A Fővárosi Törvényszék G.41008/2012/17. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 402. §] Bíró: Kolozs Balázs

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41008/2012/17.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40806/2013/4., Kúria Pfv.20056/2015/5. (BH 2015.10.281), Fővárosi Törvényszék G.42161/2015/3., Fővárosi Törvényszék G.42161/2015/65., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40253/2019/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

12.G.41.008/2012/17. sz.

A dr. Buglos Katalin, ügyvéd (cím), ténylegesen eljárt: dr. Rozsnyai Gábor, helyettes ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Vass és Társai Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

vállalkozói díj megfizetése iránti perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére tizenöt napon belül 68.131.789,- (hatvannyolcmillió-százharmincegyezer-hétszáznyolcvankilenc) forintot, valamint ennek 2009. december 2. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintet naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 3.801.678,- (hárommillió-nyolcszázegyezer-hatszázhetvennyolc) forint perköltséget.

A felperes által le nem rótt 900.000,- (kilencszázezer) forint eljárási illetéket az alperes illetékmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban, három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s :

A lefolytatott tárgyalás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A ..., mint alperesi jogelőd megrendelőként 2007. március 19. napján kötött építési szerződést a felperesi vállalkozóval, amely szerződésben a felperesi vállalkozó vállalta a ..., ... szám alatti épületének átépítését és felújítását 275.428.354,- forintos vállalkozói díj fejében. A szerződéses határidő a teljesítésre 2007. november 30. napja volt. A felek a szerződésüket 2007. október 11. napján a felmerült műszaki problémák miatt akként módosították, hogy a vállalkozási szerződés szerinti kivitelezés befejezésének véghatárideje 2008. március 14., amelynek elmulasztása esetére a peres felek a korábban kikötött kötbér összegét 800.000,- forint / nap összegre, legfeljebb a teljes bruttó vállalkozói díj 20%-ának megfelelő összegre emelték fel. Mindezen felül a fizetési feltételek is módosításra kerültek. A módosítás 4. pontjában a felek rögzítették, hogy a szerződés módosítást kiváltó műszaki feladatok többletköltséggel nem járnak, ebből eredően és erre alapozva a megrendelőnek többlet díj fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A felperes a teljesítést 2008. április 18. napján jelentette készre, amely készre jelentést az alperesi jogelőd április 21-én vette kézhez. A műszaki átadás-átvételi eljárás 2008. április 29-étől május 20. napjáig tartott, amelyről készült jegyzőkönyvet a felek 2008. szeptember 3-án foglaltak írásba. A jegyzőkönyv 5. pontjának e.) pontja tartalmazza, hogy a tételesen elszámolandó pótmunkák nettó összege a megrendelő számításai szerint nettó 9.345.172,- forint, míg a kivitelező számításai szerint az 11.078.295,- forintos nettó összeg.

A felperes a szerződéses vállalásának akként tett eleget, hogy 11.332.795,- forintos értékben munkarész elmaradt, ugyanakkor a műszaki ütemtervhez foglaltakhoz képest 43 esetben pótmunkát végzett összesen 22.381.217,- forintos értékben. Az alperes a felperes részére a vállalkozói díj összegéből mindösszesen 68.131.789,- forintot nem fizetett meg, amely összegből 54.321.261,- forint a módosított szerződésben foglalt műszaki teljesítés ki nem fizetett vállalkozói díja és 11.048.422,- forint az elmaradt munkarészek levonása után számított, a felperes által ténylegesen elvégzett pótmunkák vállalkozói díja.

A felperes csődeljárás alá került, amelynek közzététele 2011. december 29. napján történt meg. A csődeljárás egyezséggel zárult, amely 2012. május 30-án kelt jogerős végzéssel került jóváhagyásra; ennek közzététele 2012. június 23. napján történt meg. Az eljárásban az alperesi jogelőd hitelezőként nem jelentett be igényt a felperessel szemben.

Az alperesi jogelőd 2012. április 14-én jogerős végzéssel megszűnt, jogutódja az alperesi ... Kft.

A felperes 2010. december 8. napján kérelmet nyújtott be közjegyzőhöz igazságügyi szakértő kirendelése iránt. M.B., közjegyző 2011. január 12. napján szakértőként kirendelte az A. Kft.-t, amely kirendelésről a felperes január 17. napján értesült. A felperes ezt követően, 2011. január 19. napján keresetet nyújtott be az alperesi jogutóddal szemben.

Többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 68.131.789,- forintos vállalkozói díj megfizetésére, amelyből 13.810.528,- forint a pótmunka díjának bruttó összege a nem teljesített rész levonása után. Kérte továbbá a teljes vállalkozói díj követelése után 2009. december 2. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamat, valamint a perköltsége megfizetésére is kötelezni.

A felperes keresete alapjaként hivatkozott a felek szerződésére, az annak alapján a részéről történt teljesítésre, illetőleg a pótmunka végzésre; hivatkozott az alperes által visszatartott 54.321.261,- forintos vállalkozói díj visszatartásának megalapozatlanságára.

Az alperes érdemi ellenkérelme a felperesi kereset elutasítására irányult.

Az alperes hivatkozott arra, hogy a 2008. március 14-ére módosított véghatáridőhöz képest az átadás-átvétel befejező időpontja 2008. május 20-ára esett, amely 66 nap késedelmet jelent és amely 66 nap késedelmes teljesítésre tekintettel az 54.321.261,- forintos összegű késedelmi kötbért visszatartani jogosult. Az alperes ellenkérelmében nem tette vitássá a felperes által hivatkozott pótmunkák elvégzésének tényét, illetőleg a pótmunkák ilyen jellegét, vitássá tette azonban a pótmunka felperes által hivatkozott összegszerűségét. Az alperes hivatkozása volt ezen túlmenően az, hogy a pótmunka körében a peres felek elszámoltak egymással: egyrészt a szerződés 2007. október 11-ei módosításakor, másrészt ezt követően az átadás-átvétel időpontjában. Mindezen felül hivatkozott arra is az alperes, hogy a felperesi részre esetlegesen járó pótmunka mindenképpen kompenzálva lett a határidő meghosszabbítása által, valamint azáltal, hogy az alperes az addigi késedelmi kötbér igényétől eltekintett.