ÍH 2006.19 JÓTÁLLÁSI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE - A JÓTÁLLÁSI IDŐ JOGI JELLEGE - JÓTÁLLÁSI IDŐ ALATT BEJELENTETT HIBA MIATTI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS IDŐTARTAMA

A jótállási idő jogvesztő jellegű. A jótállási idő alatt észlelt és bejelentett hibák miatt a jogosult jogait peres úton elévülési időn belül érvényesítheti (1959. évi IV. tv. 248. §).

A G. Különleges Szolgálat Kft. (G. Kft.) a 2001. április 28. napján megkötött adásvételi szerződése 2 db Renault Laguna 3.0 V6 Initiale személygépkocsit vásárolt az alperestől, - mely gépkocsik 2001. augusztus 9. napján kerültek a vevő részére átadásra, - ugyanezen a napon került kiállításra a személygépkocsikra vonatkozó jótállási jegy is.

A felperes a G. Kft-től a 2001. november 10. napján kelt adásvételi szerződéssel 5 500 000 Ft vételár ellenében megvásárolta az egyik személygépkocsit, - ugyanezen a napon a G. Kft. és a felperes között engedményezett szerződés is köttetett, - melynek 2. pontja értelmében a szerződő felek az adásvétel tárgyát képező gépkocsi jótállásos jellegére figyelemmel megállapodtak abban, hogy a G. Kft., mint engedményező a szerződés megkötésének napjával a felperesre, mint engedményesre engedményezi a gépkocsira vonatkozó jótállással, valamint a hibás teljesítéssel kapcsolatos és a gépjármű eladójával szemben érvényesíthető igényeit.

A személygépkocsiban már annak átadását követően különböző hibák jelentkeztek, - így a memóriákban tárolt adatok elvesztése, a motor megtorpanása gyorsításkor, a távirányító kártya meghibásodása, a keréknyomás-ellenőrző rendszer meghibásodása, a tempomatnál beállított érték elfelejtése, egyenetlen alapjárat, és legfőképpen hideg motornál rángatás és egyenetlen járás, - mely utóbbi a felperes esetében konkrétan azt jelentette, hogy a lejtmenetes garázsából a személygépkocsival - a motor megfelelő üzemi hőmérsékletének eléréséig - kiállni sem tudott.

A fenti hiányosságok és különösen a motor hideg állapotában történő rángatás, egyenetlen járás miatt a felperes számos alkalommal - szakszervizben - megkísérelte a személygépkocsi javíttatását, mely azonban a fő probléma tekintetében eredményre nem vezetett, annak ellenére, hogy a szakszervizek a személygépkocsin különböző részegységeket cseréltek, - előfordult azonban olyan alkalom is, amikor érdemi javítás nélkül szolgáltatták vissza a gépkocsit a felperesnek.

A gépkocsi hibáival összefüggően a felperes a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordult, - amely a 2002. július 12. napján kelt szakvéleményében megállapítja, hogy a minőségi kifogás a hidegindítás után rövid ideig a motor fordulatszámának ingadozása, mely hibajelenséget annak ellenére tapasztalták, hogy a külső hőmérséklet a vizsgálat időpontjában +28 - 30 °C volt, - emiatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a vásárló felperes jótállási igényének teljesítését indokoltnak tartotta.

A továbbiakban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a 2003. január 23. napján kelt határozatával kötelezte az R. Hungária Kft.-t, hogy a felperes minőségi reklamációja ügyében a fentebb hivatkozott szakvéleményben foglaltaknak tegyen eleget, - a határozat indokolása rögzíti, hogy a felperes panasz beadványa és a becsatolt dokumentumok alapján a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megállapította, hogy a kötelezett cég a vásárló minőségi kifogását nem az előírásoknak megfelelően intézte, alapos szakvélemény ellenére a javítást nem végezte el.

A személygépkocsin a különböző Renault szakszervizek 2001. október 19-én, 2001. október 31. -november 21. közötti időszakban, 2001. december 21-én, 2002. január 9. - január 23. közötti időszakban, 2002. augusztus 12-én, 2002. november 14-én és 2003. április 23. - május 5. közötti időszakban végeztek jótállási javításokat, - továbbá a Renault B. Autócentrum Kft. jótállási füzetbe tett külön feljegyzése szerint a gépkocsi 2002. február 12-étől március 5-éig volt a szervizben.

