A Kúria Kfv.35121/2020/19. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 62. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55. §] Bírók: Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta, Szabó László

A határozat elvi tartalma:

Az Art. 92. § (4) bekezdése szerinti, az új eljárás megkezdésével kapcsolatos ellenőrzési határidő túllépése önmagában a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét nem jelenti. A közigazgatási bíróság az eljárási szabályok keretei között köteles vizsgálni azt, hogy a határidőt követő időszakban bekövetkezett-e olyan változás az adózót érintő jogi és ténybeli körülményekben, amelyek miatt sérelmesek számára az adójogi szankció határidőt követő megállapítása, mint a határidőn belüli lett volna. Így különösen azt szükséges vizsgálni, hogy lehetetlenné vált-e, vagy jelentősen elnehezült-e az adózó számára a nyilatkozattételhez és a védekezéshez való jog gyakorlása az adóhatóság működési körében bekövetkező okokra visszavezethető módon. A számla kibocsátója adóköteles ügylet hiányában, tartalmi hiteltelen számla alapján is köteles megfizetni a számlán feltüntetett adót, ez alól csak abban az esetben minősül, ha az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésében szabályozott feltételek teljesülése esetén a számlakorrekciót jogszerűen végrehajtotta. Az adóhatóság nem az Art. 108. § (1) bekezdése szerinti becsléssel jár el, amikor a Sztv. 62. § (2) bekezdése szerint határozza meg a fizetendő adó alapjául szolgáló készlet értékét.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.121/2020/19.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Szabó László előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Bencze Dénes ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: dr. Stomfai Ramóna kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. november 30-án kelt 1.K.27.212/2017/9/II. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.212/2017/9/II. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 701.200 (hétszázegyezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2000. június 2-a óta folytat gazdasági tevékenységet, fő tevékenysége fa, építőanyag, szaniteráru nagykereskedelem. A felperes 2013 decembere előtt a távol-keleti országokból származó személyes kapcsolatai alapján nyomott áru, kifutó szériájú, olcsó műszaki termékeket szerzett be, amelyeket a raktárhelyiségében tárolt. A felperes a 2013. december 30-án kelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint elhatározta, hogy M.-ban csempe áruházat nyit, és rögzítette, hogy 2013. évben sikerült megszabadulnia nyomott áron a sok év alatt felgyülemlett "órás" készletétől. A felperes az általa raktározott, készleten lévő termékek körében selejtezést nem hajtott végre, amortizációt nem számolt el, illetve a termékei nem semmisültek meg. A felperes készleteiben az azonos terméktípusból több termékkategóriájú termék volt, amelyeknek a készleten tartott mennyisége is jelentősen eltért egymástól.

[2] A készlet díszdobozokat, ébresztő órákat, elemeket, faliórákat, gombelemeket, kvarc karórákat, óradobozokat és óraszíjakat tartalmazott.

[3] A felperes 2013. év IV. negyedévben a készletéhez tartozott termékértékesítések után hat olyan fiktív cégnek állított ki számlát, amelyek a cégnyilvántartásban nem szerepeltek. A felperes leltárnyilvántartása, illetve a felperes által kiszámlázott tételek összege nem vethetőek össze, mivel azok nem alkalmasak az egyes tételek beazonosítására. A felperes a termékek beszerzésével összefüggésben a termékimportok után a vámot és az általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) megfizette és az importált termékek után kivetéssel megfizetett adót később levonható adóként is szerepeltette a bevallásában.

[4] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2013. évre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést folytatott le áfa adónemben. Az alperes a 2016. február 8-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú adóhatóság 2015. szeptember 22-én kelt határozatát.

[5] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, melynek során a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.090/2016/5/II. számú ítéletével a felperes keresetét részben megalapozottnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú adóhatóság határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adóhatóság határozata ellentmondásos volt atekintetben, hogy a felperes a 2013. évre kiállított számláit fiktívnek tekinti, vagy a számlák alapján igazoltnak fogadta el azt a tényt, hogy a felperes a 2012. évben beszerzett készleteit, illetve annak egy részét 2013. évben értékesítette. Az új eljárás tekintetében előírta az adóhatóság részére, hogy a határozat indokolásának teljes körűnek kell lennie és összhangban kell állnia a rendelkező részben foglalt jogalapra és jogkövetkezményekre vonatkozó érdemi döntéssel is az indokolás teljes terjedelmében.

[6] A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság a 2017. február 1-jén kelt határozatában a felperes terhére 2013. év IV. negyedév vonatkozásában 8.375.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 629.000 Ft jogosulatlan igénylésnek és 7.746.000 Ft adóhiánynak minősül, megtagadta az áfa adónemben a 629.000 Ft jogosulatlanul igényelt adó kiutalását és kötelezte a felperest az adóhiány, 4.162.000 Ft adóbírság megfizetésére, valamint 421.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel.