Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1981. évi I. törvény

az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

Az Országgyűlés az 1957. évi IV. törvényt ezzel a törvénnyel módosítja, és megállapítja az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény egységes szövegét.

AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy az államigazgatási szervek hatósági eljárásának szabályozásával elősegítse az államigazgatási feladatok eredményes ellátását.

Alapelvek

2. § (1) Az államigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a szocialista törvényességet, demokratizmust és humanizmust.

(2) Az államigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, a szocialista együttélés szabályainak megtartását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását.

(3) Az államigazgatási eljárás elősegíti a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját.

(4) Az államigazgatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműködésével látják el. Az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban részt vevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül.

(5) Az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek, és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban anyanyelvét szóban és írásban mindenki használhatja. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány.

(6) Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni. Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.

(7) Az államigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik.

A törvény hatálya

3. § (1) Az államigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az államigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben e törvény szerint jár el.

(3) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.

(4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

(5) Az államigazgatási szerv a nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény szerint jár el.

(6)[1] Ezt a törvényt a honvédelmi, devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(7)[2] E törvény hatálya a szabálysértési és az állampolgársági eljárásra nem terjed ki.

(8) A (6) és (7) bekezdésben nem említett államigazgatási eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt e törvény megengedi.

II. FEJEZET

HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

4. § (1) Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból - utasítja.

(2) Az államigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

A hatáskör megállapítása

5. § (1) Az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár.

(2) Tanácsi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik minden olyan államigazgatási ügy, amelyet jogszabály nem utal más államigazgatási szerv hatáskörébe.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyben első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el.

(4) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés az államigazgatási szervre kötelező.

Az illetékesség megállapítása

6. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra illetékes

a) az az államigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van;

b) ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az az államigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan van;

c) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az az államigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.

(2) Ha az ügyfél külföldön van, vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján, ennek hiányában pedig úgy kell megállapítani, mintha az ügyfél utolsó ismert lakóhelye Budapest V. kerületében lett volna.

(3) Több illetékes államigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés).

(4) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a megelőzés alapján az ügyben már más államigazgatási szerv eljárt, a saját eljárását megszünteti, illetőleg a határozatát visszavonja, és erről a korábban eljárt államigazgatási szervet és az ügyfelet értesíti.

A hatáskor és az illetékesség vizsgálata

7. § (1) Az államigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.

(2) Az államigazgatási szerv - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - köteles megtenni azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja.

Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése

8. § (1) Ha ugyanabban az ügyben

a) több államigazgatási szerv állapította meg a hatáskörét vagy az illetékességét,

b) több államigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik,

c) több illetékes államigazgatási szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik államigazgatási szerv jogosult az eljárásra, az érdekelt államigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró államigazgatási szervet a legközelebbi közös felettes államigazgatási szerv, a fővárosban, illetőleg ugyanabban a megyében működő tanácsi szervek esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, ugyanazon tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei közötti vitában e tanács végrehajtó bizottságának titkára haladéktalanul kijelöli.

Eljárás az illetékességi területen kívül

9. § (1) Az államigazgatási szerv az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt jogszabály lehetővé teszi.

(2) A fővárosi kerületi államigazgatási szerv a főváros egész területén végezhet eljárási cselekményt.

Megkeresés

10. § Az államigazgatási szervtől kapott megkeresésnek minden szerv köteles a saját feladatkörében tizenöt napon belül eleget tenni.

11. § (1) Ha az államigazgatási ügyben más államigazgatási szerv illetékességi területén kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet kell megkeresni.

(2) A megkeresett államigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ilyenkor a megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez kell áttenni. Erről a megkereső államigazgatási szervet egyidejűleg értesíteni kell.

12. § (1) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkeresést a külügyminiszter küldi meg az eljárásra jogosult államigazgatási szervnek.

(2) A külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére, illetőleg kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a hatáskörrel rendelkező miniszter útján a külügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(3) A külföldi szerv vagy személy megkeresésének, illetőleg kérelmének teljesítéséről kétség esetén a hatáskörrel rendelkező miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozik.

