BH 1986.4.128 A lakótelepi kaputelefonok üzletszerű fosztogatása társadalomra veszélyességének értékelése [Btk. 83. §, 78. §, 316. § (2) bek. c) és d) pont, (5) bek. b) pont].

A városi bíróság a terheltet folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, sikkasztás vétségében és csalás vétségében mondotta ki bűnösnek. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte letölteni. Végül a szigorított őrizetből történt ideiglenes elbocsátást megszüntette.

A megállapított tényállás szerint a terhelt már több esetben volt büntetve, mégpedig: lopás bűntette miatt 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre; ugyancsak lopás bűntette miatt 6 hónapi; csalás és lopás bűntette miatt 2 év 4 hónapi szabadságvesztésre; sikkasztás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt 2 évi szabadságvesztésre; folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték.

A későbbiek során a bíróság a terheltet többszörös visszaesőként elkövetett sikkasztás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt 1 évi szabadságvesztésre, majd zárfeltörés útján elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a szigorított őrizetét.

A terhelt a büntetés kiállását követő szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátást nyert, amely 1984. február 5. napján járt volna le.

A terhelt az ingatlankezelő vállalatnál dolgozott, majd ezt követően a vállalat kezelésében levő bérházakban a kaputelefonok és tűzjelző berendezések ellenőrzésére hivatkozással a házfelügyelőktől elkérte a berendezések, illetve tárolóhelyiségek kulcsát. Itt a szerkezetekből a vészvilágító-paneleket, kaputelefon-erősítőket, valamint világításkapcsoló-automatákat szerelt ki, és azokat értékesítette.

A terhelt az eltulajdonított tárgyak értékesítéséből szerzett pénzből fedezte megélhetését.

A fentieken túlmenően a terhelt még munkaviszonyával összefüggésben a rábízott műszerek közül egy 4500 forint értékű mérőműszert, valamint egy 1100 forint értékű forrasztópákát is eltulajdonított, amelyet ismerősei körében értékesített. Az ilyen módon okozott 5600 forint kárból 4500 forint a mérőműszer lefoglalásával megtérült.

Végezetül egy kaputelefon javításáért 315 forint munkadíjat vett fel, bár a javításért a lakónak nem kellett volna fizetnie. Az összeget saját céljaira fordította. A kárt később a terhelt megtérítette.

A kölcsönös fellebbezések folytán az ügyet felülbírálva a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt sikkasztást megvalósító cselekményét kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségének minősítette [Btk. 317. § (3) bek.], továbbá a szabadságvesztés végrehajtását - figyelemmel a terhelt személyének kiemelkedő veszélyességére - a Btk. 45. §-ának (2) bekezdése alapján fegyházban rendelte el.

A városi és a megyei bíróság ítélete ellen a cselekmények részben téves minősítése, ehhez képest a büntetés eltúlzottan enyhe volta, valamint a szigorított őrizet ismételt elrendelésének mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos.

Az iratokból egyértelműen megállapítható az is, hogy a mérőműszert és a forrasztópákát a terhelt két különböző alkalommal tulajdonította el és értékesítette. Ezek az eltulajdonítások is részben arra az időre estek, amikor a terhelt saját nyilatkozata szerint megélhetésének biztosítása érdekében sorozatosan követett el lopásokat.