A Pécsi Ítélőtábla Bf.38/2020/19. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 606. § (1) bek.] Bírók: Hudvágner András, Krémer László, Tóth Sándor

A határozat elvi tartalma:

1. A már az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban beszerzett erkölcsi bizonyítványban sem szereplő korábbi elítélés az ítéleti tényállásban nem rögzíthető, és arra semmilyen hátrányos jogkövetkezmény nem alapítható (Btk. 97. § (2) bekezdés).

2. A védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés megállapításának feltételei.

3. A Btk. 89. § (3) bekezdésének értelmezése, ha a vádlott nem csak különös - , hanem egyúttal többszörös visszaeső is, illetve cselekménye a Btk.160. § (2) bekezdés h) pontja mellett más körülményeknél fogva is súlyosabban minősül.

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék B.364/1997/13., Kúria Bf.2480/1997/3., Zalaegerszegi Törvényszék B.128/2019/42., *Pécsi Ítélőtábla Bf.38/2020/19.* (ÍH 2021.108)

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.38/2020/19. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2021. évi március hó 5. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az emberölés bűntette miatt terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.128/2019/42. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

A vádlott cselekményének helyes minősítése a Btk. 160. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés d), h) és j) pontja szerint minősülő emberölés bűntette.

A vádlott helyesen többszörös visszaesőként elítélt.

A Zala Megyei Bíróság B.364/1997/13. számú, illetve a Legfelsőbb Bíróság Bf.V.2480/1997/3. számú ítéletével kapcsolatos feltételes szabadságot megszünteti.

A feltételes szabadsággal kapcsolatos ítéleti rendelkezéseket mellőzi, és megállapítja, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is.

I n d o k o l á s

I.

[1] A Zalaegerszegi Törvényszék a 2020. július 14-én kihirdetett 3.B.128/2019/42. számú ítéletében terhelt1vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés d) és h) pontja szerint minősülő emberölés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta, egyben akként is rendelkezett, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe a 2019. június 15. napjától 2020. július 14. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Végül határozott a bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott felmentésért, míg védője a tényállás téves megállapítása miatt, a bűncselekmény eltérő, a Btk. 164. § (1) bekezdésében meghatározott és a (8) bekezdés II. fordulata szerint minősülő ún. halált okozó testi sértés bűntetteként történő minősítése és a büntetés enyhítése végett fellebbezett.

[3] A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, valamint a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

[4] A nyilvános ülésen a vádlott és a védő jogorvoslati nyilatkozataikkal megegyező tartalommal szólaltak fel.

[5] A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 590. § (1) és (2) bekezdései alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül; oly módon, hogy vizsgálta a tényállás megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására és az intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását. Ezt meghaladóan - a Be. 590. § (7) bekezdésében írtak szerint, hivatalból - döntött az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is.

[6] Ennek során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 592. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaira tekintettel részben megalapozatlannak találta, ezért azt - figyelemmel a Be. 593. § (1) bekezdésének a) pontjára is - az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján, valamint ténybeli következtetés útján az alábbiak szerint egészítette ki, illetőleg helyesbítette:

[7] A vádlott korábbi büntetéseit érintően mellőzte az ítélet [2] pontjának utolsó bekezdésében rögzített, a Nagykanizsai Városi Bíróság 3.B.133/1993/32. számú ítéletével kapcsolatos ténymegállapításokat. (A vádlott erkölcsi bizonyítványa a nyomozati iratok 623-625. oldalain.)

[8] Mellőzte továbbá az ítélet tanú1 magatartásával kapcsolatban rögzített tényeket tartalmazó [8] pontját.

[9] A sértett halála 2019. június 14-én 22.00 óra és 2019. június 15-én 02.00 óra között - pontosabban meg nem határozható időpontban - következett be. (Szemle jegyzőkönyv a nyomozati iratok 178. oldalán.)

[10] A sértett vérében a halála időpontjában fennálló alkohol-koncentráció igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. (szakértő1 és szakértő2 igazságügyi orvosszakértői véleményének kiegészítése a nyomozati iratok 224. oldalán.)