III. FEJEZET

AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

13. § (1) Az államigazgatási eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára (a továbbiakban: kérelem) vagy hivatalból indul meg.

A felettes szerv az államigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására utasíthatja.

(2) A jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás megindítását pedig közhírré kell tenni.

14. § (1) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor az államigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és az államigazgatási szerv az eljárást folytatja. Az eljárás megszüntetéséről a 13. § (2) bekezdése szerint értesítetteket, az eljárás folytatásáról pedig az ügyfelet értesíteni kell.

(2) Az államigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.

Az elintézési határidő

15. § (1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapíthat meg.

(2) A testületi szerv hatáskörébe tartozó egyedi államigazgatási ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb a soron következő testületi ülésen kell határozni.

(3) Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről -kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell.

Kérelem

16. § (1) Az államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be.

(2) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékletet. Mellékletként az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell [27. § (3) bek.].

(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával.

(4) A magánszemély az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező, illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél is előterjesztheti.

Jegyzőkönyv

17. § (1) A szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról - ha az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges -, továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy nevét, személyi számát és lakcímét, a jogokra és kötelességekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül - írásban készült jegyzőkönyv esetén - a meghallgatott személy, az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárási cselekményekről feljegyzést kell készíteni, ha jegyzőkönyv nem készül. A feljegyzés a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és a nyilatkozatok lényegét tartalmazza.

Képviselet

18. § (1) Ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.

(2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti.

(3) Az államigazgatási szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(4) Az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja -, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.

(5) Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni; az idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével.

Kizárás

19. § (1) Az ügyintéző a saját ügyének elintézésében nem vehet részt.

(2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el.

(3) Az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz, és egyben kijelöli az ügy intézőjét.

(5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben - eltérő jogszabály hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy szerv jár el.

(6) Az államigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljáró szerv kijelölésére az (5) bekezdés irányadó.

(7) Az államigazgatási ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

A szakhatóság közreműködése

20. § Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyben érdemi döntésre jogosult államigazgatási szerv keresi meg.

21. § (1) A szakhatóság a megkeresést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tizenöt napon belül köteles teljesíteni. A teljesítésre megfelelő határnap is megállapítható.

(2) Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon a nyilatkozattételre további nyolc napot kért

Idézés

22. § (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az államigazgatási szerv arra kötelezheti, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg; erre az államigazgatási szerv határnapot vagy határidőt jelöl meg. Az ügyfél nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban.

(2) Az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább öt nappal megkapja, és a megjelenés őt a munkájában lehetőleg ne akadályozza.

23. § (1) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

(2) Idézni írásban vagy távbeszélőn lehet. A távbeszélőn történő idézésről feljegyzést kell készíteni.

(3) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelenlevő személyt az ügyintéző más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel aláíratja.

(4) Az államigazgatási szerv a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére csak akkor idézheti, ha ezt jogszabály írja elő, vagy azt a személy maga kéri, valamint ha az eljáró államigazgatási szerv székhelyét a meghallgatni kívánt személy előnyösebben érheti el, mint azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként az utóbbi államigazgatási szervet kell megkeresnie a személy meghallgatása végett.

(5) A fővárosban működő államigazgatási szerv a főváros egész területéről, közös tanácsú községben működő államigazgatási szerv pedig ,a közös tanácshoz tartozó bármely község területéről idézhet.

(6) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagját az illetékes parancsnokság útján írásban kell idézni.

24. § (1) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni.

(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyész jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az eljáró államigazgatási szerv vezetője kérheti.

(4) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjának elővezetése céljából az illetékes parancsnokságot kell megkeresni.

(5) Ha az idézett személy a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát igazolja, a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő határozatot vissza kell vonni.

(6) Azonnali megjelenésre szóló vagy távbeszélőn történő idézés esetén a meg nem jelent személlyel szemben nem szabad bírságot kiszabni vagy elővezetést elrendelni.

(7) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője az idézésre nem jelent meg, és a képviselő nevét a jogi személy (más szervezet) vezetője felhívásra nem közli, a vezető ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Értesítés

25. § Ha az ügyfél a 22. § (1) bekezdése alapján nem idézhető, vagy az államigazgatási szerv az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással értesíteni, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.

A tényállás tisztázása

26. § (1) Az államigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.

(2) Az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(3) Bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

(4) Az államigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

Az ügyfél nyilatkozata

27. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell.

(2) Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Az államigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány.

(3) Az államigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelét olyan adat közlésére, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Tanácsi szerv az ügyféltől nem kérhet olyan adatot, amelynek nyilvántartására ugyanazon tanács másik szakigazgatási szerve köteles.

(4) Az az ügyfél vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja.

Irat

28. § (1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet (10. §).

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

(3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely - általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

Tanú

29. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2) A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és - a (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni.

(3) Tanúként nem hallgatható meg

a) az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható,

b) államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól - az arra jogosított szervtől vagy személytől - nem kapott felmentést.

(4) A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója.

(5) A tanúvallomás megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

30. § (1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire.

(2) A még meg nem hallgatott tanú általában nem lehet jelen az ügyfél és más tanú meghallgatásakor.

(3) Ha az államigazgatási szerv a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Szemle

31. § (1) A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során

a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető,

b) helyszíni szemle tartható.

(2) Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni.

(3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás [29. § (3) bek. b) pont] kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést.

Szakértő

32. § (1) Szakértőt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását.

(2) Szakértőként az eljáró államigazgatási szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként - indokolt esetben - szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.

(3) Az ügyfél kérelmére az államigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után - más szakértőt is kirendelhet, feltéve hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli.

33. § (1) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok (19. §) áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja [29. § (3)-(4) bek.].

(2) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető.

(3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire.

(4) Ha az államigazgatási szerv a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tolmács

34. § (1) Idegen nyelv használata esetén - ha azt az ügyintéző nem beszéli - tolmácsot kell alkalmazni.

(2) Ha az államigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, tolmácsot kell alkalmazni.

(3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.

A tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának következménye

35. § (1) A tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását a következményekre történt figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül megtagadja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

(2) A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének.

(3) A helyszíni szemlét akadályozó vagy a szakértői vizsgálatban való közreműködést megtagadó személy bírságolására az (1) és (2) bekezdés irány-adó. Törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet más kényszerítő intézkedés alkalmazását is megengedheti.

Tárgyalás

36. § (1) Az államigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

(2) A tárgyaláson az államigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat.

(3) Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja.

(4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.

Az eljárás felfüggesztése

37. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az államigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(2) A felfüggesztés tartama az elintézési határ0időkbe (15. §) nem számít be.

(3) A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Egyezség

38. § (1) Ha a jogszabály elrendeli, Vagy az ügy természete megengedi, az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását.

(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét, az államigazgatási szerv az egyezséget jóváhagyja, illetőleg határozatba foglalja; ellenkező esetben az eljárást folytatja.

A határidő számítása

39. § (1) A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama (21. §) nem számít be.

(2) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az államigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

(3) A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.

(4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Igazolás

40. § (1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az az államigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.

(3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

(5) Ha az államigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és - az eljárás eredményétől függően - korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja.

(6) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul.

Az iratokba való betekintés

41. § (1) Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet.

(2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.

(3) Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titok címén nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést vagy arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul.

IV. FEJEZET

AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA

A határozat alakja és tartalma

42. § (1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz.

(2) Az ügyfél kérelmére indult eljárásban - jogszabályban meghatározott esetben - a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha az államigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg.

43. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését,

b) a rendelkező részben az államigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást,

c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot hozta,

d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.

(2) Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat, továbbá az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indokolása és a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető.

(3) A határozatot külön íven kell megszövegezni, illetőleg jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik, vagy ha az ügyfél kérelmére a kihirdetett határozatot neki megküldik.

(4) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt adatokat, ha azok az iratból kitűnnek.

