A Kúria Pfv.20209/2019/5. számú precedensképes határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 166. §, 177. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 207. §, 536. §, 540. §] Bírók: Bajnok István, Bleier Judit, Madarász Anna

A határozat elvi tartalma:

A csoportos biztosítási szerződésbe való belépési nyilatkozat és az ászf. nem áll ellentmondásban egymással, mert a közlési kötelezettség elmulasztásához fűzött mentesülési ok a bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggő korábbi betegség elhallgatásának jogkövetkezményét szabályozza, míg a kockázatviselést megelőző egy évben fennállt betegséggel összefüggő eseményre - a biztosított magatartásától függetlenül - a biztosítási szerződés fedezete nem terjed ki.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.IX.20.209/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Madarász Anna a tanács elnöke, Dr. Bleier Judit előadó bíró, Dr. Bajnok István bíró

A felperes:

Törvényes képviselő:

A felperes képviselője: Dr. Horváth-Megyeri Cirill ügyvéd

Az alperes: alperes neve (alperes címe.)

Az alperes képviselője: Dr. Valentinyi Andrea ügyvéd (fél címe 8)

A per tárgya: biztosítási szolgáltatás megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 61.Pf.633.215/2018/8.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.P.53.941/2015/64-I.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

- Megállapítja, hogy az 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes édesanyjánál (a továbbiakban: biztosított) 2007. március 9-én rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak, amelyet 2007. március 29-én műtéti beavatkozással kezeltek. A műtétet követően 2007. április 3-án és 2007. május 7-én elvégzett szövettani vizsgálatok elváltozást és a tumor más szervekre történő terjedését nem mutattak ki.

[2] A biztosított 2011. március 1-jei kockázatviselési kezdettel hitelfelvételhez kapcsolódóan biztosítottként belépett a perben nem álló Bank Zrt. mint szerződő és az alperes által megkötött Cs. elnevezésű biztosítási szerződésbe (a továbbiakban: biztosítási szerződés), amelyben - egyebek mellett - a biztosított halála esetére a törvényes örökös mint kedvezményezett javára 5.000.000 biztosítási összeggel életbiztosítási fedezetet is kikötöttek.

[3] A belépési nyilatkozat a biztosítási szerződés részévé vált, amelynek további feltételeit a Cs. Biztosítási Szerződés Általános (a továbbiakban: ászf.) és Különös Feltételei tartalmazták.

[4] A belépési nyilatkozat 1. oldalának utolsó bekezdése szerint a biztosított tudomásul vette, hogy az alperes kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kezdete előtt meglévő betegséggel, balesettel, kóros állapottal vagy veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a biztosított ezekről tudomással bírt. A biztosított felhatalmazta az alperest, hogy a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, beszerezze, nyilvántartsa és ebben a körben felhasználja a személyes és az egészségi állapotára vonatkozó adatokat, egyúttal az adatkezelőket felmentette a titoktartási kötelezettség alól. Kijelentette, hogy a nyilatkozatai megfelelnek a valóságnak, és tudomásul vette, hogy valótlan adatok közlése esetén az alperes megtagadhatja a szolgáltatást.

[5] Az ászf. 4. pontja szerint a biztosított köteles az alperes által feltett kérdésekre közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A nyilatkozatok megtételével és az alperes kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszok megadásával a közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosítás tartama alatt harminc napon belül köteles bejelenteni az alperes írásban feltett kérdéseire adott válaszokban foglalt lényeges körülményei megváltozását (változás-bejelentési kötelezettség). Lényeges körülménynek az minősült, amire az alperes írásban kérdést tett fel. Az ászf. 8.1. pontjában rendelkeztek arról, hogy a közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén az alperes mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt az alperes a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

[6] Az ászf. 9. pontja tartalmazta azokat az eseteket, amelyekre a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki. A 9.3. pont szerint, ha a szerződés egészségi nyilatkozat kitöltése vagy orvosi vizsgálat nélkül jött létre, a kockázatviselés kezdetétől számított öt évig az alperes kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kezdete előtti egy évben meglévő betegséggel vagy kóros állapottal - ide értve a vele született rendellenességeket és azok következményeit - okozati összefüggésben álló eseményekre.