, hogy az igazságszolgáltatás tekintélye a civilizált társadalmak alapértéke, az az ügyvéd, aki a bírót sértegeti, saját magát zárja ki az ezen alapértéket követő jogászok közösségéből.

Téved az eljárás alá vont ügyvéd, amikor arra hivatkozik, hogy a bíróság törvénysértő eljárása esetén a bírósággal szemben tiszteletet nem kell tanúsítani. Ha az ügyvéd a bíróság részéről törvénysértést észlel, jogosult az ellen fellépni a törvényes eszközökkel, hangneme lehet akár szenvedélyes, de nem lehet sértegető.

A megismételt eljárásban a Pécsi Ügyvédi Kamara 2010. október 21-én kelt 13/FEGY/2009/9/I. számú határozatával a felperest vétkesnek nyilvánította egy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben, ezért vele szemben 120.000. forint pénzbírságot szabott ki.

A megismételt eljárásban a fegyelmi tanács értékelte a felperes P.20.459/2006. számú perben 2009. február 25-én előterjesztett fellebbezését, annak 2009. március 10-én történt kiegészítését, a 2009. január 30-i és 2009. március 17-i beadványokat, valamint a P.20.838/2007. számú perben a 2009. március 20-án tett beadványban tett nyilatkozatokat. E dokumentumok tartalmából az elsőfokú szerv azt a következtetést vonta le, hogy az eljárás alá vont beadványaiban egyre élesebb jellegű, személyeskedésig menő kijelentésekre ragadtatta magát, az eljáró bíróval szembeni személyes ellenszenvét is kifejezésre juttatva. A kifogásolt kijelentések a következők:

"A bíróság pedig elfogult volt a felperesek javára és az irat- és valóságellenes megállapításokat beemelte az ítélet indokolási részébe".

"Érthetetlen, hogy az elvileg pártatlan bíró hogyan hirdethetett ki ilyen ítéletet".

"A végtagfájdalmat és duzzanatot a bíróság beleálmodta a tényállásba".

"A bíró tehát megint olyat álmodott bele az ítéletbe és a szakvéleménybe, ami abban nincs".

"Az alperesek és jogi képviselőjük terhére súlyosan elfogult bíró ...... a szakértő véleményét félreértette".

"Súlyos törvénysértéssel találkozott, melyet nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy egy kezdő bíró tévedett, mert itt nem egy kezdő városi bírósági bíróról van szó, hanem egy megyei bíróságon hosszú évek óta ítélkező bíróról. Számukra teljesen érthetetlen, hogy elvileg pártatlan bíró ismerve a nem vagyoni kártérítések összegszerűségére vonatkozó gyakorlatot, hogy hirdetett ilyen ítéletet".

"A perben az eljáró bíró a hatáskörét túllépte, bírói tájékoztatásával a felpereseket jogtalan előnyhöz juttatta és a felperesek javára a törvényt meghaladó jóindulatot mutatott".

"A bíróság szemezgetett a szakértői véleményből és a bíró jócskán kozmetikázta a bírósági jegyzőkönyvet".

Mindezek alapján az elsőfokú fegyelmi tanács hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi magatartási követelmény nem ahhoz igazodik, hogy a bíró tiszteletre méltó vagy sem. Egy elsőfokú ítélet elleni fellebbezés, elfogultsági kifogás, a jegyzőkönyv kiegészítésére vagy kijavítására vonatkozó - jogi képviselő által szerkesztett - okirat nem a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó nyilatkozat. Ezekben a beadványokban az elsőfokú kamarai szerv szerint tárgy és tényszerűen jogilag pontosan kell fogalmazni és érvelni, ehhez semmi szükség a bíróságot és a bírót személyében támadó megjegyzések tételére. E körben a Pécsi Ügyvédi Kamara eljárt tanácsa hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.695/2009. számú, felülvizsgálati ügyben hozott ítéletére. Az, hogy történt-e hatalommal visszaélés vagy sem a bíró részéről, nem releváns jelen ügyben, az etikai szabályok betartása ugyanis független a büntető eljárás kimenetelétől.