A Fővárosi Törvényszék P.22350/2017/11. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, (1) bek., 349. §, (1) bek.] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22350/2017/11.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20203/2018/11., 3074/2019. (IV. 10.) AB végzés, Kúria Pfv.20343/2019/10., 3163/2021. (IV. 22.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/11.

A személyesen eljárt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Vasady Loránt ált. meghatalmazott által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe.) I.r., Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály (képviselő címe.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe.) II.r. alperesek ellen - bírósági jogkörben okozott kár megfizetése - iránt indított perében

Í T É L E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton benyújtva, a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan.

Felek a fellebbezési határidő lejárta előtt kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141§ (6) bekezdésében foglaltakra ez esetben is alkalmazni kell.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes a szám frsz-ú gépjárművel 2009.07.15. napján 17 óra 20 perckor az szám autópálya bal pálya (település felé) 150 km + 100 msz előtt a KRESZ 14. § (1) bekezdés d) pontjában írt előírást megszegve 70 km/h sebesség helyett 92 km/h-val közlekedett, ami miatt a megye Megyei Rendőr-főkapitányság .../4/2009 objf számú határozatában 30.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, Az első fokú határozattal szemben felperes fellebbezéssel élt, a BRFK jogelődje, az ORFK .../9/2009 objf számú 2009.11.16. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A másodfokú határozattal szemben felperes fellebbezéssel élt, kérte a határozatok hatályon kívül helyezését, hivatkozott arra, hogy a rendőrautó jogellenesen, tilosban parkolt, ezért jogsértően szerzett adatok alapján nem hozható jogszerű határozat, hivatkozott a Ket szabályaira, hivatkozott arra, hogy a 70 km sebességkorlátozó tábla kihelyezése szabálytalan volt, az a közlekedés biztonságát veszélyeztette.

Felperes a határozat ellen keresetet nyújtott be a II.r alperes, korábbi nevén Pest Megyei Bírósághoz, BRFK közigazgatási határozata bírósági felülvizsgálatát kérve.

II.r alperes a 2.K.26.276/2010.sz. perben meghozott 16. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest 15.000.- forint perköltség, valamint 20.000.- forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a 410/2007 (XII.29.) Kormányrendelet ( továbbiakban Kr.) 1. § (1) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló 1998 évi I. tv. (Kkt.) 21. § (1) bekezdés alapján 2-8. § megsértése esetén közigazgatási bírságot kell kiszabni. A Kkt. 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot köteles fizetni a gépkocsi üzemeltetője, ha a gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességet túllépték. A Kormányrendelet szerint a jogszabályi rendelkezések megsértését igazoló képfelvételek készítésére, továbbítására a Kkt. 33. § (2) bekezdés alapján a rendőrség, továbbá a közút kezelője - írásba foglalt vállalkozási szerződés alapján - közreműködőt is igénybe vehet. A 143/2004 (IV.29) Kormányrendelet ( továbbiakban Korm.rendelet) 9. § (8) bekezdése szerint a jogsértő módon keletkezett adatok alapján határozat nem hozható. A hitelesített sebességmérő berendezés használatára jogosult személy által vezetett települési napló alapján a sebességmérés helye, ideje, a sebesség túllépés mértéke egyértelműen megállapítható volt. Az a körülmény, hogy a mérést végző rendőrségi gépjármű szabálytalanul állt-e a mérés helyszínén jelen eljárásban nem vizsgálható, a bíróság kifejtette, hogy a Korm.rendelet 12. § (1) - (8) bekezdés nyelvtanilag, logikailag, rendszertanilag is egyértelműen a közreműködő igénybevételének esetére szól, e körben irreleváns a felperesi hivatkozás, irreleváns a rendőrautó parkolási helyzete, az a döntés érdemére nem hatott ki, a jogvita eldöntésekor az abban foglaltak nem értékelendők.

Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a hatóság a tényállást feltárta, határozatok a Ket. 50. §, 72. §-nak megfelelnek., a kihelyezett tábla tekintetében hivatkozott a KRESZ 3. § (1) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében az úton alkalmazott jelzések célját, értelmét, hasznosságát, vagy szükségességét a közlekedésben résztvevők nem mérlegelhetik.

II.r alperes 2011.02.09. napján kelt 2.K.26.276/10/2010/16 számú jogerős ítélete ellen felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, jelen I.r alpereshez.

I.r alperes - a I.rendű alperes neve, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.VI.37.324/2011/6. számú ítéletével a Pest Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, felperest kötelezte 36.000.- forint felülvizsgálati illeték megfizetésére.

Felperes a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott arra, hogy a II.r alperes nem vizsgálta, hogy a sebességkorlátozó tábla a Kkt. 12. § (2) bekezdésbe ütközően került kihelyezésre, az erre vonatkozó kérelmét nem bírálta el, a közigazgatási szervek a tényállást teljes körűen nem tisztázták, ezért jogsértő határozatot hoztak, a sebességkorlátozó tábla kanyarban volt elhelyezve, azt észlelni csak nagy nehézséggel lehetett, csak erős fékezéssel tudott lelassítani 70 km/h sebességre, ez pedig a közlekedés biztonságát is veszélyeztetné, hivatkozott arra, hogy a méréskor a rendőrautó szabálytalanul parkolt, a Korm.rendelet 12. § (8) bekezdése nem csak a közreműködőre, a rendőrségre is vonatkozik.

I.r alperes, a I.rendű alperes neve az ítélete indokolásában kifejtette, hogy az ügy kereteit meghaladja, annak vizsgálata, hogy az út tulajdonosa, kezelője a sebességkorlátozó táblát milyen módon, milyen célzattal helyezte el a közúton, ennek vizsgálata sem a rendőrhatóság, sem a határozat felülvizsgálatát végző elsőfokú bíróság feladata nem lehet, amennyiben felperes szerint a kihelyezett tábla a közlekedés biztonságát veszélyezteti, az erre vonatkozó kifogásait az út tulajdonosával, kezelőjével szemben terjesztheti elő.