A Kúria Kfv.35375/2015/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §] Bírók: Kiss Árpád, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes vagy többes számban utal. A számlák tartalmi hiteltelensége nem azonos azzal, hogy a számlákon szereplő díj arányban áll-e a ténylegesen elvégzett műszaki tartalommal.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III. 35.375/2015/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: ... Kft. "fa"

A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda, ügyintéző ügyvéd: Dr. ...)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 16.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. április 1-jén kelt 8.K. 27.102/2014/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.102/2014/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2.000.000 (kétmillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága, mint elsőfokú hatóság a felperesnél 2009-2010. évekre vonatkozóan 2009. január-június hónap kivételével általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként az 5221198756. számú elsőfokú határozatában a felperes javára 26.379.000 Ft, terhére 553.075.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 553.075.000 Ft adóhiánynak minősült, az után 276.537.000 Ft adóbírságot szabott ki és 177.203.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 3799473521. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[2] A jogerős határozat indokolása szerint a felperes a ... Kft. "fa" (a továbbiakban: Kft. 1) társaságtól egyenes adózás szabályai szerint fogadott be számlákat, mely után adólevonási jogot gyakorolt, azonban ezen számlákat ténylegesen az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés g) pontjában, 60. § (1) bekezdésében, 65. §-ban, 82. §-ban foglalt rendelkezései szerint fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani, így ezek után adólevonási jog nem volt gyakorolható.

[3] A felperes 2010. évben 42 db számlát fogadott be a ... Kft.-től (a továbbiakban: Kft. 2), melyekkel kapcsolatosan megállapította, hogy ezen számlák tartalmi szempontból nem voltak hitelesek, így az Áfa tv. 119. § (1) bekezdése, 120. § a) pontja, 127. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 15. § (3) bekezdése, 165. § (1) bekezdése és 166. § (1) bekezdése alapján adólevonási jogot gyakorolni nem lehetett. Utalt arra, hogy a felperes nem tett meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügyletei ne vezessenek adókijátszáshoz. Megállapította továbbá, hogy a felperes a fordított adózás szabályai szerint 17 db számlát állított ki a kapcsolt vállalkozás, a ... Kft. (a továbbiakban: Kft. 3) felé, melyeket azonban árbevételként 2010. évben nem számolt el.

[4] A felperes 1.151.511.000 Ft összegben bocsátott ki számlát, 2009. évben bontási munkálatokról fordított adózás szabályai szerint a ... Kft. "va" (a továbbiakban Kft. 4) részére azonban ezen számlák mögött valós gazdasági esemény nem volt. A számlák kiállításának az indoka az volt, hogy a felperes azokat szállítói számlákkal szemben kompenzáció keretében beszámíthassa.

[5] Az alperes a határozatában megállapította, hogy a felperes a ... Kft. (a továbbiakban Kft. 5.) által kibocsátott előlegszámlákat is szerepeltette annak ellenére, hogy azok összegét a végszámla kiállításakor számlából nem vonták le.

[6] Az elsőfokú adóhatóság 2011. január 1. napjától 2011. július 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan felperesnél általános forgalmi adó adónemre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként az 5220176043. számú határozatával a felperes terhére 94.808.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után 31.506.000 Ft adóbírságot és 24.515.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes a 3799299132. számú határozatával ezen határozatot megváltoztatta és az adóbírság összegét 28.506.000 Ft-ra csökkentette, egyebekben a határozat további rendelkezéseit helybenhagyta. Ezen időszakban a Kft. 2 által kibocsátott számlák alapján felperes adólevonási jogot a számlák tartalmi hiteltelensége miatt nem gyakorolhatott, a Kft. 5 részére kiállított számla Áfa tartalmát bevallásaiban negatív előjellel szerepeltette arra hivatkozással, hogy a Kft. 5 által 2009-ben kibocsátott előleg számlák stornózása elmaradt, melyre 2011. év elején jöttek rá, azonban a számlák nem álltak rendelkezésre, azok ténylegesen kibocsátásra sem kerültek, a megrendelő azokat nem fogadta be, így az elszámolható adóként sem volt figyelembe vehető.

[7] Az alperes megállapította, hogy a Kft. 1 vonatkozásában 2011. I. félévében is egyenes adózással kerültek számlák kiállításra, melyek Áfa tartalmát a felperes levonásba helyezte, azonban ezen számlákban szereplő gazdasági eseménnyel kapcsolatosan is a fordított adózás szabályai szerint kellett volna a számlát kiállítani.

[8] Az alperes megállapította továbbá, hogy a felperes a 2011. március havi Áfa analitikájában nem szerepeltette a Kft. 3 részére kibocsátott 2 db számlát, mellyel kapcsolatosan az alperes bevétel eltitkolást állapított meg, így annak jogkövetkezményeként feltárt adóhiány után 75%-os mértékű adóbírságot szabott ki.