A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30547/2016/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 47. §, 78. §] Bíró: Fábián Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30547/2016/7.*, Kúria Kfv.35627/2016/10. (BH 2018.1.34)

***********

Főváros i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

20.K.30.547/2016/7.

A ...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (cím.) , a dr. Pataki Márta Krisztina jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen helyi adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására a ... Államnak fizessen meg 1.500.000,- (egymillió-ötszáz-ezer) Ft tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 100.000,- (egyszáz-ezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

... Önkormányzata Főjegyzője (továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) az .... számú megbízólevéllel helyi iparűzési adónemben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 87. § (1) bek. a.) pontja alapján a felperes bevallásainak utólagos ellenőrzését rendelte el. Az elsőfokú adóhatóság megállapításait az .... számú jegyzőkönyvben rögzítette, melyre a felperes 2014. október 07-én észrevételt terjesztett elő, amiben vitatta a jegyzőkönyv II/2. és II/3. pontjában a földgáz rendszerhasználati díj, valamint a forróvíz igénybe vett szolgáltatássá való átminősítését, másrészt sérelmezte az V. fejezetben előrevetített szankciók kiszabásának módját és mértékét.

A felperes beadványában kifejtette, hogy 2008-2012. adóévekre vonatkozóan anyagköltség címén milyen mértékben csökkentette helyi iparűzési adó alapját, valamint 2009-2012. adóévekben eladott áruk beszerzési értéke címén a vásárolt forróvízre tekintettel további, mindösszesen 226.774 millió Ft-tal csökkentette az adóalapot.

A felperesi álláspontot az elsőfokú adóhatóság nem osztotta, ezért nem fogadta el anyagköltségnek a felperes által vásárolt hőenergiáért fizetett ellenértéket, így az igénybe vett szolgáltatássá történő átminősítés következtében 2008-2012. adóévek tekintetében összesen 66,7 millió Ft-tal növelte meg a felperes iparűzési adóját.

Az elsőfokú adóhatóság a felperes fellebbezésében kifejtett indokokra tekintettel kiegészítő ellenőrzést folytatott le, melynek megállapításait a .... számú jegyzőkönyvben foglalta össze. A felperes forróvízre vonatkozó érveléseit elfogadta és a helyi iparűzési adó alapját 2009-2012. adóévekben a felperes által forró víz ELÁBÉ megnevezésű tételként könyvelt összegekkel csökkentette. A felperes a kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére 2014. november 4-én észrevételt terjesztett elő, amiben eljárási hibákra hívta fel a figyelmet. A felperes a kiegészítő ellenőrzési jegyzőkönyvvel kapcsolatosan 2014. november 11-én ismételten észrevételt tett, melyben megerősítette, hogy a jegyzőkönyvre tett megállapításait fenntartja, ismételten vitatta a kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltakat, az elsőfokú adóhatóság rendszerhasználati díjjal kapcsolatosan tett megállapításait.

Az elsőfokú adóhatóság ezért 2014. november 19-én kelt, ... számú levelében tájékoztatta a felperest, hogy a megismételt eljárási cselekmény során a korábbiakban észrevételezett eljárási hiba korrigálásra került és ismételten megküldte a felperes részére az .... számú kiegészítő jegyzőkönyvet a javított tartalmú jegyzőkönyvi záradékkal.

