A Szegedi Ítélőtábla Pf.20279/2009/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 210. §, 236. §, 237. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §, 63. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.279/2009/2.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Rényi Miklós ügyvéd által képviselt (I.rendű felperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és (II.rendű felperes neve) ugyanottani lakos II. rendű felpereseknek - a Dr. Ábrahám Klára ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű, valamint a Dr. Kecskés Ákos ügyvéd által képviselt (III.rendű alperes neve, címe) alatti lakos III. rendű alperes ellen szerződés érvénytelensége miatt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2008. január 29. napján kelt 22.P.20.528/2007/23. számú ítéletével szemben a III. rendű alperes 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését az alábbiak szerint átszövegezi.

Elrendeli a (település, ... kerület, ...) helyrajzi szám alatt felvett lakóház és udvar megjelölésű, 1326 m² alapterületű, (felperesek címe) alatti ingatlan tekintetében a III. rendű alperes (III.rendű alperes neve) tulajdonjogának törlését, és eredeti állapot helyreállítása, érvénytelenség címén az ingatlanra 1/1 arányban az I. rendű felperes II.rendű felperes neve) (született: 19...., anyja neve: felperes leánykori neve) tulajdonjogának, valamint ugyanezen jogcímen az ingatlan ½ tulajdoni illetőségére a II. rendű felperes (II.rendű felperes neve, felperes leánykori neve) (született: 19...., anyja neve:....) özvegyi haszonélvezeti jogának bejegyzését.

Az alpereseket a fentiek tűrésére kötelezi.

Megkeresi a (település) Körzeti Földhivatalt a (felperesek címe) alatti ingatlan vonatkozásában fentiek szerint szükséges tulajdonjog törlése, tulajdonjog visszajegyzése és özvegyi haszonélvezeti jog visszajegyzése iránt.

A III. rendű alperest le nem rótt elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelező rendelkezést mellőzi.

- 2 -

Egyebekben az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a III. rendű alperest, fizessen meg az I. és II. rendű felperes részére 15 nap alatt 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a III. rendű alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az I. rendű felperes tulajdona volt a (település, ...kerület ...) helyrajzi szám alatt felvett 1326 m² területű lakóház, udvar megjelölésű belterületi ingatlan, melynek ½ tulajdoni hányadán a II. rendű felperes özvegyi haszonélvezeti joga állt fenn. Erre az ingatlanra a felperesek 2006. február 17-én az I-II. rendű alperesekkel adásvétellel vegyes csereszerződést kötöttek. A 28 millió Ft vételár ellenében a vevők részben a (település, utca, házszám) alatti ingatlanon épülő társasházban az 5., 9. és 13. számú lakások tulajdonjogát ajánlották fel, a fennmaradó 8.157.500,- Ft vételárrészből 1.000.000,- Ft-ot megfizettek, 200.000,- Ft-ot bérleti díjként levontak a felperesek ingatlanban való további bennlakására tekintettel, míg 6.957.500,- Ft hátralékos vételár későbbi megfizetését vállalták. Az I. és II. rendű alperesek ugyanazon a napon - a felperesek jelenlétében - értékesítették a (felperesek címe) alatti ingatlant 20 millió Ft-ért a III. rendű alperes részére. A szerződésben 2007. február 1. napjáig visszavásárlási jogot kötöttek ki. A vevő hozzájárult ahhoz, hogy az eladók erre az ingatlanra társasházat tervezzenek.

A felperesek feljelentése nyomán indult büntetőeljárásban az I-II. rendű alperesek beismerték, hogy a felperesekkel történt szerződéskötés során az 1.000.000,- Ft-on felül további teljesítési szándékuk nem volt, az általuk ígért csereingatlanok terveit sem adták be engedélyeztetésre az építésügyi hatósághoz, miután az építési szándékuk is hiányzott.

Az I. és II. rendű alperesek tulajdonjogát a (település) Körzeti Földhivatal a 2006. február 17-én kelt határozatával bejegyezte. Ugyanezen a napon egy újabb határozattal az I. és II. rendű alperesek tulajdonjogát törölte és az ingatlanra a III. rendű alperes tulajdonjogát bejegyezte az eladók javára szóló visszavásárlási jog egyidejű feltüntetése mellett. Az okiratszerkesztő ügyvéd részére a földhivatali határozatok kézbesítése 2006. április 4-én megtörtént. A perbeli ingatlanban jelenleg is a felperesek tartózkodnak.

A felperesek módosított keresetükben az I. és II. rendű alperesekkel 2006. február 17-én kötött adásvételi szerződést megtévesztésre hivatkozással megtámadták. Kérték az eredeti állapot helyreállítását, a III. rendű alperes javára bejegyzett tulajdonjog törlését és tulajdonjoguk, illetve a haszonélvezeti jog visszajegyzését, az alperesek mindezek tűrésére kötelezését.

- 3 -

Pf.I.20.279/2009/2.szám

Az I. és II. rendű alperesek a kereset elutasítását arra figyelemmel kérték, hogy a felperesekkel érvényes adásvételi szerződést kötöttek, mely alapján 19.500.000,- Ft tartozásuk áll fenn.

A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperesek nem tehetik vitássá az alperesek között létrejött szerződés érvényességét. Mindvégig jóhiszeműen járt el, az I-II. rendű alperesekkel visszterhes szerződést kötött, a vételárat kifizette. A felperesek az ügyletkötéskor jelen voltak, tudtak arról, hogy az I-II. rendű alperesek az ingatlant továbbértékesítési szándékkal szerezték meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felpereseket az I-II. rendű alperesek javára 1.000.000,- Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. Megkereste a (település) Körzeti Földhivatalt, hogy ezen összeg kifizetésének igazolását követően a perbeli ingatlan tekintetében a III. rendű alperes tulajdonjogát törölje és eredeti állapot helyreállítása címén a tulajdonjogot az I. rendű felperes javára, míg az ingatlan ½ tulajdoni hányadára az özvegyi haszonélvezeti jogot a II. rendű felperes javára jegyezze vissza. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította. Az I-II. rendű alperesek elismerő nyilatkozatára figyelemmel megállapította, hogy a szerződéskötéskor a felpereseket a teljesítési szándékuk és képességük tekintetében megtévesztették. Miután a felpereseket a szerződés megkötésére megtévesztéssel vették rá, a Ptk. 210. § (4) bekezdésére alapított eredményes megtámadás következtében a szerződés érvénytelen.

Az alperesek közötti jogviszonyt vizsgálva kifejtette, hogy az adásvételi szerződés mindkét fél részéről színlelt volt, ezért az semmis. A leplezett ügylet egy kölcsönszerződés volt, a III. rendű alperes 20 millió Ft kölcsönt nyújtott az I-II. rendű alpereseknek, amit vételi joggal biztosítottak. Igazolja ezt az a tény is, hogy a felperesektől 28 millió Ft-ért megvásárolt ingatlant az alperesek szerződésükben 20 millió Ft értéken szerepeltették, illetve, hogy a vevő hozzájárult ahhoz is, hogy az eladók bejegyzett tulajdonlása idején az ingatlanra társasház építését tervezzék. Az opciós jog engedésére vonatkozó megállapodás érvénytelen, semmis, jogi okból lehetetlen célra irányul, olyan ingatlan tulajdonjogát ugyanis, amin ők sem szereztek tulajdonjogot, az I-II. rendű alperesek nem ruházhatták át. Ettől azonban maga a kölcsönszerződés még érvényes.