A Fővárosi Ítélőtábla Bf.102/2007/8. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 45. §, 47. §, 87. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 85. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Lassó Gábor, Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék B.344/2004/43., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.102/2007/8.*, Miskolci Törvényszék Fk.1535/2007/490., Debreceni Ítélőtábla Bf.506/2009/89., 3333/2020. (VIII. 5.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Bf.102/2007/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2007. év november hó 7. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T :

A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt az I.r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Fejér Megyei Bíróság 2007. év január hó 4. napján kihirdetett B.344/2004/43. sorszámú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a .

Az I. r. vádlott 2 rendbeli jelentős mennyiségű kábítószerrel kapcsolatos cselekményét 1 rendbeli jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

Az I. r. vádlott főbüntetését 3 (három) évi börtönbüntetésre,

A II. r. vádlott főbüntetését 3 (három) év és 6 (hat) hónapi fegyházbüntetésre enyhíti.

Az I. r. vádlott a börtönbüntetés fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt bűnjeleket a Gazdasági Hivatal Bj.444/2004. számon kezeli. A tárgyletét száma TL.1/2005.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. és a II. r. vádlott tekintetében helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült összesen 40.760.- (negyvenezer-hétszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fejér Megyei Bíróság a 2007. év január hó 4. napján kelt B.344/2004/43. számú ítéletével az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségű kábítószer átadásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, jelentős mennyiségű kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette, valamint csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében, és ezért 5 év fegyházra, valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségű kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében és ezért 5 évi fegyházra és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította és rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról továbbá a bűnügyi költség viseléséről.

Az ügyész három napi gondolkodási időn belül az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette. Az I. r. vádlott és védője a három nap gondolkodási időn belül fellebbezést jelentett be a jelentős mennyiségű kábítószer átadással elkövetett visszaélés bűntette alóli felmentés és téves minősítés miatt enyhítés érdekében.

A II. r. vádlott és védője a tárgyaláson jelentett be fellebbezést téves minősítés miatt, a büntetés enyhítése érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.80/2005/5. számú átiratában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor nem a törvényben rögzített kioktatásokat alkalmazta, ezen túlmenően kifogásolta a kézzel írt jegyzet felhasználását. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a tanút, valamint az igazságügyi elme-orvosszakértőket másodfokú tárgyalásra idézze és az eljárási szabályoknak megfelelően nyilatkoztassa. A fellebbviteli főügyészség megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tüntette fel a bűnjelekkel kapcsolatban, hogy a Gazdasági Hivatal milyen tétel szám alatt kezeli azokat, továbbá nem jelölte meg a tárgyletét számát sem, illetve az összeg tekintetében is eltérés mutatkozott. Ezen túlmenően az ügyészség több kisebb elírást észrevételezett.

A másodfokú tárgyaláson az I. r. vádlott védője perbeszédében előadott álláspontja szerint nem nyert az eljárás során bizonyítást, hogy az I. r. vádlott adta volna át a kábítószert a II. r. vádlottnak. A védői okfejtés szerint a tanú vallomása a többi tanúéval ellentétes. Hivatkozott továbbá arra, hogy védence 3,5 éve áll eljárás hatálya alatt, pszichés megbetegedés alakult ki nála ennek következtében és már öngyilkosságot is megkísérelt. Az enyhítő szakasz alkalmazásával indítványozta a büntetés mérséklését.

Az I. r. vádlott felszólalásában elismerte, hogy a nála megtalált kábítószert ő vásárolta, azt azonban változatlanul tagadta, hogy a II. r. vádlottnak kábítószert adott volna át. Hivatkozott arra, hogy szabadulása, 2004. év decembere óta folyamatos orvosi kezelés alatt áll, ezen túlmenően jelenleg is dolgozik annak ellenére, hogy munkaviszonya megszűnt. Utolsó szó jogán tett nyilatkozatában továbbra is vitatta függőségének meg nem állapítását.

A II. r. vádlott védője perbeszédében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét a Btk. 282/A. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés b./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette előkészületében állapítsa meg a büntetés kiszabása során pedig enyhítő körülményként értékelje ténybeli beismerő vallomását.

A II. r. vádlott felszólalásában elmondta, hogy nagyon megbánta a cselekmény elkövetését, hogy kábítószert vásárolt. Fenntartotta, hogy a barátaival kívánta azt elfogyasztani. Állítása szerint nem tudta, hogy ennek milyen következményei lehetnek.

Felszólalásában elmondta, hogy gyógyszeres kezelésen vett részt az I.M.E.I-ben több hónapig. Elterelésen vett részt, és kérte a büntetés enyhítését.

A vádlottak és védőik által bejelentett fellebbezések részben alaposak.