(5) Jogszabály elrendelheti, hogy az államigazgatási szerv a döntését az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki.

44. § (1) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani.

(2) A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani.

A határozat közlése

45. § (1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelenlevő ügyféllel azonban - ha jogszabály nem zárja ki - kihirdetés útján is közölni lehet.

(2) Ha jogszabály elrendeli, a közlés közszemlére (közhírré) tétel útján történik.

(3) Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében a határozatot távközlési eszköz útján is közölni lehet. A közlés időpontját az iratra fel kell jegyezni.

(4) A határozatot meg kell küldeni vagy arról tájékoztatást kell adni a jogszabályban meghatározott szervnek (személynek), valamint az ügyben eljárt szakhatóságnak.

46. § (1) A határozat kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kihirdetett határozatot az ügyfélnek - ha kéri - nyolc napon belül meg kell küldeni.

47. § (1) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, kihirdették, a közszemlére tett iratot levették, illetőleg a határozatot távközlési eszköz úján közölték.

(2) A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni.

A határozat kijavítása és kiegészítése

48. § (1) Az államigazgatási szerv a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja vagy kicserélheti.

(2) Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.

(3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az alaphatározatra előírt módon az ügyféllel közölni kell.

(4) Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

V. FEJEZET

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS

49. § (1) E törvény rendelkezéseit az e fejezet szerinti eljárásban az itt szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az államigazgatási szerv által valamely tény vagy állapot igazolására kiállított okiratot, a tény vagy állapot más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni.

(3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, törlés) megtagadásáról az államigazgatási szerv határozatot hoz.

Hatósági bizonyítvány

50. § (1) Az államigazgatási szerv tény, állapot vagy egyéb adat (a továbbiakban: adat) igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) A hatósági bizonyítvány kiadására - a 6. 5-ban felsoroltakon felül - az az államigazgatási szerv is illetékes,

a) amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt,

b) amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,

c) amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza.

(3) A hatósági bizonyítványt - a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül - írásban kell kiadni, illetőleg az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal lehet ellátni. A hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból és milyen bizonyítékok alapján adták ki.

(4) A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.

51. § (1) Hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.

(2) Az államigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha

a) kiadása jogszabályba ütközik,

b) az igazoltatni kívánt adat más okirattal bizonyítható,

c) az ügyfél a bizonyítvány felhasználásának célját nem tudja megindokolni, vagy valótlan adat igazolását kéri.

Hatósági igazolvány

52. § (1) Az államigazgatási szerv törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

(2) A hatósági igazolványba csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető.

(3) A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető.

Hatósági nyilvántartás

53. § (1) Az államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Az állampolgárok adatainak nyilvántartását csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet írhatja elő.

(2) Az államigazgatási szerv a nyilvántartás és az alapjául szolgáló iratok adatait a jogszabályban meghatározott szervnek és személynek hozhatja tudomására.

VI. FEJEZET

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS

54. § E törvény rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

55. § Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végez.

56. § A hatósági ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Ilyen esetben a jelenlevő ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban kell értesíteni.

57. § (1) Az államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, az ügyféltől és képviselőjétől felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.

(2) A hatósági ellenőrzés akadályozása esetén a 35. § megfelelően irányadó.

58. § A hatósági ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

59. § (1) Az államigazgatási szerv jogszabálysértés megállapítása esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:

a) hatósági jogkörét e törvény szerint gyakorolni,

b) az ügyfél vagy a felettes (érdekképviseleti) szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) más államigazgatási szervet intézkedés végett megkeresni,

d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.

(2) A megkeresett szerv köteles az államigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy mellőzésének okáról az államigazgatási szervet harminc napon belül tájékoztatni.

VII. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

60. § Ha ez a fejezet másként nem rendelkezik, az itt szabályozott eljárásokban a II-IV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A határozat módosítása és visszavonása

61. § (1) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.

(2) Az államigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.

(3) A határozat módosítására, vagy visszavonására az államigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulását (20. §) az ügyben eljáró államigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza.

(4) A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja, vagy külön feltételhez kötheti.

(5) A határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

Fellebbezés

62. § (1) Az ügyfél az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

(3) Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi. Bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezésről lemondhat

63. § (1) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha az államigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el.

(2) A határozat azonnali végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha

a) életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében az szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,

b) a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,

c) törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet más fontos ok miatt lehetővé teszi.

(3) A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni.

64. § Nincs helye fellebbezésnek, ha első fokon a Minisztertanács vagy a Minisztertanács tagja járt el, vagy ha az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni.

65. § (1) A fellebbezést annál az államigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha az államigazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

66. § (1) A fellebbezésről a felettes államigazgatási szerv határoz.

(2) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(3) A felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.

67. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú határozatot közölték, az első fokon eljárt államigazgatási szerv útján írásban kell közölni.

Felülvizsgálati kérelem

68. §[3]

69. §[4]

70. §[5]

Felügyeleti intézkedés

71. § (1) Ha az államigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes államigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes államigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől [45. § (4) bek.] számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.

(2) A határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha

a) a határozatot a bíróság felülvizsgálta,

b) a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,

c) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,

d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti

Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

72. § (1)[6]

(2) Bírósági felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

73. § (1) A bíróság az államigazgatási szerv határozatát - ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másként nem rendelkezik - nem változtathatja meg, hanem a jogszabálysértés megállapítása mellett azt hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

(2) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, az államigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.

(3) A bíróság jogerős határozata az államigazgatási szervet kötelezi, és annak megfelelően kell intézkednie.

Ügyészi intézkedések

74. § Az államigazgatási ügyben benyújtott ügyészi óvásra, felszólalásra, figyelmeztetésre és más ügyészi intézkedésre a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény az irányadó.

Semmisség

75. § (1) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban az államigazgatási szerv határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha

a) az ügy nem államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,

b) az államigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, és ez az államigazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.

(2) Az államigazgatási szerv határozata az (1) bekezdés szerint nem semmisíthető meg, ha a határozat jogerőre emelkedése óta három év eltelt.

VIII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

76. § E törvény rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

Végrehajtható határozatok

77. § (1) Az államigazgatási szerv első fokú határozata jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést e törvény kizárja.

(2) Végrehajtható az az első fokú határozat is, amelynek azonnali végrehajtását az államigazgatási szerv elrendelte.

(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá.

(4) Ha az államigazgatási szerv teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határozat csak ennek letelte után hajtható végre.

(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az az államigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, indokolt esetben a teljesítési határidőt meghosszabbíthatja, illetőleg későbbi határnapot állapíthat meg.

A végrehajtás elrendelése

78. § (1) A határozat végrehajtását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az első fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el.

(2) Az államigazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárás esetén a végrehajtást - ha feltételei megvannak - köteles hivatalból haladéktalanul elrendelni; egyébként a végrehajtást a jogosult kérelmére tizenöt napon belül rendeli el.

Pénzösszeg behajtása

79. § (1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el, és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő járandóságából, illetőleg munkából eredő díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le, és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

80. § (1) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt államigazgatási szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.

(2) Ha mind a jogosult, mind a kötelezett gazdálkodó szervezet, a jogosult a követelését a teljesítési határidő eredménytelen letelte után - pénzintézet útján, az ott kezelt bankszámláról - azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(3)[7] Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemélyekre, ideértve a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is.

Meghatározott cselekmény végrehajtása

81. § Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére (ingatlan birtokba adására, lakás kiürítésére stb.) vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtást az a legalsóbb fokú államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. Ha nem a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv jogosult a foganatosításra, e célból az illetékes szervet kell megkeresni.

82. § (1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító államigazgatási szerv határoz. Így:

a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti;

b) a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti;

c) a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege tízezer forintig terjedhet;

d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.

(2) Ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, az (1) bekezdés c) pontjában említett bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni.

(3) Ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható.

83. § (1) Az államigazgatási szerv a 82. §-ban felsoroltak közül azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.

