32/1990. (XII. 22.) AB határozat

az 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény és a 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet alkotmányosságának felülvizsgálatára irányuló indítvány, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyában a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság Sándor Árpád lenti (Néphadsereg u. 4.) lakos indítványozónak jogszabály alkotmányosságának felülvizsgálata iránti indítványa és alkotmányjogi panasza tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény 72. §-ának (1) bekezdése és a 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet a módosításokkal együtt alkotmányellenes, ezért azokat 1991. március 31-ei hatállyal megsemmisíti. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó törvényi szabályozás elmulasztása, ezért felhívja a Kormányt, hogy 1991. január 31-ig terjesszen az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amely a közigazgatási határozatok törvényességének bírósági ellenőrzését az alkotmánynak megfelelően szabályozza.

Megállapítja, hogy Sándor Árpád indítványozó panaszolt ügyében a megsemmisítés visszamenőleges hatályú, ezért a megsemmisített jogszabályok nem képezik hatásköri akadályát a bélbaltavári Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerve által 469-6/1989. szám alatt hozott és Vas Megye Tanácsa V. B. igazgatási Osztálya által 7174-7/1989. szám alatt helybenhagyott államigazgatási határozat törvényessége bírósági felülvizsgálatának.

INDOKOLÁS

Az indítványozó előadása szerint sorozatos földrengések a családi házát úgy megrongálták, hogy az építési hatóság annak lebontását rendelte el. A lakásügyi hatóság családjával együtt egy tanácsi kezelésben levő, szolgálati célra fenntartott lakásba költöztette, ennek állapota azonban a rendeltetésszerű használatot nem teszi lehetővé, és egyébként a kiutalás is bármikor visszavonható, ideiglenes jellegű. A kiutaló határozat felülvizsgálata iránti kérelmét a városi bíróság elutasította, mivel a 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése annak bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. Az indítványozó álláspontja szerint alkotmányellenes a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatok körének a hivatkozott minisztertanácsi rendelet szerinti szűkítése, emiatt alkotmányjogi panaszt is előterjesztett.

Az Alkotmánybíróság a fent ismertetett tartalom alapján az indítványt az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának b) , d) és e) pontja szerint vizsgálta, és ennek keretében az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának észrevételeit is beszerezte. Eszerint az 1989. évi XXXI. tv. 30. §-a az Alkotmány 50. §-át újraszabályozta, és ennek (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. Ezen alkotmányos rendelkezéssel valóban ellentétben áll a 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet, de ezt az ellentétet a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat meg fogja szüntetni, és a jogszerű állapotot meg fogja teremteni.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg:

Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról rendelkező 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet a megalkotásakor nem ütközött az akkor hatályos Alkotmány rendelkezéseibe, de alkotmányellenessé vált az az 1989. évi XXXI. tv.30. §-a folytán, amely az Alkotmány jelenlegi 50. §-ának szövegét meghatározta.

Az Alkotmány 50. §-ának (2) bekezdése általánossá teszi a bíróságnak a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzésére vonatkozó jogát. A 63/1981. (XII. 5.) MT rendeletnek egyes - a bírósági felülvizsgálatot lehetővé tevő - rendelkezései tartalmukban nem alkotmányellenesek ugyan, de alkotmányellenes az, hogy a felülvizsgálatot csak e jogszabály által felsorolt államigazgatási határozatok esetében teszi lehetővé. Ezt az alkotmányellenességet az 1987. évi XI. törvény 3. §-ának g) pontjára tekintettel csak olyan új törvény megalkotásával lehet megszüntetni, amely a bírósági felülvizsgálat lehetőségét alkotmányossá teszi.

Ez utóbbi törvényi rendelkezésre tekintettel alkotmányel-lenes az 1957. évi IV. tv. módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. tv. 72. §-ának (1) bekezdése is, mert a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást törvénynek kell szabályoznia, tehát kizárt annak a lehetősége,hogy törvényi felhatalmazás alapján e tárgykörben alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezzen.

A Minisztertanács a 63/1981. (XII. 5.) MT rendeletet az 1981. évi I. tv. 72. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazásra hivatkozással alkotta meg, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot e törvényi rendelkezésre is kiterjesztve az alkotmányellenességet e vonatkozásban is megállapította.

Végső következtetésként tehát megállapítható volt, hogy az Alkotmány 50. §-ának az 1989. évi XXXI. tv. 30. §-ával történt módosításával a jogszabályalkotás a mulasztás állapotába került. Ezt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának e) pontja alapján meg kellett szüntetni. Az új törvényjavaslat előterjesztése és országgyűlési vitája azonban időt igényel, ezért az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 43. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával a 40. § alapján megsemmisítette az alkotmányellenes jogszabályt, és 1991. január 31-ében állapította meg azt a határidőt, amely elegendő a kialakult alkotmányellenes állapot megszüntetéséhez.

Az új jogszabály esetleges késedelmes megalkotásáig az Alkotmány rendelkezései szerint kell az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kérdésében eljárni. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem lesz a bírói felülvizsgálatnak azon ügyekben sem törvényes korlátja, ahol a korlátozásnak az Alkotmány 70/K §-a szerint nincs akadálya.

Az Alkotmánybíróság vizsgálta a panaszos konkrét ügyben előterjesztett egyéni alkotmányjogi panaszát. A panaszos a vele szemben hozott II. fokon is elutasító államigazgatási határozatot bíróság előtt megtámadta, keresetét a Szombathelyi Városi Bíróság - hatáskör hiányában - idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az elutasító végzés 1990. III. 7-én kelt. Panaszos alkotmányjogi panasza 1990. IV. 12-én - az AB tv. 48. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül - érkezett az Alkotmánybírósághoz.

A panasz benyújtója a 48. § (1) bekezdése szerint fordult az Alkotmánybírósághoz, miután az adott időpontban jogorvoslati lehetőségét kimerítette, és a bíróság végzése szerint a bírói út jogorvoslati lehetősége számára nem állott nyitva.

Az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 1. § d) alapján benyújtott panasz esetében - a 43. § 4. szerint az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságát a 43. § 1. pontjában írt ex nunc hatálytól eltérően is szabályozhatja, ha ezt ".... az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja".

Az Alkotmánybíróság úgy ítéli, hogy a panaszt benyújtónak ügye bírósági felülvizsgálatához fontos - Alkotmány-ban is biztosított - érdeke fűződik. Ezért az adott panasz érdemi bírói felülvizsgálatát lehetővé kívánta tenni. Úgy rendelkezik tehát, hogy adott ügyben a hatályon kívül helyezett alkotmánysértő jogszabályok nem alkalmazhatók. Ezzel az Alkotmánybíróság határozata rendelkező részében a jogorvoslati lehetőséget a panaszolt jogszabályok adott ügyre vonatkozó ex nunc megsemmisítésével a panaszos részére külön megnyitja.

Az Alkotmánybíróság e határozatot az indítványozónak, a miniszterelnöknek, a belügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek küldi meg és a Magyar Közlönyben teszi közzé (ABtv. 41. §).

Dr. Sólyom László s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék