A Budapest Környéki Törvényszék P.28270/2006/52. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 80. §, 163. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 344. §, 355. §, 360. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 13. §, 94. §, 110. §] Bíró: Szigeti Krisztina

Pest Megyei Bíróság

21.P. 28.270/206/52.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság

a dr. Tordai Judit ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek -

a dr. Gremsperger Gábor ügyvéd (....) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és

III.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerzői jog megsértése és kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperesek azon magatartásukkal, miszerint a felperes által tervezett ... logót átrajzolt, módosított formában tüntették fel az általuk gyártott és forgalmazott terméken, megsértették a felperes művének sérthetetlenségéhez és egységéhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessenek meg a felperesnek 2.000.000,- (azaz Kettőmillió) forint tőkét kártérítés címén, valamint ezen összeg után .... év január hó 01. napjától 11 %-os, .... év január hó 01. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatát, tovább bruttó 120.000,- (azaz Egyszázhúszezer) forint részperköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000,- (azaz Kilencszázezer) forint kereseti illetékből külön felhívásra, az államnak a felperes 762.000,- (azaz Hétszázhatvankettőezer) forintot, míg alperesek egyetemlegesen 138.000,- (azaz Egyszázharmincnyolcezer) forint illetéket kötelesek megtéríteni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Pest Megyei Bíróságon kell benyújtani írásban 4 egyező példányban a ... Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes előadása, a cégmásolatok, a becsatolt faxmásolat, a <http://www.emblema.hu/index> honlapról .... május 31.napján letöltött emblémák és magyarázó szövegek, a meghallgatott ... és ... tanúk vallomása, a becsatolt CD lemezekre rögzített grafikai anyag, a perbe bevezetett szerzői jogi szakértői testület véleménye, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes tervező grafikus, ...-től a Művészeti Alap, majd később a Tervező Grafikus Kamara tagja. ...-ben Nívó-díjat kapott a ... férfiillatszer termék arculatáért. ...-ben pedig az év legjobb plakátja verseny első díjasa lett. Főbb tervezési területei emblémák, vállalati arculatok, termékarculatok és internet megjelenése, tervezése.

.... körüli időszakban a MAHÍR vállalat felkérésére elkészítette, többek között, a ... logóját, valamint ezzel együtt vitamin termékcsalád arculatát.

A II. rendű alperes és felperes között felhasználási megállapodás jött létre a MAHÍR közvetítésével. A II. rendű alperes az akkor hatályos 6/1970. (VI.24.) MM számú rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 15.000,- forint fix díjat, a MAHÍR-on keresztül a felperesnek megfizette.

A szerződés ma már nem áll rendelkezésre.

A felperes által tervezett logó a ... termékeken a módosításig volt látható. A gazdasági életben megvalósult tényleges megjelenés alapján, a felperes a logó szerzője, a II. rendű alperes pedig felhasználónak minősül.

A II. rendű alperes ...-ben történt alapításakor ... Részvénytársaság nevet viselte. Elnevezése .... november 20. napján ... Részvénytársaságra változott, jelenleg .... szeptember 19. napjával kezdődő hatállyal ... Zártkörűen Működő Részvénytársaságként működik. A Cgt. szerint átalakítás nem történt.

Az I. rendű alperes alapítására .... szeptember 25. napján került sor ... Részvénytársaság elnevezéssel, amely .... január 05.napján ... Zártkörűen Működő Részvénytársaság elnevezésre módosult.

.... március 22. és .... január 05. napja között az I. rendű felperes rövidített cégneve ... Rt. volt.

A ... logóját eredetileg a felperes tervezte meg, a tervezési munka ...-ben kezdődött. A módosított arculatot ... alkotta meg .... évben.

A Magyar Hirdető Vállalat volt jogosult az 1980-as években, illetőleg a '90-es évek elején a megszüntetéséig a vállalati reklámtevékenységben részt venni. A különböző reklámtervezési és kivitelezési feladatok megkötésére úgy került sor, hogy a megrendelő megkereste a MAHÍR céget, vele megbízási szerződést kötött, többek között grafikai munkákra is.

Ugyancsak a MAHÍR kötött szerződést a felkért grafikussal a munka elvégzésére. A terveket a lektorátus képviselője a MAHÍR-nál felvett jegyzőkönyvben értékelte, zsűrizte és árazta. Ezen eljárást követően került ugyancsak a MAHÍR-en keresztül a megrendelőhöz a terv, a grafikus és a megrendelő tehát nem volt közvetlen jogviszonyban egymással.

... által elkészített "módosított arculat" nem tekinthető önálló (származékos) szerzői műnek, mivel annak elkészítése során nem került sor olyan alkotó folyamatra, melynek eredményeként a módosított arculat az eredetivel összevetve egyéni, eredeti jelleget mutatna. A ... feliratot mind a használt betűkarakterben, mind pedig a szöveg elhelyezésében is megváltoztatták.

A módosított arculat szerinti ... logónál a szerkesztési vonalak részben maradnak meg, kiszínezetté vált a háttér, eltűnt a csepp rajzolatából a kontúrvonal, és elhalványították a nagy "B" betű szerkesztett vonalait.

Az eredeti tervhez képest a logó belső arányait megtartották, azonban lényeges látványbeli módosításra került sor.