(2) Az államigazgatási szerv a 82. § szerinti intézkedéseket határozattal rendeli el. A költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen fellebbezni lehet.

Meghatározott ingóság kiadása

84. § (1) Ha a kötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú államigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogosultnak átadja, illetőleg az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik.

(2) Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, az államigazgatási szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja.

(3) Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a jogosult kérheti az ingóság pénzegyenértékének megállapítását. A pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg, amely ellen fellebbezni lehet. A további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik.

A végrehajtás felfüggesztése

85. § (1) A végrehajtást elrendelő, illetőleg foganatosító szerv vagy felettes szerve - hivatalból vagy kérelemre - elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.

(2) A végrehajtást általában legfeljebb harminc napra lehet felfüggeszteni.

A végrehajtás elévülése

86. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak.

(2) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Biztosítási intézkedések

87. § (1) Jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le, az államigazgatási szerv elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát.

(2) Biztosítási intézkedést csak akkor lehet elrendelni, ha valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van.

(3) A biztosítási intézkedés végrehajtására megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.

Végrehajtási kifogás

88. § (1) A végrehajtás során hozott határozat ellen - a (3) bekezdésben, a 83. § (2) bekezdésében és a 84. § (3) bekezdésében említett kivétellel - nincs helye fellebbezésnek.

(2) Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt - ha nincs helye fellebbezésnek - kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél.

(3) A végrehajtási kifogásról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezni lehet.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Eljárási költség

89. § (1) Az államigazgatási eljárás költségét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állam viseli; az illetékfizetési kötelezettségre az illetékekre vonatkozó szabályok irányadók.

(2) Az eljárási költséget összegszerűen meg kell határozni. Az államigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költség előlegezésére is kötelezheti.

(3) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekű ügyfél vesz részt, akik a költség viselésére kötelesek, közöttük a költséget arányosan meg kell osztani.

Költségmentesség

90. § (1) Az államigazgatási szerv annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet. A költségmentességhez alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.

(2) A költségmentesség az illeték és az eljárási költség viselése alóli mentességet jelenti.

(3) A költségmentesség hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki.

91. § A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról, továbbá a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Külön intézkedés

92. § Ha az eljárás során jogszabálysértés történt, intézkedni kell a megállapított hibák és az azokat előidéző okok megszüntetéséről.

Felettes szervek

93. § Ha törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazása során felettes szervként a 94-96. §-ban meghatározott államigazgatási szervek járnak el.

94. § Tanácsi szerv hatáskörébe utalt ügyben felettes szerv:

a) községi tanács esetében a járási hivatal elnöke, más tanács esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács,

b) a tanács végrehajtó bizottsága, tisztségviselője és szakigazgatási szerve esetében a közvetlen felsőbb szintű szakigazgatási szerv, illetőleg a minisztérium.

95. § A tanácsok szakigazgatási intézményeinek tevékenységi körébe tartozó ügyekben - a 94. §-tól eltérően - felettes szerv:

a) a tanács tisztségviselője és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény,

b) városi, járási szakigazgatási intézmény esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény,

c) fővárosi, megyei szakigazgatási intézmény esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve.

96. § A 94-95. §-ban nem említett államigazgatási szervek felettes szerve a közvetlen irányító szerv, minisztérium esetében pedig a miniszter.

Értelmező rendelkezések

97. § E törvény alkalmazásában

a) minisztériumon, illetőleg a Minisztertanács tagján a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működő országos hatáskörű szervet, illetőleg vezetőjét is érteni kell;

b) hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.

Hatálybalépés

98. §[8] E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról külön törvényerejű rendelet, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1990. évi XCI. törvény 100. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[2] Megállapította az 1993. évi LV. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.10.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.27.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.27.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.27.

[6] Megsemmisítette a 32/1990. (XII. 22.) AB határozat. Hatálytalan 1991.03.01.

[7] Beiktatta az 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[8] Az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 1. §-a alapján 1982. január 1-jén lép hatályba.

Tartalomjegyzék