A Kúria Kfv.37206/2011/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 177. §, 1996. évi LIV. törvény (Erdőtörvény) 5. §, 8. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kozma György, Márton Gizella

A határozat elvi tartalma:

A bizonyítási teher átfordulására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felperes nem csak állítja a tényállás valótlanságát, de azt hitelt érdemlő bizonyítékkal cáfolja is. Az erdővé minősítés nem szakkérdés.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.37.206/2011/5.szám

A Kúria a dr. Dubravcsik Balázs ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. (mindketten: szám alatti lakosok) felpereseknek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ alperes ellen erdőgazdálkodási bírság tárgyú határozatok felülvizsgálata iránt indított perben a Békés Megyei Bíróság 2011. január 12-én kelt 1.K.23.132/2010/8. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Békés Megyei Bíróság 1.K.23.132/2010/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. és II.r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - további 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek tulajdonában áll a P helyrajzi számú 19,15 ha területű, szántó művelési ágban nyilvántartott külterületi ingatlan, amelynek 1,8 ha területét P 7F erdőtervi jelű erdőrészletként tartja nyilván az Országos Erdőállomány Adattár. A felperesek az ingatlant két részletben vásárolták meg, a 2004. február 12-én, majd 2006. szeptember 21-én kelt adásvételi szerződésekkel. 2006. októberében erdőtervezési bejárás során az erdőtervező bejárta a területet, 300 darab fát talált 60 %-os záródással, az erdőrészletet 25 éves akácos, pusztuló állományként írta le.

Az erdőfelügyelő 2009. év tavaszán a terület bejárása során észlelte, hogy a P 7F erdőterű erdőrészleten fakitermelést végeztek, az erdőterület teljes területéről tarvágás jelleggel kitermelték a faanyagot. A területen mezőgazdasági termelés folyik, azt szántóként hasznosítják. A hatóság 2009. május 19-én helyszíni szemlét is tartott.

Az alperes a 2009. december 30-án kelt 04.4/1481/1/2009. számú határozatával a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2009. szeptember 14-én kelt 12.3/09-4064-5/2009. számú határozatát megváltoztatta és a felpereseket, mint ingatlantulajdonosokat egyetemlegesen kötelezte az erdőterületen végzett engedély nélküli fakitermelés miatt 50.000 forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 13.§ /4/ bekezdés b/ pontja, 102. § /1/ bekezdés g/ pontja alapján megállapította, hogy bár az ingatlan-nyilvántartás az ingatlant szántóterületként tartja nyilván, a P 7F jelű terület - a megfelelő fajú fás növényzet, a minimális fedettség (záródás) és a területnagyság alapján - az Evt. 5.§-a és 8.§ /1/ bekezdés a/ pontja alapján erdőterületnek minősül, függetlenül az ingatlan nyilvántartott művelési ágától, így arra az Evt. és az Evt. végrehajtására kiadott 29/1997.(IV.30.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezései vonatkoznak. Így az Evt. hatályát és az erdészeti hatóság hatáskörét nem az ingatlan-nyilvántartásbeli művelési ág, hanem a természetbeni állapot határozza meg. Az ingatlan birtokbavételekor az ingatlanon faállománnyal borított erdőtervezett erdő állt. A tulajdonosok az erdő védelmével, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítették, az illetéktelen által végzett fakitermelés bejelentését elmulasztották, amely kötelezettszegésért egyetemleges felelősséggel tartoznak.