Ezt követően született meg az elsőfokú határozat .... számon, mely a 2008. évi adó alapjának és összegének megállapításához való jog elévülését, továbbá a 2008. évi adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésének megállapításához való jog elévülését állapította meg. Az elsőfokú hatóság a 2009. évi adóelőleg kiegészítés fizetési kötelezettség teljesítésének megállapításához való jog elévülését is megállapította a 2009. 03. hó 15-től 2014. 03. hó 15-ig helyi iparűzési adóelőleg számítás vonatkozásában, valamint a 2010-2013. évi adóelőleg-kiegészítés fizetési kötelezettség teljesítésének vonatkozásában megállapítást nem tett. A felperes terhére 2009. évre 4.730.525.857,- (négy milliárd-hétszázharminc-millió-ötszázhuszonötezer-nyolcszáz-ötvenhét) Ft a ... illetékességi területére jutó adóalap különbözet után 94.610.517,- (kilencvennégy-millió-hatszáztíz-ezer-ötszáz-tizenhét) Ft, 2010. évre 5.746.443.099,- (öt-milliárd-hétszáz-negyvenhat-millió-négyszáz-negyvenháromezer-kilencvenkilenc) Ft a ... illetékességi területére jutó adóalap különbözet után 114.928.862,- (egyszáz-tizennégy-millió-kilencszáz-huszonnyolcezer-nyolcszáz-hatvankettő) Ft, 2011. évre 6.015.715.316,- Ft a ... illetékességi területére jutó adóalap különbözet után 120.314.306,- (egyszáz-húsz-millió-háromszáz-tizennégyezer-háromszázhat) Ft, 2012. évre 2.299.645,- (kettő-millió-kettőszáz-kilencvenkilencezer-hatszáz-negyvenöt) Ft a ... illetékességi területére jutó adóalap különbözet után 45.993,- (negyvenöt-ezer-kilencszáz-kilencvenhárom) Ft adókülönbözetet állapított meg. Az adókülönbözetből 2009. évben 93.650.564,- (kilencvenhárom-millió-hatszázötven-ezer-ötszáz-hatvannégy) Ft adóhiány, 2010-ben 113.968.909,- (egyszáz-tizenhárom-millió-kilencszáz-hatvannyolcezer-kilencszáz-kilenc) Ft adóhiány, 2011. évben 119.354.353,- (egyszáz-tizenkilenc-millió-háromszáz-ötvennégyezer-háromszáz-ötvenhárom) Ft adóhiány keletkezett, melyek után adóbírságot és késedelmi pótlékot az önkormányzati adóhatóság nem állapított meg. 2012. évben adóhiány nem keletkezett, így az bírság és késedelmi pótlék alapot sem képez, ezért összesen 329.899.678,- (háromszáz-huszonkilenc-millió-nyolcszáz-kilencvenkilencezer-hatszáz-hetvennyolc) Ft befizetésére kötelezte a felperest azzal, hogy a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetés idején az esetlegesen fennálló túlfizetését.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes határidőben fellebbezést terjesztett elő, melyben vitatta a földgáz rendszerhasználati díj (gáz teljesítménydíj, alapdíj) kapcsán tett elsőfokú határozati megállapításokat, melynek alapján a megállapított adókülönbözet és adóhiány törlését kérte. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 47. § (1) bekezdésének értelmezését vitatta, mert véleménye szerint amennyiben a beszerzés szállítási költsége az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása során merült fel, akkor egyértelmű a hozzárendelés. A műszaki paraméterek például súly vagy térfogat arányában történő további konkretizálása csak abban az esetben szükséges álláspontja szerint, amennyiben a szállítási költség többféle áru egyidejű beszerzése során merült fel. Utalt arra, hogy jelen esetben azonban nem lehet többféle áruról, csupán földgáz vételezésről beszélni, melyhez elengedhetetlenek a vezetékek, mint szállítóeszközök. Ebből kifolyólag a műszaki paraméterek szerinti további konkretizálás szükségessége és követelménye fel sem merülhet. Véleménye szerint az 54/2000. számviteli kérdésre adott válasz erősíti az álláspontját, mert azt rögzíti "hogy az áru beszerzési értékébe a beszerzéssel szoros kapcsolatban lévő, az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, belföldön és külföldön felmerült külön felszámított szállítási és rakodási költségek értendők bele. E körben hivatkozott még a 36/2008. számviteli kérdésre adott válaszra is, mely során az került kifejtésre, hogy a tejtermék előállítás alapanyaga a tej, amelyet a vállalkozás anyagként, majd anyagköltségként számol el, szállítási költsége akkor növelheti az anyag, a tej bekerülési értékét, ha az a fenti definíció szerint ahhoz egyedileg hozzárendelhető. Így az alapanyag bekerülési értékének része a szállítási költség, azt a vállalkozás jogosan mutatta ki az anyagköltség részeként. Utalt arra, hogy ezek analógiájára megállapítható, hogy a rendszer használatára a felperesi gazdasági társaság tevékenységének folytatásához elengedhetetlen feltétele a rendszerhasználat, hiszen a földgázt más módon beszerezni nem tudná. A vezetékeken csak földgáz szállítás történt, tehát a szállítási díj, rendszerhasználati díj egyértelműen csak a vételezett földgázhoz kapcsolható, tehát a rendszerhasználati díj a felperes gazdasági tevékenysége végzésének érdekében közvetlenül merül fel, azzal szoros kapcsolatban van. A rendszerhasználati díj, szállítási díj egyértelmű és közvetlen kapcsolatban áll a szállított mennyiséggel. A rendszerhasználati díj egy része a felperes kapacitás igényének előzetes bejelentésén alapul, tehát az igénybe vett mennyiség függvényében változhat, így összefüggésben van a szállított mennyiséggel, ugyanis, hogy ha a kapacitáson túl a felperes többletkapacitást vesz igénybe, utólagosan kapacitási díjfizetésére köteles, ezért teljesül az Szt. 47.§ (1) bekezdésének első fordulata, azaz a földgáz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható a rendszerhasználati díj, melyből kifolyólag az az eszköz bekerülési értékébe beszámít. Emellett utalt arra, hogy az Szt. 47. § (1) bekezdésének második fordulata rámutat, hogy a bekerülési, beszerzési értékbe beletartozik az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási ellenérték díja is egyéb kitétel nélkül. Tehát a rendszerhasználati díj ugyancsak értelmezhető szállítási díjként. A hálózat használata nélkül a felperes nem tudná megvenni az alapanyagot, mely nélkülözhetetlen a gazdasági tevékenységéhez és az alapanyag költség ezért magában foglalja a rendszerhasználat díját. Tehát az Szt. 47. § (1) bekezdése nyomán a rendszerhasználati díj, gáz teljesítménydíj alapdíj, anyagköltségnek tekinthető és ezáltal a helyi iparűzési adó alapjából levonható.