A személygépkocsi lényeges hibajelenségét a központi számítógép szerint a befecskendező számítógép és az ESP meghibásodása okozta, - mely hibajelenség az ezzel összefüggő részegységek cseréje után is rendszeresen újra jelentkezett.

A felperes 2003. június 2. napján a D. Városi Bíróságon az alperessel szemben egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben hivatkozott a perbeli személygépkocsi hibáira, arra, hogy az eltelt időben a Renault szakszervizek a hibajelenséget megszüntetni nem voltak képesek, ezért a jótállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a gépkocsi kicserélésére vonatkozóan egyezséget kívánt kötni az alperessel, - mely azonban eredményre nem vezetett.

Ezt követően a felperes keresetében a személygépkocsi kicserélését kérte az alperes által vállalt jótállásra tekintettel.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, melyben - egyebek mellett - hivatkozott arra, hogy a felperessel nem áll jogviszonyban, vitatta a hibajelenséget, valamint utalt arra, hogy álláspontja szerint a felperes igénye elévült.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a perbeli Renault Laguna 3.0 V6 Initiale típusú személygépkocsit (a felperes részéről a gépjármű, annak tartozékai és okmányai egyidejű átadási kötelezettsége mellett) ugyanolyan típusú és felszereltségű új személygépkocsira cserélje ki, továbbá fizessen meg a felperesnek 750 000 forint elsőfokú perköltséget. Megállapította, hogy az alperes a felperes jogelődje által 2001. november 10. napján vásárolt perbeli személygépkocsi tekintetében jótállással tartozik a gépkocsi hibája miatt, amelynek fennállása körében a felperes bizonyítási kötelezettségének eleget tett. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az alperes által szolgáltatott személygépkocsi olyan hibában szenved, amellyel kapcsolatban a szakszervizek többszöri javításai ellenére a hiba oka nem volt megszüntethető, s erre tekintettel a jótállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján indokolt a gépjármű cseréje. Az alperesi hivatkozással szemben a felperes az igényérvényesítéssel nem késett el, mert nem eshet a felperes terhére, hogy az eltelt időszak alatt folyamatosan, többször kísérletet tett a gépkocsi márkaszervizben történő megjavíttatására.

Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, valamint a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a perbeli gépkocsinak kicserélést megalapozó hibája nincs. Utalt arra, hogy a gépkocsit a per időtartama alatt a felperes változatlanul használta, a hibajelenség őt a használatban semmilyen formában nem korlátozta. Hivatkozott arra, hogy a gépkocsit a felperes jogelődje 2001. augusztus 9. napján vásárolta az alperestől, s a felperes beadványainak tartalma szerint a kérdéses hibát már a hazafelé tartó úton észlelte, ennek ellenére a gépkocsival kapcsolatban az alperes felé semmilyen hibát nem jelzett. A felperes által állított meghibásodásról az alperes csak a 2003. február 10. napján kelt leveléből szerzett tudomást, amelyben a felperes a gépkocsi kicserélését kérte. Erre tekintettel a perben érvényesített igény álláspontja szerint elévült, hiszen a felperes az alperessel szemben elévülést megszakító cselekményt nem tett. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által a periratokhoz csatolt jótállási könyvből megállapítható, hogy a felperes a jótállási jogát elvesztette. A gépkocsi átadása ugyanis 2001. augusztus 9-én történt meg, ehhez képest a legelső szervizt a felperes 30 500 km-nél, 2002. augusztus 19-én végeztette el. A jótállási feltételeket tartalmazó füzet szerint azonban 10 000 km-nél vagy 2002. február 9-éig az első karbantartásnak meg kellett volna történnie. Végül kifejtette azt az álláspontját, miszerint a perben a bizonyítási kötelezettség a felperest terhelte, amelynek azonban - az állandó bírói gyakorlat szerint a felperes személyes előadásaként értékelendő, az általa felkért szakértő szakvéleményével - nem tett eleget, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség pedig szakértőnek nem minősül.