BH 1991.11.449 I. Az alapítvány alapítója jogi személyiséggel nem rendelkező testület nem lehet [Ptk. 74/A. § (1) bek.].

II. Az alapítvány kezelő szervezeteként kuratórium is kijelölhető [Ptk. 74/C. §].

III. Az alapítvány kezelőjének döntéshozó, ügyintéző és képviseleti jogkörét egyértelműen meg kell határozni az alapító okiratban [Ptk. 74/C. §].

Az alapító a megyei bíróságtól kérte a K. K. alapítvány nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolta az alapító okiratot, az alapítvány képviselőjének nevét, személyi adatait és a kuratórium tagjainak névsorát. Az 1990. decemberben kelt alapító okirat szerint az alapítvány célja a Sz-i gimnázium oktatási- és nevelési célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás. Az alapítvány nyílt, ahhoz bármely magyar és külföldi jogi és magánszemély csatlakozhat. Az alapító okirat 6. pontja szerint az alapítvány döntést hozó szerve az öt főből álló kuratórium, melyben két fő a Magyar Református Egyház, egy fő a Magyarok Világszövetsége, egy fő a Baptista Egyház és egy fő a középiskola képviselője. A későbbiek során az alapítványhoz nagyobb összeggel csatlakozók is képviselőt jelölhetnek a kuratóriumba, a jelölés elfogadásáról a kuratórium dönt oly módon, hogy tagjainak száma ne emelkedjék. A kuratórium visszahívja azt a tagját, aki 6 hónapon át nem vesz részt a kuratórium munkájában. A kurátori tisztség bármely okból történő megüresedése esetén a kuratórium a megüresedéstől számított 30 napon belül új tagot választ.

Az alapító okirat 7. pontja értelmében az alapítványt harmadik személyekkel szemben a kuratórium elnöke képviseli. Az alapító okiratban alapítóként a középiskola tantestületét tüntették fel, és azt a tantestületet alkotó magánszemélyek írták alá. Az alapító okirat 5. oldalán szerepel, hogy az alapítvány képviselője K. R. magánszemély.

A megyei bíróság az alapítványt végzésével nyilvántartásba vette. A végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezett. Álláspontja szerint törvénysértő módon jelölték ki az alapítvány képviselőjének K. R-t, aki a tantestület tagjaként az alapítvány egyik alapítója.

A megyei főügyészség ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. A megyei főügyészség fellebbezését a Legfőbb Ügyészség kiegészítette. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az alapító okirat nem egyértelműen rendelkezett az alapítókról és az alapítvány képviseletéről. Nem tűnik ki ugyanis, hogy az iskola tantestülete tekinti-e magát alapítónak. A tantestület tagjai mint magánszemélyek létrehozhatnak alapítványt, de a tantestület nem minősül jogi személynek, így alapítványt nem hozhat létre. Az alapító okirat hiányossága továbbá, hogy a 7. pont szerint az alapítványt a kuratórium elnöke képviseli, az okirat záradékolása viszont képviselőként K. A-t jelöli meg. A Ptk. 74/A. §-ának (4) bekezdésébe ütközik az is, hogy a nyilvántartásba vétel iránti eljárás során az alapító helyett az alapítvány képviselője járt el. A fellebbezés alapos.

A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemély és jogi személy hozhat létre tartós közérdekű célra alapítványt. A jogi személyiséggel nem rendelkező testület tehát alapító nem lehet, ebben az esetben a testületet alkotó magánszemélyek az alapítvány alapítói. Az okirat szükséges kelléke ilyenkor, hogy azt a testületet alkotó magánszemélyek alapítói minőségben írják alá. Az alapítvány alapítója tehát nem a középiskola tantestülete, hanem az alapító okiratot aláíró 24 magánszemély, abban az esetben is, ha magukat együttesen mint tantestületet tüntetik fel.

A Ptk. 74/A. §-ának (4) bekezdése szerint a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti nemperes eljárásban a kérelmező csak az alapító lehet és nem az alapítvány képviselője. Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. [Ptk. 74/A. § (2) bekezdése], ettől az időponttól kezdve jogképes. Az alapítvány képviselője csak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás jogerős határozattal történő lezárását követően járhat el képviselőként a bíróság és más hatóság előtt. Ha a bíróság a nyilvántartásba vételi eljárásban hiánypótlást rendel el, az alapító köteles a bíróság felhívásának eleget tenni.